Belföld

Deviza alapú autóhitelek – kiszámítható kockázat

A forint gyengülése ellenére a devizahitel továbbra is a legolcsóbb módja a hitelből vásárlásnak, habár , a korábbi „nyereségek" vélhetően nem ismétlődnek meg.

Volt oka az ijedtségre annak, aki az utóbbi 2-3 hónapban devizahitelből vásárolt autót. Ahogy a Figyelő által megkérdezett autófinanszírozó cégek vezetői mondják, ők a forintgyengülés legnagyobb vesztesei. Mindazonáltal azt is hozzáteszik, hogy hosszú távon nincs igazán ok az aggodalomra.


Deviza alapú autóhitelek – kiszámítható kockázat 1

A leértékelés lejtőjén

Igaz, a korábbi „nyereségek” vélhetően nem ismétlődnek meg, tehát már majdnem biztos, hogy nem járhatnak olyan jól ezek az ügyfelek, mint például azok, akik egy évvel ezelőtt vásárolták gépjárművüket ilyen konstrukcióban. E szerencsések a devizahitelben való eladósodásuk óta csökkenő forintrészleteket élvezhetnek a forint erősödése miatt. Ennek köszönhetően komoly anyagi előnyre tettek szert. Ezt a nyereséget ráadásul az elmúlt hetek forintgyengülése sem nullázta le: a korábbi erősödés többet hozott a konyhára.

Egészen a három héttel ezelőtti forintleértékelésig az autójukat deviza alapú hitelből vásárlók viszonylag kényelmes helyzetben érezhették magukat. A forint árfolyama a külföldi devizákkal szemben hosszú ideje stabilan erősödött, és még a pár hónappal ezelőtti kisebb gyengülés ellenére is kiszámíthatóan mozgott.

Vészesen számolgathat azonban, aki közvetlenül a június 4-ei forint sáveltolás előtt vett fel devizahitelt autóvásárlás céljából. Akkor még ezt 250 forint körüli euróárfolyamon tehette meg, ellenben ma a vevőknek egy euróért már több mint 260 forintot, azaz jó 4 százalékkal nagyobb összeget kell fizetniük. Feltételezve, hogy a vevő önerő nélkül, teljes egészében hitelből vette a járművet – állandó árfolyammal kalkulálva -, a vételár éppen ugyanennyivel emelkedett.

Tartós előny

 

Három úrvezető 2002. augusztus 12-én egyszerre vásárolt gépkocsit. Ehhez mindhárman 60 hónapos futamidőre 2 millió forint kölcsönt vettek fel, ám az egyik forint alapú, a másik euró alapú, míg a harmadik svájci frank alapú finanszírozást választott. Ábránk azt szemlélteti, hogy az azóta eltelt hónapokban hány forintot kellett törleszteniük. Jól látható, hogy bár előnyük valamelyest csökkent, mindvégig azok jártak jobban, akik devizahitelt választottak a forintkölcsönnel szemben. A júniusi törlesztőrészlettel bezárólag a forinthiteles autótulajdonos 478,8 ezer forintot, az eurós 434,8 ezer, a svájci frankos pedig 406,3 ezer forintot fizetett ki.  

Jól jönnek ki

Az autófinanszírozók szerint összességében azért nem ennyire borús a helyzet. Kétségtelen, hogy az elmúlt 4-6 hónap vevői most magasabb összeget kénytelenek befizetni aktuális törlesztőrészlet gyanánt. Hosszú távon ugyanakkor a finanszírozási piac szereplői a forint újbóli erősödésére számítanak. Ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyam-politikájával próbálják alátámasztani, amely a mostaninál erősebb, 250 forintos kurzust tart kívánatosnak.

„Habár időlegesen valóban magasabb havi törlesztőrészletekkel kell szembesülniük az adósoknak, összességében valószínűleg még mindig kevesebbet kell fizetniük, mintha a hitelt forintban vették volna fel” – vélekedik Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Rt. vezérigazgatója. A devizahitelek „olcsóbb” voltát elsősorban a különböző devizák után fizetett kamatban kell keresni. Egy tavaly augusztusban vett autó esetében a forint és az euró alapú hitel kamatlába között legalább 6-8 százalékpontos különbség van az euró, míg közel 10 százalékpontos eltérés a svájci frank javára.

„Ez a havi törlesztőrészletek között az euró esetében 4-5 ezer forintos, a svájci frank esetében 6 ezer forint körüli különbséget jelent a forinthitelhez képest, 2 millió forintos hitel esetében 60 hónapos törlesztési időt alapul véve” – összegzi Toldi Balázs, a K&H Lízingcsoport gépjármű-hitelezési üzletágának vezetője. Ennél a hitelnél a felvétel óta bekövetkezett forintgyengülés ellenére is alacsonyabb a forintban számított törlesztőrészlet euróhitel esetében, mint forintkölcsönnél (lásd a grafikont). És akkor még nem említettük az eddigi törlesztést. Ráadásul az MNB által az elmúlt hetekben 3 százalékponttal megemelt irányadó kamat tovább rontja a forinthitel feltételeit, miközben az elemzők szerint a világ pénzpiacain – így Európában is – további kamatvágások várhatók. „Egészen egyszerűen fogalmazva, amit a vevő elveszíthet a forint gyengülésén, azt megnyeri a kamatkülönbségen” – teszi hozzá Toldi Balázs.


Deviza alapú autóhitelek – kiszámítható kockázat 2

Kivárnak

A devizahitelek népszerűségét mutatja magas arányuk: becslések szerint az összes felvett kölcsönön belül 80 százalék körüli a részesedésük. Ezeknek is úgy 10-20 százaléka svájci frank alapú kölcsön. Ugyanakkor a forintgyengülés következtében tapasztalható bizonytalanság átalakította a hitelpiacot. „Az újonnan felvett hiteleken belül a forint alapú kölcsönök aránya immár eléri a 40 százalékot, ami jól tükrözi a vevők ijedtségét” – vonja le a következtetést Antall Pál, a Porsche Bank vezérigazgatója.

A vásárlók visszafogottsága nem csak a finanszírozó cégeknél érezhető. A forint gyengülése nem hagyta érintetlenül a legtöbb autómárka listaárait sem, a fölfelé kúszó árak pedig visszafogják a vevőket. Többen a kivárnak, a forint árfolyamának stabilizálódásában, azaz az euró forintárfolyamának csökkenésében bízva.

Kereskedői felelősség

Az autókereskedők szerepét a hitelre történő értékesítés során a lízingcégek vezetői különbözőképpen ítélik meg. Egy részük azt mondja, hogy a vevőt csak tájékoztatni kell a különböző konstrukciók során alkalmazandó törlesztőrészletekről, illetve hiteldíj-mutatókról, mások úgy gondolják: az eladónak – a lízingcég útmutatásait figyelembe véve – komoly felelőssége van abban, hogy a vevő milyen devizában veszi fel a hitelt.

A vásárlók többsége ugyanis a törlesztés kezdő részleténél leragad, és nem figyeli, hogy az árfolyamkockázat miatt ma kedvezőnek tűnő devizahitel később akár kockázatos is lehet az elmúlt hetekhez hasonló események következtében. Amennyiben később megbánja a korábban választott konstrukciót, lehetősége van a hitelszerződés módosítására, és áttérhet euróhitelről forint alapúra. Igaz, ennek – lízingcégtől függően – költsége van, ami pár tízezer forinttól akár százezerig is terjedhet. Ez a szakértők szerint ablakon kidobott pénznek minősülhet a későbbiekben.

Misur Gábor független devizapiaci elemző úgy véli, ha valaki mostanában készül hitelt felvenni, annak továbbra is az euró alapút érdemes választania, nem csupán az alacsony kamatszint miatt, hanem a forint hosszú távon várható erősödése okán is. Szerinte a vélhetően legfeljebb csak pár hónapig tartó forintgyengülés a gépjárművételek során átlagos 60 hónap körüli hitelfutamidő mellett szinte teljesen eltűnhet, és a végső számla az euróhitel esetében lehet a legalacsonyabb.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik