A tévhittel ellentétben nem a munkanélküliek fognak kivándorolni a magas színvonalú szociális ellátás reményében az Európai Unióba a csatlakozás után. Hanem a magasan kvalifikált, független, egyetemet végző vagy fiatal
munkavállalók – állítja az Európai Bizottság és az Élet- és Munkakörülmények Javításának EU-alapítványa által készített tanulmány.
A korábban a munkaerőpiacuk teljes megnyitásáról nyilatkozó tagállamok korlátozásai miatt kelt felháborodás eltereli a figyelmet arról a lényegi kérdésről, hogy mit veszíthetnek a csatlakozók, ha jól képzett munkaerejük és tehetséges fiataljaik kivándorolnak. Míg az EU tizenötök az USA agyelszívó hatásával szembesülnek, a kelet-közép-európaiaknak az EU agyelszívását kell elszenvedniük. A képzett és tehetséges munkavállalókért a külföldi munkaadók és tudományos kutatóintézetek már hajlandók vállalni az adminisztrációs terheket és a többletköltségeket.
Az átlagos munkavállalók 
Még a teljes liberalizáció mellett is a munkaképes korúaknak mindössze egy százaléka, évente 220 ezer ember vándorolna ki munkát keresni a leendő tagállamokból a jelenlegiekbe – olvasható a tanulmányban, amely alaptalannak nevezi az unióban tapasztalható félelmet a keleti munkaerő tömeges beáramlásától.
A 2002 tavaszán a tizenhárom tagjelölt országban végzett Eurobarométer felmérésen alapuló elemzés szerint „minden arra utal, hogy hasonló mértékű kiáramlásra lehet számítani, mint a nyolcvanas években az EU déli irányú kibővítése során”. Akkori adatok szerint az 1970-ben még több mint 200 ezres spanyolországi munkaerő-migráció a hetvenes évek végére 120 ezerre, a kilecvenes évek elejére, azaz csatlakozást követő években pedig 2-3 ezerre csökkent.
Agyvisszavándorlás
A külföldön tanult, vagy munkatapasztalatra szert tett munkavállalóknak nagyon nehéz dolguk van, ha vissza szeretnének térni Magyarországra. Sem a munkaadói, sem a kormányzati oldal nem könnyíti meg helyzetüket, ellenségesen fogadják a magyar gazdaság számára igen hasznos munkaerőt. Olvassa el kapcsolódó cikkünket >>
A tanulmány szerint éppen a leendő tagokat fenyegeti inkább veszély, jelentős mértékű agyelszívásra számíthatnak a bővítés után. Az elvándorlás egyrészt a fiatalokat érintheti: 2-5 százalékuk forgat ilyen terveket a fejében a következő öt évben. Ehhez adódik a lehetséges agyelszívás. A kibocsátó országok a felsőfokú végzettségűek 3-5 százalékát, illetve diákjaik több mint 10 százalékát is „elveszíthetik” ilyen módon, jelentős mértékben rontva versenyképességüket és esélyüket a gyors felzárkózásra.
Ezzel párhuzamosan a jelenlegi tagállamok fiatal, dinamikus és magasan képzett munkaerőre tehetnek szert. Ez a kedvezőbb demográfiai szerkezet révén rövid és hosszú távon egyaránt előnyöket tartogat számukra.
A tanulmány szerzői a kivándorlók prototípusának profilját is megrajzolták: fiatal, magasan kvalifikált, vagy egyetemet végző és független, tehát nem tart el senkit. Elsősorban a csehek, a szlovákok és a magyarok között nő az uniós állást kereső nők aránya.
Mobilitás az EU-ban
Az EU-n belüli mobilitásról rendelkezésre álló legutolsó adatok azt mutatják, hogy jelenleg a munkaképes korúak körülbelül 1,5 százaléka változtatott régiót vagy tette át székhelyét egy másik EU-tagországba egy éven belül. Egy 2001-ben végzett felmérés során a lakosság mintegy 8 százaléka jelezte szándékát egy másik EU-tagállamban történő munkavállalásra a következő öt évben, ám mindössze 4 százalékuk cselekedett is így tíz évre visszatekintve. A ténylegesen külföldön munkát vállalók száma mindig messze elmarad a elvándorlási hajlandóságtól. A felmérés során az országok többségében ezer-ezer embert kérdeztek meg szándékairól.
A Bizottság által szponzorált jelentés szerint a jelenlegi tagországoknak azért sincs okuk az aggodalomra, mert a munkavállalók kétharmada csak ideiglenes jelleggel szándékozik náluk tartózkodni. A csatlakozás után 10 évvel, ahogy az új tagállamokban is javulnak a gazdasági és szociális körülmények, jelentős mértékű visszaáramlásra lehet számítani. A munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások korlátozottak lesznek és bizonyos régiókra, illetve a munkaerőpiac egyes szegmenseire korlátozódnak majd – jósolja a dokumentum, amely szerint Bulgáriáé és Romániáé a legnagyobb migrációs potenciál.
A munkanélküliség ugyan hatással van a migrációra, de sokkal kevésbé, mint jósolják és csak bizonyos országokban (Törökországban, Bulgáriában és Észtországban). Összességében a munkanélküliek mindössze 2 százaléka kíván külföldre menni és ott munkát vállalni.
