A részvénypiac az idén szédületes száguldáson van túl. A BUX index az év eleje óta 18,2 százalékot emelkedett, ez egy teljes év során is remek hozamnak számítana, pedig még csak az első negyedévet hagytuk magunk mögött. A legjobb teljesítményt a bankpapírok nyújtották: az FHB 82 százalékot emelkedett, míg az OTP Bank részvényeivel nem kevesebb, mint 43 százalékot lehetett keresni.
Egy ilyen felfutás után azonban mindig felvetődik a kérdés, hogy mennyi szufla maradt még a piacban. Igazolják-e a fundamentumok a jelenlegi árszinteket, vagy a befektetők lufit fújnak, amely majd kipukkad?
Ideje kiszállni?
A hazai magánbefektetőknek csak akkor érdemes részvényt venniük, ha az túl fogja teljesíteni 2-3 százalékkal a rövid távú kötvényhozamokat. Márpedig az utóbbi hetek hozamcsökkenése ellenére még mindig lehet 10,5 százalékos éves hozam mellett diszkont kincstárjegybe fektetni. Fordult már elő a világtörténelemben, hogy a részvényárfolyamok estek, és ez okozott már egy pár kellemetlen éjszakát befektetőknek, ezt a kockázatot csak akkor szabad vállalnunk, hogyha számíthatunk arra, hogy az év végéig képes lesz a BUX meghaladni a 12 100 pontos határt, ami a BUX idei teljesítményét látva talán nem is áll olyan merész jövendölés, de nem is tekinthető természetesnek. Ráadásul a tőzsdeindex grafikonjára tekintve nem feltétlenül egy egyenes ötlik szemünkbe, érdemes lehet ezért most profitot realizálni, kötvényalapba fektetni, és ha egy kicsit korrigál az index – ha korrigál –, akkor vonzóbb szinteken később visszaszállni részvényekbe.
Az elemzők szinte egybehangzóan állítják, hogy a részvények remekül teljesítettek, de szó sincs túlbuzgóságról. Ilyenkor természetes lehet a korrekció a piacon, de korántsem kell összeomlástól tartani, hiszen a gazdasági fundamentumok javulnak, a forint stabilizálódik és a mutatók alapján még mindig nem tűnnek kirívóan drágának a papírok. Különösen akkor, ha regionális összehasonlításba helyezzük a dolgot.
A magyar piac teljesítménye tavaly mintegy 20 százalékkal elmaradt a cseh, lengyel vagy orosz piacétól, a magyar gazdaság rossz mutatói és a komoly árfolyamkockázat miatt: a forint gyengülése a hazai piacon domináns külföldi szereplők számára ugyanolyan fájdalommal jár, mintha az árfolyamok esnének. Az idén részben ennek a diszkontnak a korrekciója folyik, hiszen az árfolyam stabilizálódni látszik, és a gazdaság kétségtelenül rossz egyensúlyi mutatói kevésbé hatottak a vállalatok profitabilitására.
Az egyes szektorokban még mindig 10-20 százalékos alulértékeltség figyelhető meg a régió más papírjaival szemben, például az OTP P/E-je (ár/egy részvényre jutó profit hányados) 12, míg a lengyel Bank Pekao hasonló mutatója 16. A különbség a két bank között csak részben indokolható, ezért a magyar papír még mindig olcsónak tűnik a régióban gondolkodók számára. Természetesen a hazai magánbefektető kényelmes karosszékéből szemlélve az eseményeket nem mindegy, hogy ez a különbség úgy fog eltűnni, hogy az OTP többet emelkedik, mint a többiek, vagy fordítva, a Pekao többet esik.
Várjunk a devizavétellel
Az utcai pénzáltók és a bankok körében végzett spontán felmérés alapján sokan elkezdték megvásárolni a nyaraláshoz szükséges devizát. Az előrelátás kétségkívül kifizetődő lehet, ám nem szabad megfeledkeznünk valamiről. Ha valaki most vesz devizát, akkor több mint valószínű, hogy beteszi a fiókba és slussz. A nyaralásig hátralevő 3 hónap alatt a pénz nem kamatozik, lemaradunk tehát körülbelül 3 százaléknyi kamatról. Abban az esetben, ha a forint hirtelen irányt vált és 257,5 forintig gyengül az euróval szemben, tulajdonképpen jól jártunk. Az elemzők szerint azonban nagyon úgy fest, hogy nemzeti valutánk csökkenő kamatok mellett a 250-255-ös sávban marad, tehát szemfülességünkön, ha keveset is, de bukunk. Aki a kicsit nem becsüli, az lemarad a nagyról is.
A hírek szerint megcsappant a magyar államkötvények iránti bizalom. Nem a külföldi befektetőkre gondolunk, hiszen talán köztudott, hogy a magyar lakosság is kevesebb kötvényt vásárol. Ez nem csoda a tavalyi siralmas hozam után: az infláció közel 5 százalék volt, és boldogok lehettek a befektetők, ha nyereséget tudtak elérni.
Az idén okos kötvénybefektetéssel ennél messze többet remélhetnek, hiszen a magas kamatok és a hozamok csökkenése egyszerre zene a befektetői füleknek. A hozamok esése ugyanis extrahozamhoz juttatja a befektetőket: 10 százalék fölötti szintekről beszélhetünk, 7 százalék körül alakuló infláció tükrében. Érdemes lehet tehát elfelejteni a tavalyi rossz számokat, hiszen az a pénz nem veszett el teljesen – csak azok kapják meg, akik az idén fektetnek be.
