A 2002-ben megalakult szocialista-szabaddemokrata kormány újra létrehozta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot (FMM), melyet korábban az Orbán-kormány 1998-ban megszüntetett, és feladatait három minisztérium között osztotta el. A szocialista Kiss Péter vezetésével újrainduló minisztérium alaptevékenységét a kormány négy alappillérre – a foglalkoztatáspolitikai feladatokra, a szociális párbeszédre, az esélyegyenlőség elősegítésére és az élethosszig tartó tanulásra – építette. Kiss Péter után Burány Sándor, majd a Gyurcsány-kormány megalakulásakor Csizmár Gábor vette át a tárca vezetését.
Aktivitást várnak a munka nélkül maradtaktól
A munkaügyi minisztérium első lépésként kibővítette a munkanélküliek ellátási rendszerét: álláskeresést ösztönző juttatás elnevezéssel új passzív ellátási formát vezettek be, amely a korábban megkurtított munkanélküli-ellátás idejét hosszabbította meg, feltételéül azonban az aktív álláskeresést kötötték. Megtérítették a munkahelykereséssel felmerülő utazási költségeket is. Az állam egyre inkább aktív részvételt vár el az munkanélküliektől, és ezért 2005-től már magát a a munkanélküli segélyt is álláskeresési támogatássá nevezték át, a munkanélküliség első szakaszában megemelték a mértékét, és az aktív álláskeresés feltételéhez kötötték. Részben uniós finanszírozással megkezdték a munkaügyi kirendeltségek modernizálását.
A vállalkozók munkanélküli-ellátását megoldandó intézkedésként a vállalkozói járulék fejében az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó főállású tagja 2005 januárjától jogosulttá vált munkanélküli-ellátásra.
A képzett munkaerőért
A képzések terén a képzés idejére jutó keresetpótló juttatás mértékét duplájára emelték, megalakult az Országos Felnőttképzési Tanács, a Felnőttképzési Akkreditációs Bizottság és a Nemzeti Fejlesztési Intézet. Az OKJ-s képzésekben szereplő szakképesítések megszerzését az állam normatív támogatással támogatta 2003-tól, valamint bevezették a felnőttképzési célú szja-kedvezményt. Elindult a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, ami uniós forrásokból többek között a magyar munkaerő versenyképessé tételét támogatja több pályázattal. Hasonló célokkal indították el a részben szintén uniós forrásra támaszkodó Lépj egyet előre programot 2005-ben, melynek keretein belül a szakképzetlen magyar munkaerő ingyenesen végezhet el egy szakképesítő tanfolyamot.
A szakképzés érdekében megnövelték a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulóknak adható fizetést, illetve a vállalkozók támogatását. A munkaerőpiac és a képzések összehangolásának érdekében kötelezővé tették az utánkövetést, hogy azok a tanfolyamok kapjanak állami támogatást, amelyek végzői el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.
Esélyegyenlőség időseknek, romáknak, kismamáknak
Az esélyegyenlőség ügyében a 45 felettiek és a roma származásúak munkavállalását pénzbeli támogatással segítették elő. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű kismamák, idős munkavállalók és pályakezdők foglalkoztatására járulékkedvezményeket kaptak a munkaadók. A romák társadalmi integrációjának keretében a közmunkaprogramot erősítették. A szintén uniós EQUAL-program keretében a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtésének érdekében írtak ki pályázatokat.
A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását további
A rugalmas foglalkoztatásért
Az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséért 2002-ben kísérleti jelleggel program indult ezer államilag támogatott távmunkahely létrehozására. A magyar jogrendben rögzítésre került uniós irányelvek a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás jogszabályi környezetét teremtették meg. Később a távmunkavégzés szabályairól szóló rendelkezések bekerültek a Munka Törvénykönyvébe.
A rugalmasságot és a foglalkoztatás növelését szolgálja az az intézkedés is, hogy az alkalmi munkavállalói könyv a mezőgazdasági és a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők számára is alkalmazhatóvá vált. 2005-ben a prémiumévek-programot kiterjesztették a versenyszférára.
Új munkahelyekért
2004-től az FMM is részt vett az új munkahelyek generálásában: a Munkaerő-piaci Alap terhére vissza nem térítendő munkahelyteremtő beruházásokat hirdettek. A munkaügyi ellenőrzések eredményeihez kötötték a kapható támogatásokat, a bírságot kapó cégek nem részesülhettek állami támogatásban.
A bért terhelő egészségügyi hozzájárulást (eho) arányosították, vagyis részmunkaidős foglalkoztatás esetén időarányos ehót kell fizetniük a munkáltatóknak. Az eho mértékét egyébként folyamatosan csökkentették.
A kis- és középvállalati szektor erősítésére és a munkanélküliség csökkentésére adó- és járulékkedvezményt kapnak azok a 250 fő alatti cégek, amelyek legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak.
A feketemunka kifehérítése
A 2004 áprilisában induló egységes munkaügyi nyilvántartási rendszerbe, az EMMA-ba a munkaadók kötelesek bejelenteni a munkaviszony létesítését és megszűnését. Az új rendszer a bejelentés nélküli foglalkoztatás elleni fellépésre is szolgál. A kormány 100 lépés programjának keretében hozott intézkedései 2005-ben születtek, és zömében 2006-tól léptek hatályba. A lépések elsődleges célja a foglalkoztatás kifehérítése. A Magyarországon nagymértékben elterjedt feketefoglalkoztatás visszaszorítására a korábbiaknál átfogóbb intézkedéseket tettek. Szigorították a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt, magasabb bírságokat határoztak meg, és növelték a hatóság létszámát. A Büntető Törvénykönyv módosításával a feketén foglalkoztatókat 2005-től börtönbüntetéssel is sújthatják.
A közbeszerzési törvény új rendelkezései szerint állami támogatást már csak olyan vállalat kaphat, amelyiket korábban nem bírságoltak meg szürke- vagy feketefoglalkoztatásért. Szintén az illegális munkavégzés visszaszorítására módosították a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A visszaélések megszüntetésének érdekében átalakították a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért járó támogatások rendszerét.
