Belföld

Nagyobb kamatvágás, kisebb infláció

A vártnál nagyobb mértékben, 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybank, miközben jócskán javított inflációs előrejelzésén és a gazdaság kilátásainak megítélésén is. A piac higgadtan fogadta a „dicséretet".

Meglepte a piacot a vártnál „bátrabb döntésével” a jegybank monetáris tanácsa. 2005. február 21-ei ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. február 22-ei hatállyal 9 százalékról 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.







Az újak nem szavaztak
Az új tagok nélkül hozta meg hétfői döntését a monetáris tanács, mivel Mádl Ferenc nem kapta meg jegybankelnök írásos véleményét az új tagokkal kapcsolatban. Miután a kormány javaslatára módosították a jegybanktörvényt, a miniszterelnök jogot szerzett négy új monetáris tanácsi tag delegálására. Gyurcsány Ferenc jelöltjei, Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit már túlestek a bizottsági meghallgatáson. Járai Zsigmond írásos véleményezése után várhatóan ezen a héten nevezi ki őket Mádl Ferenc.

Az elemzők többsége a részvénytőzsde múlt heti szárnyalása után előre beárazottnak látta a fél bázispontos csökkentést, s úgy gondolták, egy ilyen mértékű kamatvágás éppen emiatt nem lesz különösebb hatással a piacokra. Legkevésbé a pénzpiaci elemzőket érte váratlanul a döntés. Noha többségük egy héttel ezelőtt még elégedett lett volna a fél százalékpontos kamatcsökkentéssel, s szinte biztosra vették, hogy az év végére sem megy 8 százalék alá az alapkamat, a múlt csütörtökön többen már a 7-7,5 százalékos év végi kamatszintet sem tartották elképzelhetetlennek.

A szemléletváltást elsősorban a múlt héten publikált inflációs adat, illetve a forint értékének erre adott válasza okozta. A KSH statisztikusai ugyanis pénteken arról számoltak be, hogy a várt 4,7 százalékos infláció helyett az idén januárban csupán 4,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet. Erre reagálva a magyar fizetőeszköz csaknem egy százalékra közelítette meg a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős szélét: péntek délután 13,96 százalékon állt, szemben a csütörtöki 13,85 százalékkal.


Nem gyorsul a tempó



Nagyobb kamatvágás, kisebb infláció 9

A monetáris tanács indoklásából kiderül, hogy ez áll a többség elvárásaihoz képest nagyobb mértékű kamatcsökkentés mögött is. A korábban kibontakozó trendet megerősítve az infláció a várakozásoknál is gyorsabban csökkent – áll a közleményben, mely rámutat: a testület az infláció alakulása szempontjából a legfontosabbnak azt tartja, hogy tartósan fennmaradjon a 2004. második felétől jellemző határozott dezinflációs trend.

Járai Zsigmond a kamatvágást követő sajtótájékoztatón ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a 2004. végi államháztartási intézkedések nehezítik a tisztánlátást, az idei deficitcél csak pótlólagos intézkedésekkel érhető el. Hozzátette: a pénzügyminiszter korábbi közlése szerint, ha szükséges, ezeket a lépéseket meg fogja tenni a kormányzat.

A jegybank elnöke kiemelte: a mostani kamatlépés nem jelenti azt, hogy ez a felgyorsuló kamatvágás kezdete. A piac által vártnál nagyobb kamatcsökkentés egyértelműen a tavaly decemberi, majd idén januári gyors dezinfláció következménye.








Nem rázta meg a piacokat
A bankközi devizapiacon 50 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak, de a vártnál 25 bázisponttal nagyobb csökkentés sem rázta meg a piacot. A keddtől 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat hírére a forint 20-30 fillérrel gyengült, majd percek múlva ismét visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre. A monetáris tanács döntésének bejelentése előtt az eurót 243,40/60 forinton jegyezték, a döntés hatására 243,70/80 forintra erősödött, majd 243,50/60 forintra tért vissza az uniós valuta. A piacon a nap további részében sem számítanak számottevő forintgyengülésre.

3,6 százalékos az infláció


A kamatvágás indoklásának szellemében inflációs várakozásain is jócskán módosított a jegybank. Tavaly novemberi 4,4 százalékos prognózisához képest 3,6 százalékra csökkentette az év végére várt előrejelzését. Az idei éves átlagos pénzromlási ütem becslése az MNB szakértői szerint 3,4 százalékos lehet a novemberi prognózis 4,5 százalékos értékével szemben. A 2006-os kilátások vegyesen változtak, hiszen a jövő decemberben várható inflációt 3,9 százalékról 3,4 százalékra csökkentette, míg az éves átlagos pénzromlási ütemére vonatkozó becslését 3,2 százalékról 3,8 százalékra emelte.

A kamatvágással egy időben publikált inflációs jelentésében a jegybank kedvezőbbnek ítélte a magyar gazdaság kilátásait. A tavaly novemberi inflációs prognózisban szereplő 3,7 százalékos becsléshez képest hétfői közleményében 3,8 százalékra módosította várakozását a bruttó hazai termék idei bővülésével kapcsolatban.

Munkapiaci folyamatok a fókuszban

A monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal elérhetők a 2005, illetve 2006 végére kitűzött inflációs célok. Ehhez azonban az elkövetkező időszakban is szükség lesz a fegyelmezett béralakulásra a gazdaság egészében, illetve arra, hogy a nominális bérek alkalmazkodjanak az alacsonyabb inflációs kilátásokhoz.

A tanács alapvető kérdésnek tekintette, hogy a 2004 eleji indirekt adóemelések ne vezessenek tartós inflációs nyomáshoz. Az inflációs kilátások szempontjából jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a jegybank szerint a munkapiaci folyamatok alakulása. A közlemény rámutatott, hogy 2004 második felétől oldódtak a munkapiaci szűkösségek, az aktivitási ráta lassú emelkedésével egyidejűleg fokozatosan csökkent a gazdaság munkakereslete, e hatások is közrejátszottak a bérdinamika számottevő csökkenésében.


Fotó: MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.