Pokorni szoborért folytatott harca Fleck Zoltán szerint megkérdőjelezi a jogállamiságot. A jogszociológus aggasztónak tartja, hogy a jobboldal politikai szempontoknak rendeli alá a jogot. Szélsőjobboldali szervezetek pedig akár élőlánccal is megvédenék a körükben szimbolikus kultuszhellyé vált turult – írja a mai Népszava.
Több mint három éve tart a jogi vita arról, helyén maradhat-e a XII. kerületben a turulszobor, vagy el kell bontani. Azt a városrész fideszes polgármestere is elismerte, hogy nincs meg a fennmaradáshoz szükséges engedély, ám Pokorni Zoltánnak nem is áll szándékában végrehajtani a bírósági döntést, amely a hiányosság miatt a műalkotás bontását rendelte el. Pokorni a Fidesz hétvégi kongresszusán azt mondta: „a turult nem adjuk, az a miénk”. Kifejtette: volt engedélyük a világháborús áldozatok emlékművére, volt a turulra is, csak „a csavarra nem, ami a szobrot a talapzatához köti”.
Ezt a hozzájárulást szerinte a fővárosi önkormányzat politikai okból nem adta meg, mert a szimbólummal van problémája. Azt Pokorni is elismerte, hogy a Turul Szövetség elfogadhatatlan, rasszista nézeteket vallott, de szerinte nem szabad „kidobni” egy ezeréves magyar szimbólumot azért, mert valakik néhány éven át azt meggyalázták.
Pokorni kijelentette: „amíg én vagyok a polgármester, a turul a helyén marad!” Ezzel semmibe vette a bíróság ítéleteit, hiszen tavaly március óta jogerős döntés mondja ki, hogy a szobrot el kell bontani. A múlt héten pedig ezt meg is erősítette a bíróság, kimondva: a bontási határozat ellenére kiadott fennmaradási engedély is jogsértő. A szobor eltávolítását nem halaszthatja az sem, ha a polgármester megpróbálja utólag megszerezni a főváros engedélyét. Erre egyébként Pokorni többször kísérletet tett korábban, mindannyiszor sikertelenül. A jog szerint egyébként – jogkövető módon – magának az építtető kerületnek kell végrehajtania a bontást, ám erre – Pokorni kijelentése után – nem lehet számítani. Ez esetben egy „ésszerű határidőt” követően elrendelhető a kényszerbontás, de az ebben illetékes államigazgatási hivatal egyelőre kivárja a legutóbbi bírósági ítélet írásba foglalását.
Vitatni mindig lehet a bíróság döntését, egyet nem lehet tenni, nem végrehajtani, ezért a turul ügyében folytatott szimbólumvita a jogállamiság próbája is egyben – értékelte a helyzetet Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint amíg van jogorvoslati lehetőség egy ügyben, ki lehet használni, ahogy ezeket kihasználta a kerület is, de most már nincs tovább, végre kellene hajtani a bíróság döntését. Ráadásul – emlékeztetett – a bíróság nem is a szimbólumharcban foglalt állást, hanem formális, jogi érveket sorakoztatott fel. A bíróság jelentőségét pedig Fleck szerint az adja, hogy döntéseit a hatalmi tényezőknek is kötelező végrehajtani. Hozzátette: ennek az ügynek politikai presztízstétje van, hiszen a polgármesternek politikai kára származna abból, ha végrehajtva a döntést, eltávolítaná a szobrot. Szerinte azzal, hogy a jobboldal a jogállamiságnak rendeli alá saját politikai szempontjait, megkérdőjelezi a jogállamiságot.
A fideszes polgármester egyébként azért óvakodik a turul elmozdításától, mert joggal tarthat a harcos jobboldali csoportok haragjától. Az őt már eddig is többször „puhánysággal” vádoló szélsőjobboldali szervezetek élőlánccal akarnak a körükben szimbolikus kultuszhellyé vált szobor védelmére kelni. A MIÉP és a Jobbik például többször kijelentette, hogy száz vagy akár ezer „elszánt nemzeti radikálist” is mozgósíthatnak, akik testükkel védenék meg a turult.
