Kulcsár, a K&H Equities Rt. befektetési tanácsadó üzletágának korábbi vezetője a hétfő délelőtti tárgyaláson közölte, emlékezete szerint 2003. június 25-éig nem beszélt arról Bácskai Jánosnak, hogy bűncselekmények történtek a brókercégnél. Ha mégis, akkor kizárólag a Pannonplast-részvények felvásárlásával kapcsolatos szabálytalanságokról tájékoztatta a tábornokot, a K&H-ügy nem került szóba kettejük beszélgetésén – állította az exbróker. A tanú állítása szerint a tábornok semmilyen előnyt, szolgáltatást nem kért, és ő sem kínált Bácskai Jánosnak semmit.
Ügyvédi kérdésre Kulcsár közölte, a maffiaellenes központ korábbi vezetője korrekten járt el, végezte a munkáját. Az exbróker arra az ügyészi kérdésre, kért-e segítséget Bácskai Jánostól, nem kívánt válaszolni, és szintén megtagadta a választ abban a kérdésben, hogy kettejük között egy telefonbeszélgetésben elhangzott-e, ő “fogható valamiben”.
Hétfő délutáni vallomásában Borcsik Zoltán az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője “napi rutin műveletnek” nevezte a házkutatás előrehozása a K&H brókercégnél. A dandártábornok tanúvallomása szerint 2003. június 23-án Molnár Csaba alezredes, aki akkor a Pénzmosás Elleni Osztály vezetőjeként dolgozott, jelentette: a tervezetnél korábban mennek házkutatásra a K and H Equities Rt.-hez. A brókercégtől azért kellett a Pannonplast-üggyel kapcsolatos iratmásolatokat hamarabb elhozni, mert a dokumentumokra a PSZÁF is igényt tartott, és amennyiben el is viszik az eredeti iratokat, az késleltette volna a nyomozást.
Bűnpártolással vádolják Bácskait
Bácskai János tábornokot, a maffiaellenes központ korábbi vezetőjét Kulcsár Attilával összefüggésben bűnpártolással vádolja a katonai ügyészég. A vád szerint Bácskai János 2003. júniusában a K&H Equities befektetési tanácsadó üzletágát vezető Kulcsár Attila kérésére közbenjárt azért, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előtt rejtve maradjanak a bróker által elkövetett pénzügyi visszaélések. Szintén a vád része, hogy Bácskai János tudatában volt annak, hogy Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el, és ezzel kapcsolatban a tábornok rendőri vezetőket próbált megtéveszteni. A dandártábornok mindvégig tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését.
Új eljárást rendeltek el
A büntetőperben első fokon eljárt Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot. Az ügy azonban fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el. A megismételt eljárás lefolytatására a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát jelölte ki a Fővárosi Ítélőtábla.
A megismételt tárgyalás
Október 3-án, hétfőn délelőtt meg is kezdődött Bácskai János, a maffiaellenes központ korábbi vezetője ellen indult, a K&H-üggyel összefüggő büntetőügy megismételt tárgyalása Szegeden. Az ítélőtábla iránymutatásként előírta az elsőfokú bíróságnak a vádlott és a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását, továbbá Kulcsár Attila azon nyomozati vallomásainak beszerzését, amelyek érintik Bácskai Jánost. Szintén előírta Kulcsár Attila tanúkénti kihallgatását és a szükséges szembesítést a vádlottal, illetve más tanúkkal.
A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa már meghallgatott több ismert közéleti személyiséget, így a többi között Tóth Andrást, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Kiss Péter kancelláriaminisztert, Lamperth Mónika belügyminisztert, Lusztig Pétert, a belügyi tárca vezetőjének tanácsadóját, valamint a K&H Equities Rt., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottait.
Az eljárásban gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétségével is vádolják Bácskai Jánost, ez azonban nincs összefüggésében a Kulcsár-üggyel.
