Az oktatási miniszter akkor bővítheti az egyes szakok keretszámait az idén érettségizettek javára, ha hátrányosan érintené őket a felvételi pontok számítása a korábban maturálókkal szemben.Ez azt jelenti, hogy a kormány elismeri, a csütörtökön módosított felsőoktatási felvételiről szóló rendeletének eddigi szabályozása elhibázott volt. A pontszámítás metódusát már nem lehet megváltoztatni, hiszen azzal jogbizonytalanság állna elő, ezért választotta a tárca a korrekciónak ezt a módját.
Az oktatási miniszter a korábban érettségizettek részére megállapított felvételi pontszámításból fakadó eltérések kezelése és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében – a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalásának keretei között – dönthet az egyes felsőoktatási intézmények meghatározott szakjain az államilag finanszírozott képzés felvételi keretszámainak bővítéséről. Ez a tágítás a korábban érettségizettekre irányadó felvételi pontszámításból eredő, az új rendszerű érettségi vizsgát tevő felvételizőket esetlegesen érő hátrányokat igyekszik ellensúlyozni.
A jelenlegi 62 ezres államilag finanszírozott összkeretszám megmarad, az egyes szakoknál a keretszámok megváltoztatására akkor lehet számítani, ha a felvettek számában az adott évben és a korábban érettségizettek aránya jelentősen megváltozna a pontszámítás miatt. Eddig egyébként a felvételt nyertek kétharmadát az adott évben érettségizők tették ki.
Bolognával a túlképzés ellen
“A négyszeresére növekedett hallgatói létszám valóban túlzott, túlképzés van” – mondta Magyar Bálint oktatási miniszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol a jelenlegi és az elmúlt ciklus oktatási minisztere ütköztette álláspontját a magyar közoktatásról. „Figyelembe kell venni azt is, hogy Nyugat-Európában nem négy-hat évig járnak egyetemre a fiatalok. Húsz százalékuk két éves felsőfokú képzésben vesz részt, fele felsőfokú alapképzésben, negyedük emelt szintű, úgynevezett masters képzésben, a fennmaradó pár százalék pedig doktorin. Ezzel szemben Magyarországon nincs lemorzsolódás, ha valakit felvesznek, általában meg is szerzi a felsőfokú papírt” – magyarázta Magyar Bálint.
A helyzet megoldására a kormány a napokban elfogadott felsőoktatási törvénytervezetben a következő javaslatot tette: egyre több fiatalt kell a felsőfokú szakképzésbe becsatlakoztatni, másrészt pedig a bolognai rendszert átvéve az alapszintű papír megszerzése után csak egy kis részt engednének tovább masters képzésre, még kevesebbet doktorira. A munkaerő-piaci igények és a képzés összehangolására is külön programot dolgozott ki az OM: az állami finanszírozott hallgatók összetételébe a tervek szerint beleszólhatnának a munkaadók, gazdasági kamarák is, jelezve, mekkora a felvevőpiac az adott szakterületen.
Pokorni szerint nincs túlképzés
Pokorni Zoltán szerint ezzel szemben nincs túlképzés, a magyar fiatalok mindössze negyede vett már részt felsőoktatási intézmény képzésében, míg ez az arány Finnországban hatvan, Franciaországban negyven százalék. „A belső képzési irány valóban rossz volt, azt azonban nagy hibának tartanám, ha ennek meghatározását a kormány kiadná a kezéből. Az állam feladata meghatározni, milyen szakterületen, hány főt képezzenek” – mondta Pokorni.
Óva intett a bolognai rendszer meggondolatlan bevezetésétől is. Mint mondta, ez a rendszer még kipróbálatlan, ezért egyelőre mindenképpen meg kéne tartani a régi rendszert is. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a 100 ezerről 370 ezerre növekedett hallgatói létszámmal együtt a kapacitások nem növekedtek, és ezt a hiányt a kormány úgynevezett PPP beruházásokkal igyekszik megoldani. „Ez nem jó, hiszen ez egy hitel, ami több mint valószínű hogy be fog dőlni. A felsőoktatási intézmények nem fogják tudni megtermelni a saját beruházási költségeiket, így a hiány államadósságként fog megjelenni, az eurót pedig máris elfelejthetjük” – fogalmazott Pokorni. Magyar Bálint szerint azonban a felsőoktatás versenyképessé tételének nincs más módja, mint ez a konstrukció. Az oktatási miniszter bízik abban, hogy az egyetemek ki tudják majd gazdálkodni a törlesztő részletet.
