A kutatás szerint augusztus végén a megkérdezettek háromnegyedének volt kedvenc pártja. Azóta sok minden történt a politikában, és a gazdasági válság is elérte Magyarországot. A pártok támogatottságára azonban mindez csak annyiban hatott, hogy 25-ről 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tudtak vagy nem kívántak választani a pártpalettáról.
Ennek a jelentős elbizonytalanodásnak azonban nincsenek kitüntetett vesztesei – hacsak nem a kisebb pártok, akiknél most kisebb esély látszik az 5 százalékos küszöb átlépésére, mint az őszi politikai szezon nyitánya előtt – olvasható a felmérésben.
Elbizonytalanodás
Novemberben a választásra jogosultak 65 százaléka tudott és akart kedvencet választani a pártpalettáról. Ez a jelentős elbizonytalanodás nagyjából egyformán érintett minden pártot, és ez egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz változatlanul nagy fölénnyel vezet az MSZP előtt. Az összes megkérdezett – azaz a választásra jogosultak – körében 38 százalék a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága, míg a kormánypárt 20 százaléknyi támogatóval rendelkezett.
A közvélemény-kutatásból kiderül: a pártoktól való elfordulás vesztesének leginkább az MDF és az SZDSZ tekinthető. Az őszi politikai szezon előtt az MDF várható eredménye a “most vasárnapi” választáson 5 százalék volt, az SZDSZ-é pedig 4 százalék. Azaz mindkét pártnál látszott valamekkora esély arra, hogy átléphetik az ötszázalékos küszöböt.
Kétpárti
Most viszont az MDF várható eredménye 4 százalékra, az SZDSZ-é pedig 3 százalékra csökkent, amikor részvételi valószínűséggel súlyozva vizsgálták a dönteni tudók pártpreferenciáit. Azaz most már mindkét pártnál az a valószínűbb, hogy nem lépnék át a parlamenti küszöböt. Hasonlóan számolva a Fidesz várható eredménye 59 százalék, az MSZP pedig 31 százalékra számíthatna “most vasárnap”.
A részvételi valószínűségek átlaga alig változott, és a két nagy párt támogatói körében továbbra is egyformán valószínű a választási részvétel: 77-77 százalék. Ugyanakkor a “most vasárnapi” választáson várhatóan résztvevők negyedének jelenleg bizonytalan a voksa, míg korában ugyanez az arány 12 és 15 százalék között ingadozott.
A kutatók szerint nagyon valószínűtlen, hogy e 25 százaléknyi bizonytalan voks döntő többsége végül is egy irányba dőljön el, ezzel együtt mégiscsak figyelemreméltó, hogy immáron majdnem akkora arányú a bizonytalanság, mint a két nagy párt várható támogatottsága közti különbség.
