“Fölkérjük az építészeket, az idős és fiatal tervezőket, művészeket, és ajánljuk is számukra, hogy vegyenek részt ebben a közös akcióban, és ezért kiírunk egy pályázatot, amelyben azt kérjük tőlük, hogy alkossák meg az új Budapest építészeti szimbólumát” – mondta Orbán Viktor, a nemrég alakult testület elnöke
Hozzátette: sem a szakmabeliek, sem a budapestiek nem azt várják, hogy a politika mondja meg számunkra, milyen fővárosban akarnak élni. Mint hangsúlyozta, a nemzeti konzultáció első nagy kérdésköre a “hol és hogyan élünk, éljünk” kérdése. Ebbe illeszkedik az építészeti pályázat, a faluparlamentek szervezése, valamint a vidéki városok lakóinak véleményét kérdező “városi beszélgetések” akció is. A pályázatból a nemzeti konzultáció segítségével hosszú távon kinőhet egy olyan véleménycsere, amely megmutatná, hogy az építész szakma hogyan képzeli el a munkáját segítő szabályrendszert és elhelyezkedését a központi közigazgatásban – vélekedett a Fidesz elnöke. Álláspontja szerint az építőipar és az építészet államigazgatási szempontból jelenleg gazdátlan. Azt azonban a szakma véleményének kikérésével kell eldönteni, hogy például építésügyi minisztériumra vagy országos építési hivatalra lenne-e szükség – tette hozzá.
Finta József építész, a Nemzeti Konzultációs Tanács tagja elmondta: teljesen szabad “ötletpályázatot” írnak ki a funkció és a helyszín megkötése nélkül, annak érdekében, hogy létrejöjjön a főváros újkori “építészeti jele”. A szakember szerint 20-30 éve nem volt példa ilyen szabad, megkötések nélküli projektre. Finta korábban számos, azóta híressé vált budapesti épületet tervezett: a Bank Centert, a Teve utcai „zsarupalotát” és jó néhány szállodát. Az építész, aki a jobboldali értelmiségieket összefogó Professzorok Batthyányi Körének is tagja, már korábban is sok időt szentelt egy nagyvonalú, új szellemi horizontot kirajzoló Budapest-vízió népszerűsítésnek.
Cselovszki Zoltán, a Fidesz berkein belül tavaly alakult Új Budapest Központ vezetője hozzátette: várhatóan április végén írják ki a pályázatot, amelyre szeptemberig várják a terveket. A főként építészekből álló bíráló bizottság döntése alapján a nyertes pályázat bekerül a második Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező, várhatóan október végéig létrejövő Új Budapest Tervbe, amelynek elkészítését a Fidesz vállalta magára a négypárti egyeztetést követően.
A pályázat anyagi részét, 7,7 millió forintot a Polgári Magyarországért Alapítvány biztosítja, de más támogatókhoz is fordulnak majd, hogy emeljék a díj összegét. A beérkezett terveket nyilvános kiállításon is be kívánják mutatni, ugyanakkor azon még dolgoznak, hogy a pályázatokról hogyan kérjék ki a fővárosiak véleményét. Nem csak teljesen új terveket várnak, hanem olyanokat is szívesen fogadnak, amelyek már korábban elkészültek, de nem valósultak meg.
Demszky Gábor főpolgármester pénteken az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írja: Orbán Viktor miniszterelnökként leállította a Nemzeti Színház építését, így az adófizetők duplán fizettek az új színház felépítéséért, és a Gödör normális felhasználásáért. “A Gödör azért is jó jelképe az Orbán Viktor által elképzelt Budapestnek, mert egyesíti a kicsinyességet és a főváros-ellenességet” – írja.
A főpolgármester szerint a Gödör mélyén ott van a meghiúsított 4-es metró, a fővárosi kórházak és iskolák felújításának szándékos megakadályozása, a tömegközlekedés támogatásának megvonása, a füstgázmosó és a központi szennyvíztisztító ellehetetlenítése, valamint az új északi Duna-híd megépítésének hátráltatása. Demszky Gábor szerint a főváros hetekkel ezelőtt kiírt egy sor olyan építészeti pályázatot, amilyenről a Fidesz beszél. “Új jelképek helyett új létesítményeket adunk Budapestnek, például a Közraktárak és a Gázgyár felújított területén kulturális és innovációs centrumokat, az Erzsébet téri Gödör helyén pedig szintén egy közösségi kulturális központot” – áll a közleményben.
