Amikor hatezer angol parlamentpárti katona 1643-ban megpróbált pár száz királypártit kifüstölni egy Tudor várkastélyból, brutális, évekig tartó ostrom vette kezdetét.
A crécyi csata igazi jelentősége abban áll, hogy bebizonyította: a hagyományos lovagi hadviselés napjai leáldozóban vannak. A háború azonban korántsem ért véget.
Ha valóban Robert Peary expedíciója érte el elsőként az Északi-sarkot, akkor kísérője, Matthew Henson volt az első ember, aki a bolygó legészakabbik pontján állhatott.
Debrecenig, aztán Fiuméig akarták vinni, de a lebegő vasút fenntarthatatlanságát már a Pest-Kőbánya próbaüzem bebizonyította. Maradt a gőzvasút, miután bebizonyosodott, hogy a „füsttel és forró vízzel” működő masina igenis létezik.
„Az idelátogató idegenek arra a következtetésre juthatnak, hogy a Homo sapiens technológiailag fejlett, de politikai szempontból éretlen” – véli Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudomány- és asztrobiológia-professzora.
A „szakértőkkel”, „értelmiségiekkel” szembeni bizalmatlanság egyik legmarkánsabb példája napjainkban Trump elnök és az amerikai kormány tudományos intézmények elleni támadása.
Rosszul végződött Áder Jánosék fehérjebiznisze: a Kék Bolygó Alapítvány befektetéséből több száz millió forint közpénz éghetett el az üllői lárvagyárban.