Továbbra sincs egyetértés az uniós tagállamok között abban, hogy milyen feltételekkel kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, így döntés sem született a kérdésben. A tagországok csütörtökön, majd az ezt követő keddi, soron kívüli nagyköveti értekezleten sem értettek egyet abban, hogy a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok kiadatása feltétele legyen-e a tárgyalások megkezdésének, avagy sem. Eredetileg március 17-ére tűzték ki a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Hárman a horvátok mellett
A nagyköveti találkozókon voltaképpen vita nélkül sorba vették a tagállami álláspontokat, amelyekből kitűnt, hogy Ausztria, Magyarország, és Szlovákia továbbra sem tartja elfogadhatónak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ante Gotovina tábornok letartóztatásával és hágai kiadatásával összekapcsolni – de még kevésbé a kérdés hágai főügyész véleményével összhangban lévő kezelését. Úgy tudni, hogy a korábban hasonló nézeteket valló szlovén álláspont, jóllehet, továbbra is inkább a „hármakhoz” állt közel, de a korábbiaknál árnyaltabb volt.
A soros elnökséget ellátó luxemburgiak is jelezték már előre, hogy a nagyköveti értekezleteken nem akarják döntésre vinni a dolgot, miként jó eséllyel a szerdai EU-külügyminiszteri ülésen sem az elnökség javaslatát akarják ráerőltetni a többiekre, hanem az utóbbiak látható törekvéseiből vonnak majd le végkövetkeztetést.
A többség Gotovinára vár
Mindezekkel szemben változatlanul fennállt a hágai törvényszékkel való „teljes együttműködést” követelő tagállamok – mindenekelőtt Nagy-Britannia, Hollandia és a skandináv országok – kérlelhetetlensége, amivel valamilyen fokon a tagországok többsége láthatóan egyetért. Ennek megfelelően, az álláspontok többségében leginkább abban látható főként különbség, vajon a március 17-re kitűzött tárgyaláskezdést újabb dátum megjelölésével, vagy anélkül – de lehetőleg bátorító szavak kíséretében – halasszák-e majd el.
Esetleges fejlemény
A helyzetet elvileg kedvezően befolyásolhatná, ha Gotovinát előállítanák szerda éjfélig, ám erre halovány a remény. A horvátok szerint erre azért nincsen lehetőség, mert a tábornok nem tartózkodik Horvátországban, és a helyi hatóságok nem ismerik tartózkodási helyét. Az EU azonban másképp ismeri a részleteket. Olli Rehn bővítési biztos korábban például úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi időben birtokába jutott információk ismeretében ma nem tudná ajánlani a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal”, mellyel arra utalt, hogy információi szerint a horvát kormánynak módjában állna előállítani a háborús bűnökkel gyanúsított Ante Gotovina tábornokot, érdeke azonban nem igen fűződik hozzá.
Már csak azért sem, mert az ország lakosságának nagy többsége ellenzi a háborús bűnös kiadatását, az uniós csatlakozást pedig a horvátok közel fele kimondottan ellenzi.
