Belföld

Perben az állammal

Nincs szó perek hadáról, de a köztisztviselők és közalkalmazottak közül egy páran valóban nyújtottak be keresetet a munkaügyi bíróságokhoz a tizenharmadik havi illetmény elmaradása miatt - egyelőre jogalap nélkül. A büdzsének közel 120 milliárdot hozott a törvénymódosítás.

Egyedülálló perfolyamról számolt be tegnap a Magyar Nemzet, amelyet többtucatnyi hivatásos rendőr, határőr, tűzoltó, polgárőr indított a Belügyminisztérium ellen, mert a múlt évre járó tizenharmadik havi illetményüknek csak az egytizenkettedét kapták meg. Értesülések szerint pert fontolgatnak a közalkalmazottként és köztisztviselőként ott dolgozó munkavállalók is. A FigyelőNetnek a Fővárosi Munkaügyi Bíróság sajtóreferense azonban csak pár beérkezett keresetről számolt be.

A vihart a tavalyi jogszabály-módosítások keltették, amelyek a tizenharmadik havi illetményre való jogosultságra, illetve kifizetésének módjára vonatkoztak. A Parlament által megszavazott módosításokkal a kormány ügyesen kikerülte a 2004. évre járó járandóság kifizetési kötelezettségét.

Vitatott pluszjuttatás


Perben az állammal 1

2004 februárjától kétszer módosították a három munkavállalói kategóriát érintő jogszabályokat. Addig az év végén vagy a következő év elején kapták meg az érintettek a 13. havi járandóságot, az új rendelkezések szerint „különjuttatásnak” nevezett, nulladik havi illetmény jár ezentúl a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek, s ezt az év januárjának közepén fizetik ki.

A perlők szerint a 2005 januárjában megállapított havi illetmény, nem a 2004. esztendőre jár, hanem a 2005-re előzetesen juttatott pénz. Vagyis annak az elfedése, hogy a múlt évre nem adnak semmit. Az érintettek egyébként megkapták a tavalyi módosítások ellenére is jogosan járó január hóra kiszámolt 13. havi illetmény törtrészét. A FigyelőNet szakértői rovatának munkajogásza szerint az érvényes jogszabályok alapján ennél többre törvényesen nem is tarthatnak igényt. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon elindított perek száma egyébként elenyésző, egy bíróhoz legfeljebb 2-3 ilyen kereset érkezett. A perek egyelőre folynak, vagyis egyik ügyben sincs végzés.

Felér egy kisebb csomaggal

Tavaly a közszférában 750-800 ezer ember dolgozott, ebből megközelítőleg 550 ezer a közalkalmazott, 110 ezer a köztisztviselő, a többiek pedig fegyveres szolgálatban alkalmazott. A fegyveres szolgálatot teljesítők a köztisztviselői bérrendszerbe tartoznak. A járandóság kiszámításakor az átlagfizetést veszik alapul, ami a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján jelenleg 157 ezer forint. Ezen számokkal kalkulálva a kormány közel 120 milliárdos kifizetést takarított meg magának a jogszabály-módosításokkal.

Jogalap nélkül, alkotmánybírákra várva

Dr. Lőrik Erzsébet, a FigyelőNet szakértői rovatának munkajogásza szerint azonban a munkaügyi bíróságokra beadott kereseteknek nincs jogalapjuk, mivel a köztisztviselők, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosító szabályozások már érvényben vannak, így a hatályos jogra nem hivatkozhatnak a pert indítók. „Ha a jogalkalmazó munkáltatók szó szerint értelmezték a törvényt – amit meg kell tenniük -, nem tudtak a 2004. évre illetményt fizetni, csak annak egy tört részét, ami januárra járt” – mondta el a FigyelőNetnek Dr. Lőrik Erzsébet.

A köztisztviselők és közalkalmazottak akkor reménykedhetnek a helyzet számukra kedvező irányú változásában, ha az Alkotmánybíróság (Ab) a tavaly elfogadott jogszabály-módosítás alkotmányellenessége mellett foglal állást. Az Ab-hez a szakszervezetek juttattak el egy beadványt, amely befogadásra került, vagyis az alkotmánybíráknak 6 hónapon belül dönteniük kell róla. „Az Ab állásfoglalása után már lehet pert indítani” – tette hozzá szakértőnk.

Dupla módosítás, elkerült kifizetések


Perben az állammal 2

A 13. havi illetménnyel kapcsolatosan már 2004. februárjában módosították a köztisztviselők, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket, amely szerint a korábban akár 6 hónapos munkaviszonyra kifizetett teljes, vagy egyéb esetben időarányos, adott évre járó járandóság már csak akkor volt kifizethető, ha a köztisztviselő egész évben jogviszonyban állt munkáltatójával. A februári módosítás szerint a 2004. évi 13. havi juttatásra az volt jogosult, akik január elsején szolgálati viszonyban volt. Így például, aki január 2-án kötött szerződést, annak nem járt ez a plusz havi juttatás.


A 2004. februárjában módosított törvényt tavaly év végén még egyszer módosították, ami már a kifizetésre vonatkozott. E szerint a 13. havi illetményt gyakorlatilag átnevezték 0. havi illetménynek, hiszen a járandóságot a következő év január 15-e után lehet csak kifizetni. Ezáltal 2004-re valóban nem kapták meg a közszolgák a szokásos plusz járandóságukat. Így a 800 ezer köztisztviselőnek járó, az átlagfizetés alapján kiszámolt illetmény ügyes kikerülésével a kormány óriási kifizetésektől menekült meg, amivel az EU felé szolgáltatott költségvetési adatokat kozmetikázhatta ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik