A szolgáltatások terén sem volt érzékelhető változás, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azzal magyaráz, hogy a külföldi anyabankok már eddig is jelentős szakmai segítséget nyújtottak hazai leánybankjaiknak.
Az ügyfelek magatartása sem változott alapvetően, bár a devizahitelezés bővülése a felügyelet szerint talán azt jelzi, hogy a hitelfelvevők részben az uniós csatlakozás hatására kevéssé tartanak az árfolyam- és kamatkockázattól. A felügyelethez érkeztek jelzések a nyugati határszélen élők osztrák bankokba irányuló “hitelturizmusáról” is, de a PSZÁF megítélése szerint ezek a hitelfelvételek még nem öltöttek tömeges méreteket és nem veszélyeztették a hazai bankok piaci pozícióit.
A felügyeletnek 2004 végéig 66, az EU tagállamokban bejegyzett külföldi hitelintézet jelentette be azon szándékát, hogy a jövőben határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, de e tevékenységet tavaly egyikük sem kezdte meg. A hazai bankok közül három jelezte ebbéli szándékát, se céljuk a felügyelet szerint egyelőre nem kifejezetten a piacbővítés, hanem inkább a jövőre való felkészülés a jogi követelmények teljesítésével.
Bár az egységes európai piac az egységes európai útlevél kapcsán megkönnyítette a külföldi fiókok alapítását is, az EU tagállamaiban lévő anyabankok közül eddig csupán egy döntött magyarországi leánybankja fiókká alakításáról, ami 2005-ben meg is történhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
