Az elsőben a lap Kovács László külügyminisztert idézi, aki bőkezűségre sürgette az Európai Unió nagy tagállamait az EU következő költségvetési tervezete kapcsán. A lap idézi Kovácsot, aki szerint ha uniós büdzsé befagyasztását sürgető hat nagy befizető állam győz, az kiábrándíthatja az Unióból a frissen csatlakozó közép-európai államok polgárait. A lap megjegyzi azt is, hogy Draskovics Tibor újonnan kinevezett pénzügyminiszter “megnyugtatta” a piacokat, amikor azt ígérte, hogy 120 milliárd forinttal megnyírbálja az idei költségvetést.
A Financial Times Kovács László szavainak előzményeként felidézte, hogy a hat nettó befizető – köztük Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – kilátásba helyezte az uniós költségvetési kiadások befagyasztását a jelenlegi szinten a nyolc, zömmel szegény keleti ország csatlakozása után is. A lap szerint ettől erőteljesen csökkennének az új tagoknak jutó infrastrukturális és térségi fejlesztési pénzek.
A cikk szerint ez a törekvés már az uniós alkotmány ügyében kudarccal végződött brüsszeli csúcs előtt is felbukkant, és csak erősödött, miután Lengyelország és Spanyolország – mindkettő a 2007-2013-as költségvetési időszak valószínű nettó kedvezményezettje – megakadályozta a bővítéshez kidolgozott új alkotmány elfogadását.
Németország, amely a 100 milliárd eurós uniós költségvetés 22 százalékát adja, az alkotmány elfogadása és a költségvetési tárgyalások közötti “párhuzamokra” figyelmeztetett – írta a Financial Times. A lapnak nyilatkozó magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy érzése szerint Németország “kezdi elveszíteni türelmét”. Hozzátette: attól tart, hogy Németország támogatókra lel, például Franciaországban és Hollandiában.
A miniszter lehetségesnek mondta ugyanakkor, hogy a januárban kezdődött ír EU-elnökség idején kompromisszum születik az alkotmány ügyében, és ez javíthatja a pénzügyi tárgyalások légkörét.
Kovács László azt mondta a Financial Timesnak, hogy Magyarországon sokan kiábrándítónak tartják a gazdasági fejlődés ütemét a rendszerváltás óta. A külügyminiszter szerint fontos, hogy azok, akik hisznek a csatlakozás előnyeiben, ne csalódjanak, és ne mondják egy-két év múlva, hogy (a csatlakozás) katasztrófa volt.
Aggódó multik
Egy másik cikkében pedig a Financial Times azt vizsgálja, hogy a változó gazdasági helyzet vajon kárt okozhat-e az olyan, multikat magukhoz vonzó városoknak, mint Győr. A lap megemlíti, hogy Győr elismert és magasan képzett munkaerejével, valamint az állami adókedvezményekkel érte el, hogy az Audihoz hasonló nagy cégek a városba települjenek. A magyar munkabérek növekedésével sok nagyvállalat azonban továbbállt Magyarországról és ez aggasztja a győrieket. A lap szerint azonban ennek ellenére a külföldi befektetők nem hagyják ott a várost, csak a profiljuk változik és mindez annak is köszönhető, hogy például a helyi műszaki főiskola egyetemi rangra emelésével Győr többet tud ígérni. A Philips és az Audi például a kutatás és fejlesztés egy részét a városba telepítette. Emellett sok olyan helyi cég van, amely a nagy multik beszállítójává vált. Győr tehát reménykedhet – olvasható Financial Timesban.
