Diákjogok a magyar felsőoktatásban, 2003 címmel felmérést végzett az MTA Szociológiai Kutatóintézete, az Oktatáskutató Intézet és a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. A kutatás célja az volt, hogy feltárják, miként alakulnak az egyetemi és főiskolai hallgatók jogai, milyen sérelmek érik az egyetemistákat és főiskolásokat az intézményekben és családjukban. A kutatás előzetes eredményeiről a FigyelőNetet is tájékoztatták a felmérést végzők.
Testi erőszak a családban
A megkérdezettek közül minden negyedik arról számolt be, hogy otthon felbontják leveleit, csaknem minden ötödik fiatal ellen testi erőszakot alkalmaztak szülei és száz fiatal közül több mint tízet akarata ellenére próbálták szülei befolyásolni világnézeti kérdésekben. Hasonló arányban számoltak be arról, hogy nem biztosították a tanuláshoz fűződő elemi jogait (például nem hagyták eleget tanulni).
A kutatásról
Az MTA Szociológiai Kutatóintéze-te, az Oktatáskutató Intézet és a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatóival karöltve, arra vállalko-zott, hogy feltárja a fiatal „egye-temi polgárok” helyzetét legin-kább befolyásoló diákjogok ala-kulását. A kutatás elsődleges cél-ja annak felderítése, hogy a fel-sőoktatási intézmények hallgatói mennyire érzékelik e jogokat, milyen igények merülnek fel bennük, ezeket mennyiben látják sérülni intézményükben, környe-zetükben. A kutatók nagy súlyt helyeztek a hallgatói elvárások és a felsőoktatásban realizálódó tények közötti „demokrácia-defi-cit” feltárására. A célkitűzések szerint mintegy 1461 érintett sze-mély megkérdezése révén a tel-jes (a közel 185 ezer főt kitevő) alappopulációra vonatkozó infor-mációkkal szolgálhattak a vizs-gált szempontokról. A minta az ország 64 felsőoktatási intézmé-nyére EU-régiónként reprezen-tatív, melyet egy öt szempontú kvóta segítségével biztosítottak (intézményekre, nemre, évfo-lyamra, képzési szintre és kollé-gista arányra nézve). A kutatás vezetői Tibori Tímea, Gábor Kál-mán, Bauer Béla és Kabai Imre voltak.
Iskolán belüli sérelmek
Még erőteljesebben kitapinthatóak az iskolán belüli jogsérelmek. Csaknem minden második hallgató említette, hogy korlátozták tanuláshoz fűződő jogaiban az iskolában eddig eltöltött évek során. Kétötödük gondolja úgy, hogy visszaéltek azzal, hogy
„csak hallgató”, és csaknem egyharmaduk említette, hogy akaratuk ellenére próbálták tanárai befolyásolni világnézeti kérdésekben. Minden ötödik megkérdezett arról számolt be, hogy megfosztották valamilyen juttatástól az iskolában. Több mint egytizedüket személyiségi jogaikban korlátozták, nem engedték politikai nézetei kifejtésében, illetve testi fenyítésben zaklatták, megfenyegették, vagy megzsarolták az oktatási intézményében, további 2-3 százalékuknak volt részük. Minden negyvenedik megkérdezett arról is beszámolt, hogy szexuális zaklatásban volt része.
A jogi korlátozások inkább érvényesülnek a főiskolások, mind az egyetemisták körében. Az iskolai sérelem és a nemek között szignifikáns összefüggés mutatható ki, a nőket a korlátozások, a megbélyegzés, illetve a lelki terror sokkal inkább sújtja minta férfiakat. Fordított arány figyelhető meg a fizikai bántalmazás esetében: a férfiak közül minden ötödiket ért fizikai bántalmazás , míg a nőknél ez az arány nem éri el az egytizedet.
Kortársak befolyása
A vizsgálati adatok előzetes eredményeiből is tanulságos az a tény, hogy a hallgatókat ért jogsérelmek még ennél is jelentősebb arányban érték őket a kortárscsoportok részéről. Több mint egyharmadukat akarták hallgatótársai befolyásolni világnézeti kérdésekben. Figyelemre méltó az is, hogy minden huszadikat szexuálisan zaklatták kortársai. A kortársak közötti sérelmek leginkább az alacsonyan iskolázott szülői környezetből jövő fiatalokat sújtják.
Az is fontos tanulsága a vizsgálatnak, hogy csaknem minden ötödik megkérdezettel szemben a hivatalos intézmények képviselői visszaéltek azzal, hogy „csak hallgatók”. A hallgatók sérelmeit igen nagy mértékben alakítják, befolyásolják azok a folyamatok, amelyek a kilencvenes években lezajlottak, illetve napjainkban is tartanak. Mindenekelőtt ki kell emelni az oktatási expanziót és azt kísérő ifjúsági korszakváltást. Az oktatási expanzió következménye, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek az iskolában, illetve felerősödik a kortárscsoportok szerepe.
Lelki terror az elitgimnáziumokban
Jól látható, hogy a fiatalokat ért sérelmek hogyan helyeződnek át a családról az iskolára és a kortárscsoportokra. Ugyanakkor az is látható, hogy ez az áthelyeződés a családi és származási különbségek továbbélése mellett mennek végbe. Az oktatási expanzió – különösen a felsőoktatási expanzió – azzal jár, hogy a felsőfokú képzésbe megjelennek az alacsonyan iskolázott szülők gyermekei, akiket fokozottan sújtanak a korlátozások, sérelmek a családban. Figyelemre méltó, hogy erőteljesen érvényesülnek az iskolai sérelmek a másik póluson is, csak más formában: az elit gimnáziumok tanulói körében különösen a lelki terror alkalmazása gyakori, illetve az erőszakos világnézeti befolyásolás. Azt is látnunk kell, hogy mind az oktatási expanzió, mind az ifjúsági korszakváltás elsősorban a nőket ért sérelmeket hozza felszínre.
