Belföld

Hazánkban évente 35 ezren halnak meg rákban

A világon évente 6,8 millióan halnak meg daganatos megbetegedésben, de az orvosok szerint ha nem változtatunk az életmódunkon, akkor 2030-ra megháromszorozódhat ez a szám. Ma van a rák világnapja.

A rák a III. évezred legpusztítóbb betegsége, az emberiség egyik legnagyobb ellensége. Bár az orvostudomány nagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. A világon 2005-ben 11 millió új megbetegedést regisztráltak, és 6,8 millió rákban elhunyt betegről tudtak. A Magyar Onkológusok Társaságának elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk, 2030-ra megkétszereződhet az új daganatos megbetegedések, megháromszorozódhat az elhunytak száma.

Magyarországon egyébként 50-55 ezren betegednek meg évente, és 35 ezren halnak meg rákban. Az évente bekövetkező mintegy 5800 tüdő-, 1200 gyomor- és 1300 prosztatarák okozta halálozás legnagyobb része egészségtudatos magatartással, időben felismerve vagy megfelelő kezeléssel megakadályozható lenne – állítja a Magyar Rákellenes Liga. Rendszeres testmozgással, megfelelő táplálkozással, a dohányzásról való leszokással és kevesebb napozással ugyanis csökkenthető a rák kialakulásának kockázata.

Tüdőrák és vérszegénység

A leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a tüdőrák, évente 1,3 millió új beteget észlelnek világszerte. Magyarország világelső a tüdőrákos halálozás terén, évente ugyanis 9-10 ezren betegszenek meg ebben. A rákellenes liga szerint ezért a társadalomnak és a törvényhozásnak is szerepet kell vállalnia a dohányzás visszaszorításában.

A Magyar Rákellenes Liga arra is felhívja a figyelmet, hogy a daganatok egyik leggyakoribb tünete a fáradtság, amely az összes daganatos beteg 60-80 százalékánál észlelhető. A fáradtság egyik legfontosabb oka pedig a vérszegénység. Ennek következtében ugyanis a daganatos szövetben oxigénszegénység alakul ki, ami serkenti a daganat saját érrendszerének a növekedését, ugyanakkor rontja a szervezet egyik védekezési lehetőségét, a daganatsejteknek a „programozott sejthalál” révén bekövetkező pusztulását. Ráadásul az oxigénszegénység következtében megváltozik a daganatsejtek osztódási ciklusa, rontva ezzel az alkalmazott gyógyszeres és sugárterápiák hatékonyságát. Az onkológusok ezért azt kérik a betegektől, mindenképpen jelezzék orvosuknak, ha fáradékonyságot észlelnek.

A világnap

2000 februárjában, Párizsban világkonferenciát tartottak a rák legyőzéséért. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére a konferencia február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította.

A Párizsi Chartában hangsúlyozták az új orvosi kutatások fontosságát, illetve azt, hogy ezek a kutatási eredmények minél hamarabb utat találjanak a klinikai területre, továbbá szót emeltek a megbélyegzés, a félelem és a közömbösség ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik