Az Országos Felsőoktatási Információs Központ szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem messze felülmúlja a többi hazai intézményt a nem magyar állampolgárságú hallgatók oktatásában. Sőt egy tavalyi lista alapján bekerült a világ 500 legjobb egyeteme közé: a 314. helyen áll. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karán a hallgatók több mint fele külföldi állampolgár, az állatorvos szak nappali tagozatán 30 százalékkal kevesebb magyar diákot találunk, mint külföldit. Számos vendégtanuló jár a Budapesti Műszaki Egyetemre is: ők a képzés minősége miatt érkeznek Magyarországra.
Anna Romániából, Erdélyből jött Budapestre, idén kezdett az ELTE állam- és jogtudományi karán. Magyarul is beszél, így nem okoz gondot a magyar nyelvű oktatás. Szerinte Szeged mellett Budapesten lehet a legtöbb és legjobb jogi tudást megszerezni, hazájában nincs erre lehetősége.
Itamar három éve tanul fogorvosnak a Debreceni Egyetemen. Az izraeli fiú kollégiumban él, és ha végez, a városban szeretne dolgozni egy magánrendelőben. Hogy miért választotta Magyarországot? Barátaitól hallott a DOTE-ről, felvételizett és bejutott. „Több izraeli is jár ide, az angol nyelvű képzés pedig nagyon sokat segít, igaz, már néhány mondatot magyarul is tudok. A város izgalmas, különösen, hogy három év alatt rengeteg minden: van modern uszoda hatalmas könyvtár és megnyitott a Modem, ahol már megnéztem Az igazi da Vinci című tárlatot is” – meséli Itamar.
Tavaly 15 ezren jöttek
A külföldi egyetemisták száma évről évre növekszik, ám tavaly megállt az emelkedés, de nincs ok panaszra – vélik a szakemberek. Összehasonlítva: míg 1998-ban 277, négy évvel később már 817 külföldi tanult hazánkban az idén húsz éves Erasmus mobilitási program keretében, tavalyra ez a szám 1500-ra növekedett.
A Debreceni Egyetem – külföldön is egyre népszerûbb (Fotó: MTI)
Európai szinten az egyetemisták mintegy egynegyede utazik tanulni más országba ezzel az ösztöndíj-lehetőséggel. De van több más program, amelyeket itthon a Tempus Közalapítvány gondoz. Az 1996-ban létrehozott szervezet adataiból kiderül: a tavalyi tanévben 118 országból több mint tizenötezer hallgató érkezett Magyarországra. Leginkább az európai országokból jönnek: az összes külföldi hallgató mintegy 75 százaléka német, angol vagy spanyol, de nagy számban vannak hallgatók Ázsiából és Afrikából is.
Magyarok a nagyvilágban
A nemzetközi programokat kihasználva egyre több magyar tanuló tölti diákéveit, vagy legalábbis annak egy részét külföldön. Nagy Ágnes 2005-ben tölthetett fél évet az olaszországi Firenzében, ahol az Erasmus Mundus program keretében tanult művészettörténetet. „Nem csupán az Uffizi-képtár, a Szépművészeti Akadémia és a Sforza kínált jobbnál jobb lehetőséget a tanulásra, de olyan gyakorlatokon is részt vettünk, amelyre itthon kevés lehetősége van a művészetet tanulóknak” – véli a magyar diák.
Olaszország mellett Németország és Franciaország a legnépszerűbb a magyar Erasmus-egyetemisták között. Tavaly több mint háromezer ösztöndíjas utazott valamelyik európai egyetemre, a program itthoni indulásakor, 1998-ban csupán 856-nak sikerült ez a lehetőség. A hallgatók szakmai gyakorlatukat is végezhetik külföldön, ha pedig szerencsések, akár munkát is kapnak az adott országban.
A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogramban (CEEPUS) részt vevő magyarok leginkább Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába mennek, számuk pedig tavaly elérte a 315-öt. A hallgatók nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken tanulhatnak, és 12 ország közül választhatnak, köztük van például Albánia, Horvátország és Bulgária is.
Népszerű a magyarok körében a Leonardo da Vinci program is, amely a szakképzés minden szintjének fejlesztését támogatja a középiskoláktól az egyetemeken át a továbbképzésekig, és beletartozik a vállalaton belüli képzés területe is. Tavaly 1866 nyertesből 211 felsőoktatásban tanult. 2000 óta egyébként stabilan ezer körüli a programban részt vevők száma (1997-ben csupán 241 magyarról volt szó). A Leonardo-programmal leginkább Németországba, Nagy-Britanniába és Franciaországba utaznak a hallgatók.
Amerika fogadja a legtöbb diákot
Több mint 2,5 millió vendéghallgatója van a világ felsőfokú intézményeinek. A legnépszerűbb befogadó az Amerikai Egyesült Államok, ahol 2004-ben több mint félmillió külföldi tanult. De kiváló helyet foglal el a listán Nagy-Britannia is. Az angol egyetemekre átlagosan 300 ezer vendéghallgató jár, a német felsőfokú intézményekben pedig 260 ezer külföldi képzi magát. Népszerű még Franciaország, Ausztrália és Japán. A küldő országok rangsorát Kína vezeti több mint 300 ezerrel.
