Az már bizonyos, hogy a Japán és a Koreai Köztársaság által rendezett idei futball-világbajnokság az év legnagyobb és remélhetőleg legizgalmasabb sporteseménye lesz. Az izgalmat azonban nem mindenkinek a játék szolgáltatja. A szponzorokat, a befektetőket és nem utolsó sorban a két rendező országot a sporteseményből származó üzleti haszon izgatja, a munkaadókat a délelőtti meccsek miatt kieső munkaórák, a dolgozókat a másik oldalról ugyanez.
A Yahoo!-t az internetes közvetítés sikere, a maradék netes tartalomszolgáltatókat a tévé hiánya miatt a fociszájtokra látogatók tömege, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökét, Joseph Blattert pedig saját újraválasztása foglalkoztatja és az, hogy minél hamarabb kikeveredjen az őt korrupcióval gyanúsító, kínos ügyből.
FIFA, mindenek fölött
A vád szerint Blatter, mióta csalással a FIFA élére került, rendszeresen és módszeresen rövidíti meg a szervezetet saját maga vagy saját újraválasztása érdekében. A Zen-Ruffinen által publikált dolgozat említést tesz a már korábban híressé vált “házi cégekről” is, mint például a tavaly csődbe jutott International Sports Marketing and Merchandising Group (ISMM), amely állítólag a fair-play-t felrúgva jutott hozzá a 2002-es és 2006-os világbajnokság marketing- és televíziós jogaihoz. A májusban csődöt jelentett cég hatalmas adósságot hagyott maga után, az összeget Blatter igyekszik bagatellizálni – szerinte az összes veszteség 37 millió svájci frank, az ellentábor szerint azonban több száz millióról van szó. Az első csődöt aztán egy másik, a Kirch-csoporté követte; az ISMM után a német médiabirodalom kezébe, pontosan annak svájci leányvállalatához, a Kirch Sport AG-hez kerültek a televíziós jogok, 890 millió euróért. A kiárusított médiabirodalom ezen értékes részét valahogyan elkerülte a vég, a csőd bejelentésekor komoly hírértéke volt annak, hogy a vb közvetítése rendben lesz, a svájci cég nem küzd pénzügyi problémákkal. Az ügylet minden bizonnyal megérte a Kirchnek, a közvetítési jogot 180 cégnek sikerült eladnia, összesen 1,17 milliárd euróért. A FIFA a vaskos bevételek ellenére nem túl bőkezű a szervező országokkal, kevesebb, mint 100-100 millió euróval részesültek a közvetítési jogok eladásából.
Választási kampánylázban
Kezdjük a legutóbbival. A FIFA szerdai soros ülését Szöulban tartják, ahol eldől, hogy a tagországok küldöttei támogatják-e a korrupciós ügyekkel és csalással vádolt Blattert, vagy inkább egyetlen riválisára, a kameruni Issa Hayatou FIFA-elnökhelyettesre adják voksukat. A szövetségnek most már “a futball valódi problémáival” és nem a FIFA belső ügyeivel kellene foglalkoznia – utalt legutóbbi nyilatkozataiban Blatter azokra a vádakra, melyeket a szervezet főtitkára, Michel Zen-Ruffinen egy 33 oldalas dolgozat formájában nyújtott át kollégáinak, arra kérve őket, hogy a benne foglalt súlyos vádakat vegyék figyelembe a voksoláskor.
Blatter a fejére nőtt belső ellenzék nyomása ellenére magabiztosan nyilatkozik esélyeiről, ahogyan támogatói is. Közéjük tartozik a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnöke, Gerhard Mayer-Vorfelder, egykori Baden-Württembergi pénzügyminiszter, a 2006-os németországi vébé fő lobbistája.
Blatter embere mondvacsinált ügynek nevezte az elnökség körül kialakult patáliát, és kikérte magának, amikor a Handelsblatt riportere kérdésében azt állította: azért bánik olyan jól az elnökkel, mert további többmilliós támogatásra számít a 2006-os német rendezéshez. A képlet azonban nem csak a világ egyik legnagyobb sportszervezetének a háza táján ilyen bonyolult, a “vébéőrülethez” a két szervező ország is hozzátette a magáét.
Sportszergyártók csatája
Az év messze legnagyobb sport és reklámeseményéből a sportszergyártók is igyekeznek a lehető legtöbbet profitálni, a vébén tizenketten csatáznak egymással a sportszerpiac egy-egy szeletéért vagy az ismeretség megszerzéséért. Az élen természetesen az Adidas-Salomon, a Nike és a Puma. Az Adidas-Salomon összesen 40 millió eurót pumpált a vb-be. A társaságé a hivatalos vébé-kollekció, ő terjeszti a Fevernovának elkeresztelt labdát és tíz csapatot szerelt fel a játékokra. Nem is akármilyeneket: Franciaországgal, Argentínával, Németországgal és Brazíliával jó esélye van arra, hogy a döntőben háromcsíkos mezben lépjen pályára a játékosok legalább egy része. Tőzsdei elemzők szerint az a tény, hogy egy sportszergyártó emblémájával vébét nyer valamely csapat, nem jár az adott cég részvényárfolyamának erősödésével. Közvetetten azonban mindenképpen hatással van a részvényárakra a játék, az ismertség növekedésével ugyanis egy-egy cég hatalmas piacot nyerhet meg magának (a vébé meccseit 40 milliárd szempár követi majd végig!). Jó esélye van a Pumának is – állítják elemzők, amely a közönségkedvenc Kamerunnal kötött szerződést.
A szomszéd füve
A kényszerű páros rendezés komoly rivalizáláshoz vezetett a két ázsiai országban. Korea egyrészt nem felejti el egykönnyen a 1910 és 1945 közötti erőszakos japán uralmat, Japán pedig azóta nem ismeri el hivatalosan bűneit. A rendezés során folytatott állandó harc végül teljesen feleslegesnek tűnő, talán soha meg nem térülő presztízsberuházásokba hajszolta bele a két országot.
Ketten összesen 8 milliárd dollárt költöttek stadionépítésre és infrastruktúrafejlesztésre, valamint reklámra, összességében pedig mintegy 25 milliárd dollárra tehető az az összeg, amelyet a vébéhez kapcsolódóan költöttek el. Niigatában 230 millió dollárt áldoztak egy új stadion felépítésére, a beruházást felerészben az önkormányzat által kibocsátott kötvényekből finanszírozták.
Márpedig a hosszú ideje recesszióval küszködő Japán aligha engedhet meg magának ekkora luxust – vélekednek elemzők. Gary Evans, aki a HSBC Securities megbízásából a játékok várható gazdasági hatását tanulmányozta, a Business Week-nek elmondta: szerinte a nettó eredmény “biztosan nem lesz negatív, de kisegíteni sem fogja Japánt”.
Kissé különbözik a képlet Koreában. A magyarországnyi területű ország gazdasága a lehető leghamarabb kapott új erőre az ázsiai válság után. A tőzsde szárnyal, a cégek jó része túljutott a szükséges szerkezetváltáson. Korea számára a Japánnal közös rendezés előnyökkel is járhat. Óriási közönség előtt hasonlíthatja össze magát vetélytársával, ami hozzásegítheti az országot a Japánnal szembeni, a nyugati világ szemében máig élő minőségi hátrány ledolgozásához.
A vébé egyértelmű haszonélvezője lesz a két ország turisztikai szektora, és ahogyan az ilyen eseményekkor lenni szokott, a fogyasztás drasztikus mértékben emelkedik, ami a helyi tőzsdékre is kedvező hatással lehet. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a vébé után a fogyasztás lejtőre kerülhet, ami magával ránthatja az indexeket is – ahogy két évvel ezelőtt Sydneyben történt.
Az első vb az interneten
Az időeltolódás a média világában is különös, bár nem teljesen ismeretlen “eltérüléshez” vezethet. Megeshet, hogy az érdeklődők, ahogy már a szeptember 11-ei terrortámadáskor is, nem csupán a televízión, hanem interneten követik az eseményeket, komoly konkurenciát támasztva ezzel a tévétársaságoknak. Éppen ezért a legtöbb magára valamit is adó szájt igyekszik a tévé nélkül maradt focirajongókat információkkal ellátni. Internetkapcsolat hiányában pedig marad a jól bevált rádió.
Kieső munkaórák, avagy meccset a dolgozónak
Az európai átlagembert azonban inkább az foglalkoztatja, hol és milyen módon szerez tudomást a délelőtt történtekről. Baráti társaságokban már hónapokkal az ázsiai foci-vb kezdete előtt elkezdődött a diskurzus, ki mennyit hajlandó áldozni munkaidejéből vagy (beteg)szabadságából a vébé oltárán, a lapokat pedig arról faggatták a gazdaságkutatókat, vajon mekkora veszteséggel járnak majd nemzetgazdasági szinten a korai időpontban megkezdett meccsek miatt kieső munkaórák.
A kérdezők joggal feltételezik, hogy a többségében férfiakból álló rajongótábor a döntő felé közeledve egyre nagyobb intenzitással tölti majd idejét az aktuális meccs megtekintésével. A legtöbb megkérdezett német és angol szakértő szerint mégsem lesz kimutathatóan negatív következménye a reggeli-délelőtti eltévelyedésnek, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a legtöbb munkahelyen egyszerűen nem teszik lehetővé a délelőtti tévézést.
Persze cégenként és országonként változik a helyzet. Az Adidas-Salomon sportszergyártó és az SAP szoftvercég Németországban kimondottan ösztönző célzattal állít fel kivetítőket az irodaházakba, illetékesei szerint ugyanis a meccset nyugodtan élvező rajongó elégedetten felkelve székéből hatékonyabban folytatja majd munkáját. A vébénézést nem szívlelő, esetleg megtiltó cégek sincsenek azonban teljesen védve a lógás ellen, hiszen idén először a meccsek összefoglalóit a Yahoo! és a FIFA közösen felállított internetes oldalán is elérhetőek lesznek 22 euróért, és számos tartalomszolgáltató is az eddiginél magasabb látogatottságot remél a rossz időpontok miatt.
