Belföld

Semjén: igyekszem szeretni Gyurcsány Ferencet

A KDNP elnöke a FigyelőNetnek adott interjújában beszélt pártja önállóságáról, a népszavazás következményeiről és Gyurcsány Ferencről is. Kiderült: Weisz bácsi tényleg létezik.

Sokan a Fidesz „bábpártjának” tartják a Kereszténydemokrata Néppártot. Ön mit szól ehhez?

Nem sok politikatörténeti ismerete van annak, aki ezt mondja. Tekintve, hogy a KDNP 64 éves párt, és ez alatt az idő alatt a párt soha egy jottányit sem változtatott azokon a politikai-filozófiai alapokon, amiért a pártot létrehozták. Nem a KDNP, hanem – hála Istennek – a Fidesz mozdult el egy liberális pártból egy kereszténydemokrata ihletettségű, nagy, széles gyűjtőpárttá.

Akkor is ezt mondjuk, ha kisebbségben vagyunk (Fotó: Gáti András)

Akkor is ezt mondjuk, ha kisebbségben vagyunk (Fotó: Gáti András)

Nagy különbség nem is látszik a két párt között…

A Fideszben a jobbközép politikai filozófia minden áramlata megtalálható, a KDNP pedig egy kifejezetten keresztény világnézeti párt. Ebből az is következik, hogy a KDNP olyan kérdésekben is felvállalja a keresztényi társadalomtanítás politikai képviseletét, amely nem találkozik a közízléssel.

Például?

Például az eutanázia kérdésében. Mi akkor is ezt mondjuk, ha kisebbségben vagyunk.

A KDNP-frakció tagjai akár a Fidesz-frakcióban is ülhetnének. Nem tartja aggályosnak, hogy túl nagy az összefonódás?

Azt gondolom, hogy a hidak jobbak, mint a falak. Másrészt nagyon helyes, hogy vannak olyan képviselőink, akik mind a két pártban tagok. Simicskó István például ős-kereszténydemokrata, de a KDNP válsága idején a Fidesz befogadta. Nem várható el tőle, hogy felégesse a kapcsolatait. A kettős tagságot pedig lehetővé teszi, hogy a Fidesz és a KDNP is tagja az Európai Néppártnak.

Ahogy az MDF is.

Igen, de ők elzárkóznak a velünk való kettős tagságtól. Vannak viszont olyan tagjaink, akik a német CDU tagjai is, vagy a felvidéki Magyar Koalíció Pártjához tartoznak.

Mekkora most a KDNP?

Tizenhétezer tagunk van, amivel stabilan az ország harmadik legnagyobb pártja vagyunk.

Elég ez a bázis ahhoz, hogy egyszer egy választáson önállóan induljanak, önálló jelöltekkel?

A kérdés teoretikus és két részből áll, egy politológiai és egy politikai részből. A politológiai válasz az, hogy a KDNP egy tudatosan kereszténydemokrata világnézeti párt. Ebből az következik, hogy a közízlés ellenében is képviselnünk kell a keresztény értékrendet. Sosem lesz nagyobb a KDNP támogatottsága, mint az ilyen irányban elkötelezett embereké. Nem akarunk „tömegpárt” lenni, inkább erkölcsi mérce. A politikai magyarázat pedig az, hogy olyan konstrukcióban indulunk a választásokon, amely leginkább képes maximalizálni a polgári oldal szavazatait. Ami biztos: kalandorakcióba sem most, sem máskor nem bocsátkozunk.

Az izraelita műhely létrehozása egy kereszténydemokrata párton belül nem kalandorakció?

Hogy jön ez ide?

Kérdezzük.

Nem kalandorakció. Ennek a műhelynek már tizennyolc éve létre kellett volna jönnie. Az izraelita műhely a Barankovics Akadémia keretében működik. Van ugyanis egy politikai-filozófiai kérdésekkel foglalkozó szellemi fórumunk. Az utóbbi időben számos, nagyon tekintélyes – izraelita vallású – ember keresett meg minket, hogy a bibliai hagyományok alapján úgy látják, hogy a kereszténydemokrácia lehet a konzervatív, vallásos zsidóság számára egyfajta orientációs pont. Ennek örömmel helyt adott a Barankovics Akadémia. A furcsa valójában az, hogy ennek önmagában különösebb hírértéke van.

Talán attól lehet hírértéke, hogy ön nemrég a parlamentben Schwartz és Weisz bácsiról beszélt, amit többen zsidózásként állítottak be.

A politikai diszlexiával nem tudok és nem is akarok mit kezdeni. Az a beszéd önmagáért beszél, és pontosan kimutatta, hogy a zsidóságot milyen sérelmek érték a kommunizmus oldaláról. Azt is megmutatta a beszéd, hogy az SZDSZ által képviselt drogliberalizáció, egyneműek házassága, extrém szekták támogatása szöges ellentétei az autentikus zsidó társadalmi és erkölcsi felfogásnak. Többek között ennek a beszédnek a hatására számos zsidó értelmiségi vette fel velünk a kapcsolatot. Szimbolikusan az is szép, hogy az izraelita műhelyünknek a vezetőjét Weisz Péternek hívják. Tehát Weisz bácsi a kereszténydemokraták által támogatott izraelita műhely elnöke.

Ezek szerint jelenleg a KDNP karolja fel leginkább a zsidóságot?

Mit ért azon, hogy felkarolja? A zsidóságnak az a része, amely hangsúlyosan kötődik a biblikus hagyományokhoz, azok természetszerűleg tájékozódhatnak egy olyan párt irányába, amelyik alapnak tekinti a Tízparancsolatot.

—-Arról, hogy mi várhat a kormányra—-

Két hete Rétvári Bence Újbudán mint Fidesz-KDNP-jelölt nyert. Ön szerint ez a KDNP erősödését jelzi, vagy a Fidesz támogatását?

Is-is. Kóka János az MSZP-SZDSZ-jelölt Lakos Imrének is melegen gratulált, hogy húsz százalékot ért el, ami szerinte az SZDSZ sikere. Én nem gondolnám, hogy Rétvári Bence 71 százaléka a KDNP kizárólagos eredménye. Ez a polgári oldal elsöprő győzelme, amelynek egy része a kormány elutasításából fakad, egy része pedig a jelöltünk karizmájának is köszönhető.

Alul a víznek árja (Fotó: Gáti András)

Alul a víznek árja (Fotó: Gáti András)

Hasonló eredményre számít a népszavazással kapcsolatban is?

Persze. Meg kell jegyeznem, hogy mi, Orbán Viktorral, másfél évvel ezelőtt hét kérdést tettünk fel, amiből egyet sem adtunk fel. Nem akartuk ezt a mostani három – egyébként a három legfontosabb – kérdést veszélyeztetni azzal, hogy további kérdéseket bevárunk.

Vagyis lesz még egy pár népszavazás?

Ha szükséges, akkor lesz. Például a földkérdést én életbevágónak tartom. Hogy a magyar földet ne tudják kihúzni a magyar gazdák talpa alól. A kormánynak kutya kötelessége tenni azért, hogy a magyar gazda ne legyen zsellér a saját országában. Ha a kormány nem tesz lépéseket, akkor kénytelenek leszünk ebben a kérdésben is népszavazást tartani, persze egy nemzeti elkötelezettségű kormány ki tudja ezeket védeni.

Nyilván a mostani ellenzék hatalomra jutására gondol. Egy önöknek sikeres népszavazás képes ön szerint kormányt buktatni?

A népszavazásnak több értelme van. Az embereknek lehetőséget ad arra, hogy megszabadítsák magukat és az országot a vizitdíjtól, az ápolási és a tandíjtól. A másik, hogy megállítja az ilyen típusú további spekulációkat. Azt ugyanis senki ne gondolja, hogy azért vezették be a tandíjat, hogy csökkentsék. Ezt csak emelni fogják.

Szóval mennie kell a kormánynak?

Ha elsöprő az igenek fölénye, akkor ennek el kell söpörnie a kormányzati hazugságokat, ezt a kormányzati programot, gyakorlatot. A változásoknak a lehetőségét ez a népszavazás hozza meg. Aztán majd az emberek eldöntik, hogy mit akarnak, mi a népszavazással megnyitottuk a választás lehetőségét.

Majd 2010-ben?

Ki tudja? Hiszen egy demokráciában az emberek akarata ellenére nem lehet hatalmat gyakorolni. Ha egy kormány szembemegy a nép akaratával, akkor az a kormány nem maradhat.

De a kormány azt mondta, hogy a népszavazási eredménytől függetlenül marad. Patthelyzet?

Mégis csak úgy van, hogy habár fölül a gálya, azért alul a víznek árja. Demokráciában nem lehet a népakarattal a végtelenségig szembemenni. Számos lehetőség van, de most még ezek politikai spekulációk lennének.

Mondjon azért egy példát!

A tény az, hogy a népnek most joga van kinyilvánítania az akaratát, és a kormánynak kötelessége tudomásul vennie a népakaratot. Ha ezt nem teszi meg, akkor a népnek joga van rákényszeríteni. Aztán majd meglátjuk a népszavazás után, mit akar a nép.

Azért ebbe sok minden belefér, akár az erőszakosság is. Molotov-koktélokra és fehér porra már volt példa.

Ez nem fér bele. Amit én mondtam, az mind az alkotmányosságon belül van, amit önök mondanak, az nem.

Nem mi mondjuk, hanem ezek történnek.

Az embereknek azt javasoljuk, hogy éljenek a három igen lehetőségével, ne hagyják magukat jogfosztani és kifosztani. A Molotov-koktélok tekintetében pedig nem engem kéne megkérdezniük, hanem Szilvásy Györgyöt. Gondolom, ő tud róla a legtöbbet…

Gyakran bírálja a kormányt. El tudja képzelni, hogy egyszer megbocsát nekik?

Mármint én, személy szerint?

Igen.

Itt valami félreértés van. A keresztény moralitás alapja az, hogy a bűnös ember esetében meg kell tudnunk különböztetni a bűnt, amit elvetünk és az embert, akit szeretünk. Fogalmazzunk úgy, hogy igyekszem szeretni Gyurcsány Ferencet, meg az MSZP és az SZDSZ vezetőit is. Attól azonban, hogy én igyekszem szeretni őket, még nem mondhatom azt, hogy ne feszegessük azt a kérdést, hogy kirabolták az országot, és az unokáinkat is eladósították. A szeretet éppen abban nyilvánul meg, hogy nem mossuk össze az igazságot a hazugsággal és az emberek érdekében kimondjuk az igazságot.

Ennek tükrében, meddig marad még kint az ellenzék a folyosón, amikor a kormányfő a Parlamentben beszél?

Abban a pillanatban visszatér az ellenzék az ülésterembe, amint a miniszterelnök helyén már nem Gyurcsány Ferenc beszél. Az őszödi beszéd óta ő persona non grata.

Ön nem vágyakozik a párttársai közé, amikor ők a büfében vannak, önnek pedig a miniszterelnököt kell hallgatnia?

Az biztos, hogy sajátos hangulata van. De az embernek legalább lesz egy benyomása arról, hogy milyen lehetett az ókeresztény korban, az amfiteátrumban…

Visszatérve egy esetleges kormányváltásra, vállalna szerepet egy új, jobboldali kabinetben?

Most nem az a feladat, hogy pozíciókat osztogassunk, hanem az, hogy a népszavazást a nép megnyerje.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.