Belföld

Senki sem születik tanárverőnek

admin
admin

2008. 04. 10. 11:45

A gyermeki agresszivitás tünetei már kisgyermekkorban jelentkeznek, s ekkor még jó eséllyel kezelhető lenne a probléma. Ha a felnőtt társadalom dühös, agresszív, akkor persze ezt a mintát veszik át a gyerekek is. Szakemberek szerint a gyermekvédelmi jogrendszer alapvetően jó, de azt senki nem ismeri.

A statisztikák szerint a fiatalkorú bűnelkövetők száma az utóbbi években nagyjából húsz százalékkal megnőtt. 1999-től 2003-ig évente nagyjából tíz-tizenegyezer ismert eset volt, 2004-ben és 2005-ben már több mint 12 ezer, és azóta – kutatás híján csak sejthető – ez a szám valószínűleg tovább nőtt. (1997 előtt egyébként 13-14 ezer fiatalkorú bűnelkövetőt regisztráltak.)

Mivel az utóbbi időben a média is kiemelt figyelmet fordít az ifjúsági erőszakra, a különböző tanárverésekre, a diákok egymás közötti durva agressziójára, tovább erősödik a közvélemény szemében ez a probléma. Egyes esetek – többek közt a mobiltelefonos videók elterjedésének köszönhetően – hatalmas indulatokat váltanak ki. Mindenki megoldásért kiált, de a legtöbbször ezek kimerülnek az adott diák kitiltásában az iskolából, a kerületből, noha a legkülönbözőbb terület szakemberei állandóan felhívják a figyelmet, hogy ne indulatból cselekedjenek a döntéshozók, s hogy egy eltiltás csak látszatmegoldás.

A gyerekek erőszakos viselkedése csak egy tünet

A gyerekek erőszakos viselkedése csak egy tünet

Már 3 éves korban vannak tünetek

A munkaügyi tárca keretében működő Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) szakemberei szerint volna megoldás a fiatalkori erőszak elkerülésére. Mint Szilvási Léna, az intézet Gyerekesély-projektjének szakmai vezetője egy sajtóbeszélgetésben kiemelte, a magatartási problémák kialakulásának tünetei már koragyerekkorban láthatóak. Egy jól felkészült szakember már a 3-5 éves korú gyermeknél észreveszi azokat, például a – már akkor is túlzott – agresszivitásáról, vagy épp ellenkezőleg, a zárkózottságáról, visszahúzódásáról. Ranschburg Jenő a FigyelőNetnek korábban e tünetek között említette még az ingerlékenységet és az empátia hiányát is.

Ezek mind jelzik a gyerekkel vagy a környezetével kapcsolatos problémákat. Orvoslásukkal jó eséllyel megelőzhető, hogy a gyerekek antiszociális attitűdjei felerősödjenek. E felismerésen alapul az SZMI Biztos Kezdet-programja, amelynek lényege, hogy a szakemberek a szülőkkel együttműködve alakítják ki a gyerek fejlődéséhez szükséges értő, befogadó, pozitív nevelési légkört, a kölcsönösen élvezhető szülő-gyerek kapcsolatot. Ennek igénye minden szülőben és gyerekben megvan, tehát a korai életévekben mindez különösen jól feléleszthető, fejleszthető.

A gyerekek erőszakos viselkedése csak egy tünet, az őt – családban, kortárscsoportban, iskolában, tágabb környezetében, médián keresztül – érő sokféle hatás eredménye. Soha nem lesz egy 16 éves gyerek egyik pillanatról a másikra agresszív. Szilvási Léna szerint a gyermek agressziójának jelentése (és ez igaz a médiában bemutatott esetekre is, hiszen ilyen értelemben a 16 éves is gyerek) minden esetben az, hogy nem érzi magát elfogadottnak. Az őt körülvevő felnőttek nem vették észre nehézségeit, nem értették meg. Szükségletei kielégítetlenek maradtak, vagy egyszerűen rossz viselkedési mintákat lesett el a környezetéből.

—-Erőszakos felnőttek, erőszakos gyerekek—-

A mintaadás szerepét emelte ki Herczog Mária szociológus is. Ha a felnőttek dühösek, agresszívek, akkor a gyerekek is azok lesznek. Milyen mintát lát az a kisgyerek, akit reggel nagy dzsippel visz kigyúrt apukája az iskolába, minden autóst záróvonalon, buszsávon kielőz, káromkodva leszorít más kocsikat a sávjukból, bepofátlankodik a piros lámpánál előre – tette fel a kérdést a szociológus.

Herczog szerint a tévékben bemutatott esetek „megoldásai” azt példázzák, hogy az érintett iskolák, kerületek, de még bizonyos pedagógus érdekvédelmi szervezetek is „a tükröt törik össze, mert nem tetszik, amit ott látnak”. Nem az egyes gyerek, az egyes tanár történetét kellene vizsgálni, hanem átfogó társadalmi szemlélettel kell megtalálni az okokat –magyarázta.

Mindenkit ér erőszak

A negyedszázada az ELTE-n tanító szociológus egyébként hozzátette: tanítványait évről évre megkérdezi, hogy érte-e őket valamilyen agresszió már iskolai pályafutásuk alatt. A válaszokból kiderül, hogy szinte kivétel nélkül mindenki elszenvedett már fizikai vagy verbális agressziót. A jelenség tehát korántsem új, és nem csak a rossz társadalmi státuszú családokat érinti.

El is különíthetők

El is különíthetők

Herczog Mária egyébként nem ért egyet azzal a közkeletű állásponttal, hogy az az oka az iskolai erőszak elterjedésének, hogy a diákok a kötelességeiket nem, de a jogaikat nagyon ismerik, s ezért mindent megengednek maguknak. Mint mondta, a diákok egyáltalán nem ismerik a jogaikat, de ezzel így vannak a szülők, a tanárok, sőt még az igazságszolgáltatásban dolgozó érintettek is.

Mit tehet az iskola?

Az SZMI gyermekvédelmi főosztályának vezetője szerint azok a helyzetek, amikre a sajtó időnként felhívja a figyelmet, általában egy folyamat sokadik állomásai. Egy-egy nagy port kavaró esetet megelőznek kisebb problémák, például iskolakerülés, lopás, magatartási-, beilleszkedési zavarok – tette hozzá Szikulai István. Szerencsés volna, ha a lehető legkorábban, az első ilyen előfordulásánál jelzi ezt az iskola a gyermekjóléti szolgáltatásnak. (Ez egyébként, mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer elemének, kötelességük is a közoktatási intézményeknek.) A jelzés kézhezvétele után a gyermekjóléti szolgáltatás megajánlhat különböző ellátásokat – tanácsadás, családgondozás, prevenciós programok stb. – a gyermek és családja számára.

Az iskolák egyébként foglalkoztathatnak gyermekvédelmi felelőst is – ennek kötelezővé tételét az önkormányzati lobbi hatására ugyan 2005-ben eltörölték –, akinek kiemelt feladata az ilyen jelzések felismerése és közvetítése a szolgálatok felé. Jó volna, ha minél több helyen működhetne iskolapszichológus is, de általában ezt sem engedhetik meg maguknak az intézmények. Szintén nagyon jó prevenciós lehetőség lenne a szabadidős programok szervezése, mert ezekben hatásosan enyhíthetők a családban jelentkező szociális és nevelési hátrányok – sorolta az iskolák előtt álló megelőző lehetőségeket a szakember.

El is különíthetők az antiszociális gyerekek

A gyermekvédelem a súlyos személyiségfejlődési zavarokat, vagy pszichotikus, neurotikus tüneteket mutató, illetve a súlyos antiszociális magatartású, vagy az alkohollal, droggal küzdő gyermekek részére esetenként speciális gondozási helyet biztosíthat.

A gyermekvédelemi szolgálat bizonyos helyzetekben tehát ellenzi az azonnali integrációt, az ugyanis nem mindig egyezik a gyermek érdekével. Ugyanakkor, hogy ne váljon parttalanná ezeknek az úgynevezett speciális ellátási igényű gyermekeknek az elkülönített nevelése, a jogszabályok kétéves időkorláthoz és rendszeres felülvizsgálathoz kötik azt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Dozens of surveillance cameras are installed on a beam over a road in Hangzhou city, east China's Zhejiang province, 5 November 2014.

Local drivers in the eastern Chinese city of Hangzhou are widely alerted to drive carefully on one specific road as dozens of surveillance cameras are installed on a single beam over the road to monitor the traffic. According to pictures of the surveillance lineup, more than 30 cameras are installed on the beam. But no one knows why so many cameras are put into use to monitor the traffic within a short distance on the road.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.