A beszélgetés során a francia államfő felidézte hét évvel ezelőtti budapesti útját, majd nagyrabecsüléssel emlékezett meg a magyar kultúra iránt érzett régi vonzódásáról, a hatékonynak és intelligensnek jellemzett rendszerváltásról, a példamutató uniós felkészülésről, valamint az ígéretesen alakuló kétoldalú együttműködésről.
A magyar-francia gazdasági kapcsolatokról szólva Jaques Chirac elmondta: “Franciaország a harmadik legnagyobb magyarországi befektető, és ez büszkeséggel tölt el bennünket. A beruházási döntés mindig több indok függvénye. Az első természetesen a gazdasági és az emberi környezet. Vállalataink nagyra értékelik a munka minőségét és a magyarok felkészültségét is. Ugyanígy odafigyelnek a gazdasági döntések előreláthatóságára, illetve a magyar irányvonalak stabilitására. Számukra Magyarország egy regionális központot is jelent. Ez olyan régi küldetés, amire hazájuk ismét rátalált, nemcsak az EU irányában, hanem a Balkán országai, Ukrajna és Oroszország irányában is” – mondta a francia elnök. A kapcsolatok alakulásáról szólva elmondta: sok lehetőség kínálkozik még, de ma arra van szükség, hogy a francia kis- és középvállalatok is felfedezzék a magyar piacot, és szoros kapcsolatokat építsenek ki a magyar cégekkel – a hatóságok, a kereskedelmi kamarák a régiók és városok összehangolt és eltökélt munkája révén.
A csaknem félórás találkozón az államfő még arra is talált időt, hogy az előző napi hármas berlini csúcs nemzetközi visszhangjára is kitérjen, és emlékeztessen rá: a hasonló, szűkebb körű megbeszélések már eddig is gyakorlatnak számítottak, s ennek kapcsán utalt a weimari hármak, valamint a visegrádiak csúcstalálkozóira. Az elnök búcsúzóul megkérdezte, hogyan ejtik a magyarok Batsányi János nevét, és újólag megerősítette, milyen nagy várakozással készül újra Budapestre.
