A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletnek azt a pontját kifogásolják, amely a hátrányos helyzetűeknek, fogyatékkal élőknek, gyermekgondozási segélyben részesülőknek biztosít összesen maximum 24 pontot. Nem a nehéz helyzetben lévők támogatását kifogásolják, de a jelenlegi szabályozás igazságtalan azokkal szemben, akiknek nem jár ez a többletpont, és esetleg éppen emiatt nem jutnak be felsőoktatási intézményekbe – mondta Hoffmann Rózsa.
A párt álláspontja szerint a „képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás” alkotmányos jogába ütközik a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló kormányrendeletben rögzített előnyök biztosítása. Az ellenzéki párt a kormányrendelet vonatkozó pontjainak utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A képviselő utalt arra, hogy februárban ez ügyben már megkereste Hiller István szakminisztert, ám elutasító választ kapott felvetésére. Elmondta: a KDNP azt javasolja, hogy az idén, és mindaddig, amíg a kormányrendelet jelen formájában érvényben van, emeljék meg a felvételi keretszámokat olyan mértékben, ahányan ezekkel a többletpontokkal jutnának be a felsőoktatásba. Megoldás lehet még, hogy megfelelő, a hátrányos helyzetűeknek indított tanfolyamokkal segítik az érintettek felkészülését – tette hozzá Salamon László. Közölte: pozitív diszkriminációra szükség van, de alkotmányos úton.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében azt írta, hogy örömmel vesznek minden olyan kezdeményezést, amely a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek javítását eredményezheti, de a mennyiségi növekedés korszaka lezárult a felsőoktatásban, a keretszámok emelésére vonatkozó terveket tehát nem tudja támogatni.
A tárca szerint súlyos csúsztatás azt feltételezni, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljesítmény nélkül kerülhetnek be a felsőoktatási intézményekbe a pluszpontjaik segítségével. Az igazság az, hogy azonos teljesítmény elérése esetén élveznek csak előnyt – közölte az OKM.
