Belföld

Következik a 70 milliós vénykérdés

Továbbra is ellentmondásos az új orvosi receptek májusi bevezetésének fogadtatása. Annyi azonban bizonyos, hogy az E-Alapból 70 millió forintot költenek a vénymódosításra.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) május elsejétől új vényeket vezet be. A formájában és tartalmában is módosított receptekkel a cél, hogy hatékonyabbá, az orvosok számára kényelmesebbé és biztonságosabbá tegyék a vényellátást. Az egészségbiztosító tájékoztatása szerint a változtatásoknál figyelembe veszik az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltban hozott, a betegek adatainak érzékenyebb kezelését célzó határozatát.

Az intézkedés egyelőre 70 millió forintos költséggel jár, az OEP – az E-Alap terhére – ugyanis ekkora összeggel járul hozzá a receptírók váratlan kiadásaihoz (például az új nyomtatók beszerzéséhez). Ez praxisonként tízezer forintos egyszeri támogatást jelent, amit a háziorvosoknak májusban utalnak – tudtuk meg az egészségbiztosítótól. Az OEP-nél hangsúlyozták azt is, hogy az új vények hátoldalán kizárólag a betegek számára hasznos, a receptek felhasználásával összefüggő információk szerepelnek majd. Ezzel a pénztár cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint azért van szükség az új receptekre, mert azokon különböző fizetett hirdetéseket, gyógyszerreklámokat akarnak elhelyezni.

Kódolási hiba

Egyelőre patthelyzet alakult ki a vények körül, a receptek adattartalmára vonatkozó miniszteri rendeletet ugyanis az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette, ám az újat még nem fogalmazták meg a szaktárcánál. A módosított vényeket annak ellenére bevezeti az OEP, hogy szinte biztosra vehető: nem lesz olyan hatályos rendelet, amely megfelelően szabályozza azt. Az újítás legfontosabb eleme az úgynevezett extra vonalkód, amely tartalmazza a beteg legfontosabb, ám az Ab által kifogásolt adatait.

Az Egészségügyi Minisztériumban megkeresésünkre rámutattak: az Ab december 31-i hatállyal szünteti meg a rendeletet, tehát addig van idő az új szabályozás megalkotására. Az új vények átmeneti bevezetésének értelmét firtató kérdésünkre a tárcánál azt felelték, hogy az elektronikus receptet az elektronikus taj-kártyával egyszerre vezetik majd be, amelynek határideje 2011. december 31. A papíralapú vények januártól történő esetleges digitalizálással való kiváltásának terveiről az illetékesek ezúttal nem beszéltek. Csak annyit közöltek, hogy a klasszikus receptek „kivezetése” csak fokozatosan történik majd.

A szakminisztérium tájékoztatása alapján, noha az új vényeket csak arra alkalmas nyomtatóval lehet kitölteni, ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének a kézzel kitöltött receptek. Házi betegellátásnál, illetve sürgősségi esetekben ezek továbbra is használhatók lesznek.

Az új recept könnyebbséget jelent majd az orvosnak és a patikák számára is – állítják a tárcánál. Mint mondják, az orvosnak azért, mert nem kell minden esetben gyógyszerazonosító-számot keresgélnie, a patikusnak pedig azért, mert a vonalkód, amelyet ezentúl minden vényre rá kell nyomtatni, valamennyi szükséges adatot tartalmazza majd, így az ellátás is gyorsabbá válik.

Káros mellékhatások

A minisztériumtól eltérően az új vények és az Ab-döntés kapcsán is igencsak megosztott a szakma. Az FN által megkérdezett patikusok szerint az Ab szerint titkolandó információk igenis beszédes és fontos adatok, amelyek nagy segítséget jelentenek az orvosságok kiadásakor.

A gyógyszerészek felhívták a figyelmet arra, hogy ha a vényen nem szerepel a beteg életkora, illetve a betegség kódja, bizony aligha lehet eleget tenni egy másik, a hatékony gyógyszerrendelésről szóló rendeletnek. Ez a patikusok számára elvárásként fogalmazza meg a gyógyszer-helyettesítésre való törekvést, vagyis azt, hogy indokolt esetben a gyógyszerész úgymond „felülírja” az orvos által kitöltött receptet. Mindemellett az irreális adatkezelésnek olyan kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, hogy például a patikus – a gyógyszerfogyasztó korának és betegségének ismerete nélkül – esetleg nem megfelelő készítményt ajánl.

A patikusoktól eltérően az orvosok különbözően vélekednek a változtatásokról. Az FN-nek nyilatkozó háziorvosok elsősorban a rendelési idő csaknem egyharmadát kitevő adminisztráció várható csökkenése miatt örülnek az Ab döntésének, az új vényekről azonban lesújtóan beszélnek. Többségük felesleges kiadásnak tartja, hogy pusztán a vonalkódok feltűntetése miatt le kell cserélni a nyomtatókat. A doktorok szerint komoly fennakadást okozhat a gyógyszerkiadásnál, ha a patikákban nem lesz megfelelő kódleolvasó, vagy ha a háziorvos nyomtatója által készített vonalak útközben elmosódnak.

A kételkedők szerint a receptek hátoldalán szereplő betegtájékoztató túlságosan tág fogalom. Jóllehet az OEP cáfolja, hogy reklámokat tüntetnének fel a vényeken, de az tény, hogy túlságosan értékes hirdetési felület ahhoz, hogy ezt előbb vagy utóbb valaki ne használja ki.

sok az adat

Az Ab szerint indokolatlan és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt sérti, hogy túl sok adat szerepel a vényen. A testület főként az egyik legfontosabb információ, a betegségek nemzetközi kódjának, vagyis a BNO-nak a feltüntetését kifogásolta, de aggályosnak tartja a betegek többi adatának a recepten való szerepeltetését is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik