Belföld

Telefónia – változások kora

Hogyan változott a hazai telekommunikációs piac az új elektronikus hírközlési törvény életbelépése óta eltelt hat hónap alatt? Megkezdődött-e a várt pezsgés, amelyet a 2002-es liberalizáció nem tudott kiváltani?

Annak ellenére sem hozott nagy áttörést az új hírközlési törvény, hogy az alternatív szolgáltatók előzetesen szinte kivétel nélkül azt jelezték, nagyobb erőkkel akarnak megjelenni a fogyasztói piacon. A piacelemzők szerint ennek két oka van. Az egyik, hogy 2003-ban a szolgáltatók – főleg a piacvezető Matáv – a komoly kedvezményeket kínáló tarifacsomagok mellé úgynevezett “hűségesküt” követeltek előfizetőiktől, amely szerint egy évig nem váltanak szolgáltatót. Valószínűleg ez a magyarázza, hogy a
Telefónia – változások kora 1

telekommunikációs piac legfőbb őre és ellenőre az új Nemzeti Hírközlési Hatóság ( NHH) a Hírközlési Felügyelet (HIF) jogutódja is csak szeptember után vállalkozik átfogó piacelemzésre.

A másik ok, amelyet a második legnagyobb szolgáltató, a Vivendiből Invitellé átkeresztelt társaság vezérigazgatója, Ian McKenzie fogalmazott meg a legpregnánsabban: az Európa-konformnak nevezett törvény nem tükrözi minden tekintetben az európai erőviszonyokat. Az Invitel vezérigazgatója szerint a törvény nem tükrözi a sajátságos magyar helyzetet, változatlanul a mobiltelefont preferálja a hagyományos telefonnal szemben, s ezzel megakadályozza a vonalas szektorba való beruházások megtérülését.






Magyarország más

Az unió országaiban a lakosság mintegy 55-60 százalékának van hagyományos telefonja; Magyarországon ez a szám 36 százalék körül van, a mobiltelefonokon lebeszélt idő meghaladja az összes beszélgetési idő 40 százalékát – ez az arány Európában általában 13-14 százalék körül van.


Ki állja a nyereséget?


Ezt egyébként már több alternatív szolgáltató is megfogalmazta az elmúlt években, sőt az Alternatív Szolgáltatók Szövetsége képviseletében Szathmári Géza, a GTS-Datanet vezérigazgatója is több ízben elmondta már: a mobiltársaságok nyereségének egy részét az az aszimmetrikus összekapcsolás adja, amelyet a vezetékes szolgáltatók fizetnek nekik a vezetékesről mobilra hívásokért.

Tény, hogy a problémát az új törvény sem oldotta meg. A januártól életbe lépett törvény európai mintára szabályozza a vezetékes társaságok összekapcsolási tarifa konstrukcióját, ami nagy előrelépés a korábbi helyzethez képest, a mobil–vezetékes kapcsolat kérdésének tisztázását azonban bizonytalan időre elhalasztja. A törvény ugyan felveti, hogy ezzel a kérdéssel még foglalkozni kell, de nem szab határidőt a törvénymódosítás beterjesztésének.

Csak sejteni lehet, hogy a halogatásnak oka van. A mobiltársaságok kiugróan magas eredményük alapján az ország legnagyobb adófizetői közé tartoznak, s a költségvetés nehezen mond le erről a bevételről. Márpedig ha a vezetékes–mobil összekapcsolás kérdését rendezik, majdnem biztos, hogy ez komolyan érinti a mobiltársaságok nyereségét. Elképzelhető az is, hogy miután a stagnáló, sőt némileg csökkenő vezetékes hangpiacon nem nagyon lehet számítani új befektetőre, további piaci szereplő megjelenésére csak a mobíliában van esély.

Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a harmadik generációs koncessziós tendernél a szakértők egy negyedik szereplő számára is esélyt akartak teremteni, amikor négy frekvenciaengedély kiírását hirdették meg. Sőt miután a 3G önmagában talán még nem elegendő vonzerő – mivel nem biztat rövid távú megtérüléssel –, a potenciális negyedik szereplőnek a 900-as és 1800-as GSM szolgáltatás lehetőségét is felajánlják. Ha viszont a mobiltársaságok bevételét korlátozó összekapcsolási feltételeken változtatnak, az eleve csökkenti egy új szolgáltató piacra csábításának lehetőségét.





Új szereplő

A Tele 2 egyelőre csupán a Matáv piacán lép fel, gyakorlatilag azzal a szándékkal, hogy a lakossági piacot célozza meg szolgáltatásaival. A Tele 2 bevált gyakorlatot követett akkor, amikor megállapodott a Matávval, hogy infrastruktúrájának kihasználásával előfizetőket gyűjt a nyilvános hálózaton. A svéd tulajdonú társaságnak Európa 23 országában 22 millió előfizetője van, s a többi országban egyaránt kínál vezetékes és mobiltelefonos beszédtovábbítást, adatátvitelt, kábeltelevíziós és internetes termékeket és szolgáltatásokat. Az 1993-ban alapított társaságot 1996 óta jegyzik a stockholmi tőzsdén, 1997 óta pedig a Nasdaqon.


Helyi röghöz kötés



Az új törvény piacélénkítő hatását gyengíti, hogy az alternatívát ajánló szolgáltatók egyelőre csak a helyközi, belföldi és nemzetközi távhívásban versenyezhetnek a meghatározó szolgáltatókkal. Ebbe a kategóriába egyébként nemcsak a Matáv tartozik, hanem az Invitel, a HTCC, a Monortel is mint a primer körzetek regionális szolgáltatói. A helyi hívások változatlanul nem tartoznak a liberalizált körbe. Várhatóan az esztendő végén javaslatot terjesztenek be ennek a kérdésnek megoldására is, de ez a rendelkezés legfeljebb 2005-ben szabadíthatja fel teljes mértékben a vezetékes távközlési piacot.

Ez azt jelenti, hogy az az újonnan jelentkező társaság, amely a szolgáltatók szolgáltatójaként kíván pozíciót szerezni magának, semmiképpen sincs könnyű helyzetben a hazai piacon. Jól példázza ezt a vezetékes piacon egyetlen versenytársként színre lépő Tele 2 esete.

A Tele 2 nagy lendülettel indult Magyarországon is, egyelőre kizárólag a vezetékes piacon, s a helyi beszélgetéseket ott is kénytelen volt kihagyni ajánlatai közül. Az is kérdés, mikor tud a Matávhoz hasonlóan a regionális szolgáltatókkal megállapodni, hogy már országos szinten is ajánlani tudja olcsóbb tarifáit. Nagy valószínűséggel nem a közeljövőben, mert a primer körzetekben is nagy változásokra lehet számítani a társaságok üzletpolitikájában.





Nem csak nevet váltott

A Vivendit, amelynek 2003-ben mintegy 400 000 előfizetője volt 2003 májusában vásárolta meg az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund és a GMT Communications Partners. A brit-amerikai pénzügyi befektetők rövid távon elsősorban a társaság átszervezésére, a költségek csökkentésére és szerkezetváltásra helyzeték a hangsúlyt, s ez egyben jelentős létszámleépítést is jelentett. Középtávú terveik között szerepel a hálózat üzemeletetési költségeinek csökkentése, a folyamatos karbantartási szolgáltatás. Az 2003-as év végén már megmutatkoztak a kemény intézkedések hatásai: a menedzsmentnek sikerült pénzügyi elképzeléseit megvalósítani, csökkent a vezetékes telefonok lemorzsolódásának aránya, s jelentősen növekedett az ADSL-előfizetők száma.


Merre tart az Invitel és a GTS-Datanet?



Az ország második legnagyobb szolgáltatója, a Vivendi örökségét átvevő Invitel Rt. például folyamatos növekedést vár saját piacán, valamennyi tevékenységi körben. Növelni akarja piaci részesedését, ehhez a tulajdonosváltás adja a pénzügyi feltételeket; a társaság mintegy 70 százalékkal szeretné növelni beruházásainak arányát és 50 százalékkal többet fordít a marketingre is. Az Invitel annak lehetőségét is vizsgálja, hogy saját földrajzi határain túl, a többi távközlési szolgáltató felségterületein mennyire tud gazdaságosan terjeszkedni.

A GTS-Datanet tervei sem kevésbé ambíciózusak. A társaság árbevétele tavaly 20 százalékkal emelkedett, s megközelítette a 10 milliárd forintot. Szathmári Géza vezérigazgató szerint idén is hasonló növekedéssel számolnak; a magyarországi piacon nagyobbat előrelépést főleg a távközlési szolgáltatásokban akarnak megcélozni.

Mivel a GTS-Datanet ma a második legnagyobb internetszolgáltató, a távközlési fejlesztések célja is az, hogy minél több új szélessávú előfizetőt tudjanak bekapcsolni ADSL hálózatukba. A hangszolgáltatás piacán eddig csak a nagyvállalatokért folyt a verseny – mondják a GTS-Datanetnél –, most azonban már a kisebb és közepes cégekért is megkezdődött a versengés, s a társaság várhatóan ebben az évben már a magánelőfizetőket megcélozza.

A társaságnak ma 50 ezer ügyfele van, s ez főleg annak köszönhető, hogy teljes portfóliót kínál. Forgalmának egyharmada a hangszolgáltatásokból, egyharmada az adatközvetítésből és egyharmada az internetkapcsolódásból áll. Számításaik szerint az ügyfelek száma egy éven belül megközelítheti a 80 ezret. Tekintve, hogy előfizetőik többsége az üzleti szférából kerül ki, ez különösen értékes ügyfélkört jelent.





Komoly tervek

A Hungarotel 1994-ben kezdte meg magyarországi tevékenységét, mint az egyik legnagyobb regionális szolgáltató. Az amerikai HTCC csoport 99,9 százalékos tulajdonában lévő társaságról annak idején sokan tudni vélték, hogy vállalatfelvásárlások révén az egyik legkomolyabb magyarországi alternatív szolgáltatóvá küzdi fel magát, s folyamatosan bővíti majd mozgásterületét.

HTCC: a titokzatos harmadik

A távközlési piacon jelentős mozgásokat indíthat el az amerikai HTCC-csoport erőteljesebb jelenléte. A HTCC magyarországi vállalata a Hungarotel Rt. Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében 263 településen 200 ezer előfizetőnek ad teljes körű távközlési szolgáltatást.

Az amerikai társaság üzleti koncepciója az volt, hogy először saját régiójában szilárdítja meg pozícióját. Óvatos stratégiáját jelzi az is, hogy csak 2003 áprilisában kezdte meg primer körzeteiben az ADSL meghonosítását, akkor, amikor már elérkezettnek látta az időt a legkorszerűbb internettechnológia bevezetésére. Akkor viszont – az Ericsson innovatív Ethernet DSL Acess (EDA) megoldásának bevezetésével – már az egyik legmodernebb eljárást választotta. Az EDA technológiával minden korábbinál olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben építheti ki saját ADSL hálózatát. Számításaik szerint a lakossági internetelterjedtség a HTCC vonzáskörzetében az év végére elérheti a 82 százalékot.

A HTCC-csoport más módon is terjeszkedni akar, nemcsak a magyar, hanem a regionális piacon is. Nagy meglepetést okozott, amikor a társaság májusban bejelentette, hogy a holland KPN-től megvásárolja a PanTel Rt. távközlési üzletágát. A KPN-nek 75,2 százalékos érdekeltsége van a PanTel Rt.-ben, amely fennállásának mintegy 10 éve alatt élenjárt a VoIP rendszerek megteremtésében: elsőnek vezette be Magyarországon az IP-telefóniát, s az üzleti kommunikációs piac egyik vezető szereplője volt.

A HTCC belépése arra az üzleti kommunikációs piacra, amelyet ma a PanTel képvisel, mindenképpen azt jelzi, hogy a társaság nagyobb szerepre szánta el magát a magyar – vagy még inkább a regionális – telefonfejlesztésben. Kemény ellenfele lehet az ugyancsak regionális fejlesztésben gondolkodó, orosz érdekeltségű GTS-Datanetnek, amelynek szintén jelentős hálózata van a közép-európai térségben. Az előzetes tájékoztatás szerint a két vállalat összeolvadása csak az év végén konkretizálódik, a társulás piaci hatására leginkább csak 2005 elején lehet számítani.

Matáv: folytatódik a kiszorítósdi

Az egyelőre egyetlen egyetemes szolgáltató, a Matáv egyaránt nagy erőbedobással védi piacait a hangszolgáltatásban és az internet területén. Miután változatlanul nincs erős ellenfele a lakossági szolgáltatás területén a vezetékes kommunikációban, még mindig önmagával fut versenyt. (A Tele2-őt nem lehet igazán konkurensnek tekinteni, mivel a szolgáltatásainak előfeltétel, hogy az előfizetőnek legyen valamilyen Matáv előfizetése, emellett pedig a helyi hívásokban egyáltalán nem versenyezhet.) Tény, hogy a Matáv egymás után veti be újabb és újabb kedvezményes díjcsomagjait az előfizetők megtartása érdekében.

Ez nem csupán a hangpiacra jellemző; a Matáv-csoporthoz tartozó Axelerónál és kábelcégénél is újdonságokkal erősíti internetes pozícióit. Az informatikai és telefonmegoldások kombinált szolgáltatása is új piaci szegmenst nyithat meg a cég előtt. Nagyon valószínű azért, hogy a Matávnak előbb-utóbb érdemes lesz elgondolkodnia a hangpiac területén az előfizetési díjak csökkentésén vagy legalább részleges lebeszélhetőségén – nem csak egy speciális szolgáltatásban –, mivel előreláthatólag ez lesz az a pont, ahol a mobilok és az alternatív társaságok komolyabb kedvezményeket kínálnak potenciális partnereiknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.