A tavalyi válság hat embernek biztosan jól jött, hiszen csak így kerülhettek fel a leggazdagabb magyarok százas listájára, amelyen előző évben még nem szerepeltek. A hat új egyike, Anka Márton rögtön a 7. lett. Az informatikus, szoftverfejlesztő mérnök vagyonát a Napi Gazdaságban 50 milliárdra becsülik.
20. helyre került 26 milliárd forintra becsült műkincsgyűjteményével az egykori diplomata Zelnik István, 32. az ingatlafejlesztőként ismert Csipak Péter, 41. a főleg médiavállalkozásairól ismert Töröcskei István, 42. Szemerey Tamás, aki energetikai, ingatlanfejlesztő és vendéglátó cégeket birtokol. Nem járult hozzá becsült vagyona közléséhez a “legszegényebb” új milliárdos, Zettwitz Sándor, aki már a rendszerváltás előtt ismert elektronikai céget irányít.
Általánosságban elmondható, hogy az előző évi zuhanás után a leggazdagabbak vagyona már növekedésnek indult. Ez korántsem jelent semmilyen valós jelzést a gazdaság állapotáról vagy annak társadalmi hatásairól. A vagyonosak nem sokat tudnak a szegénységről.
Ennek ékes bizonyítéka volt a minap az MTA Gyermekszegénység Elleni Program kutatóinak reagálása Demján Sándor javaslataira. A Ferge Zsuzsa vezette társaságot megdöbbentette, hogy a leggazdagabb magyar nem a családi pótlékot, hanem a gyereket venné el, ha nem jár iskolába.
A szociológusok azt is cáfolták, hogy gyerekek halnának éhen. Mint írták, a legszegényebb szülők is a gyerekek alapvető szükségleteinek kielégítését tartják a legfontosabbnak”. A tények a kutatókat igazolják, hiszen sok család inkább a tartozásait, hiteleit nem fizeti. Ezt mutatják, hogy már nemcsak a bankok kintlévőségei nőnek, a lakosság egyéb tartozásai is emelkednek.
Március végére 827 ezerre nőtt a rossz adósok (akik több mint kilencven napig a minimálbérnél nagyobb összeggel tartoznak bankjuknak) száma, de mivel van, aki több hitelt sem tud fizetni, így összesen 1 millió 123 ezer késedelmes hiteltartozást tartanak nyilván.
Közben sorra érkeznek a hírek arról, hogy egyre többen nem tudják fizetni közüzemi számláikat, miközben egyre több cég szenved maga is attól, hogy az általa kibocsátott számlát egy másik vállalkozás nem fizeti ki.
A szegénység természetesen nem mérhető úgy, mint a vagyonosodás, de tavaly az előítéletek ellen küzdő Kurt Lewin Alapítvány feltette a kérdést, ki a 100 legszegényebb és megszületett a 100 legszegényebb című album.
Ajánlott link:
