Belföld

Jó évet zárt a lízingszakma

A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai által kihelyezett hitelek összege az előző évi 675,781 milliárd forintról 767,240 milliárd forintra nőtt, a finanszírozott eszközérték 11 százalékkal bővült.

Antall Pál, a szövetség elnöke pénteki, sajtótájékoztatóján elmondta, a finanszírozott eszközérték a 2003. év végi 966,386 milliárd forintról 11 százalékos bővüléssel 1069,92 milliárd forintra emelkedett. A finanszírozás 14 százalékkal bővült, ami mutatja, hogy a fajlagos eszközértékre jutó kihelyezési összeg nőtt, vagyis a korábbinál is kisebb önerő mellett finanszíroztak a cégek. Ez Antall Pál szerint a kockázatok növekedését jelzi és felhívja a figyelmet a kockázatkezelés fontosságára.

A magyar lízingpiac dominánsan az autókra épül, e szempontból a tavalyi nagyszerű év volt – jelentette ki Antall Pál. A személygépkocsik részaránya a finanszírozott eszközértékben a korábbi 69-ről 74 százalékra emelkedett. Abszolút értékben a személygépkocsi üzletág 699 milliárdról 795 milliárd forintra bővült, ami közel 14 százalékos növekedést jelent.


A lízingszövetség elnökének értékelése szerint tavaly a korábbinál is keményebb verseny volt a lízingpiacon és a finanszírozók alkupozíciója a kereskedőkkel szemben nem javult, az utóbbiaknak fizetett jutalékok továbbra is óriásiak voltak.


Az új autók finanszírozása csökkent, a használtaké növekedett, ami a kockázatokat szintén növeli. A vezető lízingcégeknél a használt finanszírozás aránya megközelíti az 50 százalékot, a vezető cégek egyben a legnagyob használtautó-kereskedők is – mondta az elnök. A regisztrációs adó miatt tavaly sok előre hozott vásárlás volt, a kereskedők pedig az év végén sok akciót hirdettek a készletek kiárusítására. Az idén Antall Pál szerint gyengébb év várható az autókereskedelemben.


A szakma jövedelmezőségéről szólva az elnök elmondta: a magyar lízingcégek által realizált marzsok megközelítik a német cégekét, 4-5 százalékot tesznek ki, a refinanszírozási helyzettől függően. A kockázati költség azonban nagyon jelentős. Az alacsony önerő és a használt finanszírozás magas aránya minden lízingcégnél problémát okoz.

Az elnök becslése szerint a tavaly a finanszírozók által visszavett autók száma akár a 15 ezret is elérheti, szerinte a hitelszerződések 5 százalékát fel kellett mondaniuk a lízingcégeknek.

A finanszírozott összeg alapján a legnagyobb finanszírozók toplistáját a CIB Lízing vezette 16 százalékos részesedéssel, amely céget a Lombard Lízing követett 11 százalékkal, a harmadik helyen pedig holtversenyben az MKB Euroleasing, az Erste-Postabank Lízing, valamint a Budapest Bankcsoport végzett 10-10 százalékkal.

Költségek, adók és veszteségek


A legnagyobb költség az értékvesztés, s a mérleg szerinti nyereséget nagyban meghatározza a cég értékvesztés-elszámolási politikája – mondta Antall Pál. A cégek nyeresége már nem a front office-ban, hanem a back office-ban dől el – tette hozzá.


A szakma régóta sérelmezi, hogy a lízingcégek adózása nem versenysemleges, míg a bankok el tudják költségként számolni az értékvesztést, náluk erre nincs mód. Egységnyi értékvesztés elszámolása a lízingcégeknek a banki 1,24-szeresébe kerül. A lízingszövetség lobbizik azért, hogy ez megváltozzon.


Jelentős potenciális veszteségforrás az árfolyamkockázat is, a finanszírozás ugyanis már évek óta döntően idegen devizában történik. “Ha a forint nagymértékben gyengül, bajban leszünk” – mondta az elnök.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik