Minden parlamenti ciklusban épüljön egy Duna-híd, mert ami jó a fővárosnak, az jó az országnak is – jelentette ki Demszky Gábor a miniszterelnökkel tartott megbeszélése után.
Gyurcsány Ferenc reményei szerint a főváros fejlesztéséről szóló Budapest-törvényt szerdán tűzi napirendjére a kabinet, ez túllép majd a jelenleg érvényben lévő Budapest-szerződésen. A szerződés megkötése óta ugyanis elhatározták a Szabadság-híd és a Zeneakadémia felújítását, valamint a rákoskeresztúri autóbuszfolyosó kialakítását, illetve a budai vár felújítását is a központi költségvetés finanszírozza majd – lelkendezett a kormányfő.
2011-re Európa fővárosa lesz Budapest?
Viszont elmarad az aquincumi híd megépítése, ez a következő ciklus idején készülhet el – hangsúlyozta a megbeszélés után Demszky Gábor. Ennek ellenére a liberális polgármester bizakodónak tűnt, hiszen a megállapodás értelmében 2011-re, az EU-elnökségre, Európa fővárosává akarják tenni Budapestet.
Ekkora el kell készülni a Zeneakadémia 9,5 milliárd forintos felújításával, és egy roma kulturális központ felépítésével is.
A kormányfő ugyan népszerűbb a fővárosban, mint vidéken, a pénztárca megnyílása azonban mégis Demszky Gábornak köszönhető. A liberális politikus helyzete az előző választások idején nagyon megingott, végül Hagyó Miklós szocialista politikust helyettesévé emelte, és ezután rendeződött a két párt fővárosi viszonya (hivatalosan mindkét fél cáfolta, hogy Hagyó kormányzati összekötőnek került volna a Városházára).
A fővárosiak fizetik a legtöbb adót
Demszky most pont azzal tudott érvelni, ami a polgári kormány idején hátránynak számított: elmondása szerint a fővárosiak átlagosan bruttó 50 ezer forinttal keresnek jobban, mint a városhatáron túl élők. A budapestiek így körülbelül 30 százalékkal több adót fizetnek, az országban megtermelt javaknak pedig 25-30 százaléka a fővárosban keletkezik. A főváros számításai szerint így ők az ország költségvetéséhez nagyjából 30 százalékkal járulnak hozzá, miközben a támogatásokból csak mintegy 10 százalékkal részesülnek.
A jobboldali kormányok éppen ezen számok miatt nem akarták tovább növelni Budapest versenyképességét, mondván: az növelné az vidék lemaradását. A Gyurcsány-kabinet viszont úgy okoskodott, hogy a további fővárosi fejlesztések még inkább megnövelhetik a befolyó adót, ezért érdemes pénzt pumpálni a városba. Különösen, hogy az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és a közlekedésben a főváros országos funkciókat is betölt.
Ráadásul az egyre kisebb támogatottságú SZDSZ esetleges kiesése a főváros vezetéséből megnyitja az utat a szocialisták számára egy baloldali főpolgármester-jelölt felépítésére, aki a városi fejlesztések élére állva hamar népszerűvé válhat.
