Nem a megegyezés szándékával terjesztette be Gyurcsány Ferenc második közjogi csomagját – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. Mint írják, a “jó kompromisszumok természete, hogy minden fél győztesnek érezheti magát, ez ráadásul a választójogi kérdésekben nemcsak ajánlott, hanem nélkülözhetetlen feltétel is: a Fidesz és a KDNP frakciók 162 képviselője nélkül ugyanis nem jöhet létre kétharmados többség”.
Márpedig a kormányfő választási reformterve a polgári ellenzék számára előnytelen, míg az MSZP és a kispártok számára előnyös. A kormánypártnak ugyanis nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból) választókörzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna
szükségük.
A ferencvárosi időközi választás eredménye azonban az MSZP ehhez szükséges lokális társadalmi beágyazottságának olvadását mutatta. A jelenlegi választási rendszerben a választókerületi vereséget az országos lista kompenzálja, de nem annyira, hogy feledtetni tudná, ha a szocialisták a következő országgyűlési választáson elvesztenék közvetlen
mandátumaik javát.
Kispártoknak előnyös
A tisztán listás választási rendszer e mellett a kispártoknak előnyös, amelyek jelenleg a kisebbségi kormány túlélésének zálogai. A közjogi csomag megvalósulása esetén az 5%-ot elérő pártok súlya megnőne a parlamentben (2006-ban az 5%-os MDF csak a képviselők 2,9%-át adta). Nem véletlen, hogy az országos szervezetrendszerük felmorzsolódásával
párhuzamosan mind az SZDSZ, mind az MDF a listás szavazás híve lett.
Az átalakítás ugyanakkor a parlamenten kívüli kispártoknak, így a Jobbiknak is előnyös volna: Gyurcsány kezdeményezése alapján egy 199 fős parlamentben az 5 százalék elérése után akár 10 Jobbik képviselő is ülhetne. Indirekten tehát a kormányfő javaslata a jobboldali radikalizmus esetleges parlamenti súlyát is növeli.
Olcsó állam – csak álom?
A javaslat várható ellenzéki visszautasítását nehezíti, hogy a választási rendszer átalakítása régóta várat magára, s a kormányfő a Fidesz által régóta szorgalmazott „olcsó állam” követelésének is megfelel. Ide tartozik a képviselői fizetések lebegtetése is, amely népszerűsége miatt nehezen visszautasítható az ellenzék oldaláról.
Ugyanakkor ez a felvetés is mutatja, hogy a kormányfő nem a megegyezés szándékával ismertette elképzeléseit. A Fidesz ugyanis régóta követeli a miniszterek (akik a javasolt képviselői tiszteletdíj majdnem négyszeresét keresik) anyagi felelősségének bevezetését, márpedig a kormánytagok fizetéskorlátozásáról Gyurcsány elfeledkezett.
A javaslat támogatása azonban nemcsak a Fidesz oldaláról kétséges, a választókerületek annulálása ugyanis a pártközpontokat erősíti és a helyi pártszervezeteket gyengíti. A tisztán listás rendszerben a pártlista összeállítója dönthet egyedül arról, ki kerülhet be a parlamentbe. Márpedig az első közjogi csomag (polgármesteri és képviselői tisztségek összeférhetetlensége) megfúrása is mutatja, hogy a helyi érdekérvényesítés igen erős az MSZP-ben.
