A parlamenti pártok közül az ellenzéki oldalon ülők – a Fidesz, a KDNP és az MDF – támogatják az államfő jelöltjét. Az MSZP és az SZDSZ a plenáris ülést megelőző frakcióülésükön alakítják ki álláspontjukat arról, támogatják-e Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészének kinevezését. A rendszerváltás óta Magyarországon most választják meg a harmadik legfőbb ügyészt.
Sólyom László köztársasági elnök – aki jelezte, hogy jelen lesz az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor a képviselők döntenek – április 4-én tett javaslatot az Országgyűlésnek arra, hogy Horányi Miklóst válassza meg legfőbb ügyésznek.
A köztársasági elnök nem folytatott előzetes egyeztetéseket a politikai pártokkal a jelölt személyéről, mivel olyan személyt kívánt javasolni, akit kizárólag szakmai alkalmasságát figyelembe véve választhat meg az Országgyűlés, és aki személyében biztosítani tudja az ügyészi szervezet függetlenségét és pártatlanságát – mondta el korábban Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke.
1990. június 25-én az Országgyűlés – 246 igen szavazattal, 54 ellenében – legfőbb ügyésszé választotta Györgyi Kálmánt. A Ház 1996. június 4-én – 263 igen és 18 nem szavazattal (az érvénytelen voksok száma 3 volt) – Györgyi Kálmánt újabb hat évre választotta legfőbb ügyésznek. 2000. május 2-án az Országgyűlés Polt Pétert – az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettesét – választotta – május 16-i hatállyal – legfőbb ügyésszé. A képviselők közül 206-an támogatták Polt Péter megválasztását, 168-an pedig ellene szavaztak. Polt Pétert Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára jelölte a posztjáról 2000. március 6-án lemondott Györgyi Kálmán utódjául.
