Magyarországon nem megoldott a kisebbségek jogi védelme, tarthatatlan, hogy nem fenyegeti semmifajta büntetőjogi, vagy legalább szabálysértési szankció azokat, akik mások méltóságát valamely csoporthoz tartozásukkal összefüggésben megsértik – mondta az igazságügy-miniszter az MTI-nek.
“Számomra elfogadhatatlan például az, hogy az interneten terjedő úgynevezett romairtó játék semmiféle következményekkel nem jár legalább az értelmi szerzőkre, készítőkre nézve” – jegyezte meg Petrétei József. A véleménynyilvánítás szabadságának, amely egyébként a demokráciák egyik legfontosabb alapjoga, a mai Magyarországon is van büntetőjogi korlátja, hiszen egyetlen személyt sem lehet következmények nélkül rágalmazni, becsületében megsérteni.
Az emberi méltóság jogi védelmének kiterjesztése, a gyűlöletbeszéd eddiginél következetesebb szankcionálása érdekében háromféle további megoldási lehetőséget is vizsgál a tárca – mondta az igazságügy-miniszter.
Kifejtette: az egyik út lehet az, amit Bárándy Gergely, az MSZP jogi és közigazgatási tagozatának vezetője javasolt. Eszerint a gyűlöletbeszédet a büntető törvénykönyvben nem a közrend és a köznyugalom elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezetben helyeznék el, hanem a becsület védelmére szolgáló személy elleni bűncselekmények, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között. Így lehetőség nyílhat arra, hogy a korábbi törvénymódosításokat rendre megsemmisítő alkotmánybírósági elvárásoknak eleget tegyen a jogalkotás. Ezt azonban szakmai, alkotmányossági szempontból alaposan meg kell vizsgálni.
Vizsgálja a minisztérium továbbá azt is, hogy szabálysértési tényállást alkossanak a gyűlöletbeszéd szankcionálására. A harmadik megoldási lehetőség pedig az lehet, hogy a polgári jogi jogérvényesítés, a perelhetőség előtt megnyíljék az út. Jelenleg ugyanis a bíróságok, a hatályos szabályozásra hivatkozva, következetesen, érdemi vizsgálat nélkül elutasítják annak a keresetét, aki népcsoporthoz tartozással összefüggő személyiségi jogi jogsértés miatt kér elégtételt – magyarázta a miniszter.
“Talán első lépésként már az is eredményként lenne elkönyvelhető, ha ezekben az esetekben a polgári bíróságok nyilvános elégtételadásra és megfelelő mértékű nem vagyoni kártérítésre köteleznék a jogsértőket” – vélekedett Petrétei József.
A miniszter elmondta, hogy évek óta készül az EU gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kerethatározat-tervezete, de a politikai konszenzus még nem született meg. A javaslat időről-időre visszakerül a szakértőkhöz átdolgozásra.
“Álláspontom szerint nem arról van szó, hogy egyes tagállamok akadályoznák a gyűlöletbeszéd következetes üldözését az unióban, csak éppen országonként meglehetősen eltérőek a nemzeti sajátosságok és a történelmi tapasztalatok. Emiatt pedig nehéz megtalálni azt a mindenki számára elfogadható megoldást, amely a rasszizmus elleni eredményes fellépés követelményének és a szólásszabadság védelmének egyaránt eleget tesz” – fejtette ki a miniszter.
Hozzátette: a jelenleg is átdolgozás alatt álló kerethatározat-tervezetet Magyarország a véleménynyilvánítás szabadságának bizonyos mértékű korlátozása árán is támogatta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
