Sólyom László a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel folytatott tanácskozás után kiemelte: az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban, példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik – mutatott rá az államfő.
Az elnök hangsúlyozta: a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá a köztársasági elnök. „A magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe”- mondta. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete – tette hozzá.
A konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. A következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben, ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései – közölte az államfő. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. „Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé (…)” – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre.
Kérdésre közölte: a tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta azt is, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra, mely reggel kilenc órától délután öt óráig tartott, olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”.
