Brexit, amerikai és kínai védővámok, Kína piaci előretörése, elektromos és önvezető járművek, közösségi autózás, kartellbírság, városi terek megóvása – e tényezők befolyásolják a német autógyárak döntéseit, amelyek Magyarországot is érinthetik. Valószínűleg hátrányosan.
Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellári posztról és a pártelnökségről is, miután kiderült: Orbánéhoz hasonló médiakörnyezetet kért állítólagos orosz befektetőktől, és erről videó készült.
Saját politikai családja alázta meg a Román Szociáldemokrata Pártot, sem a pártvezérrel, sem a párt kormányfőjével nem akartak találkozni az európai szocialista vezetők.
Az Orbán Viktorhoz vezető szálakat akarhatják elvarrni az átalakítással.
Ezért lehet, hogy gyorsan megegyeznek a brexitről, mielőtt tovább zuhan a támogatottságuk.
Drágul az olaj az év elejétől, ám mostanra megfordultak a korábbi erőviszonyok: az olyan kitermelőállamok, mint például Irán, eshetnek áldozatul a „visszafelé elsülő” fegyvernek.
A szomszédos ország szerint a sajtószabadság elleni beavatkozás volt a magyar diplomácia akciója.
Óriási a probléma Kelet-Európában: Bulgária, Magyarország és Románia is nagy orvosexportőr. De még Németországban is gond otthon tartani a szakembereket.
A választási eredmények és a pártok sem teljesen azok, aminek messziről látszanak, a finn politikai kultúra pedig nem is említhető egy lapon a magyarral.
Míg Európában még mindig a brit kilépésről vitáznak, a helyi sajtó befejezett ténynek tekinti a brexit bukását, és inkább már a hosszú kimúlási folyamat veszélyeit elemzi.
Mihail Hodorkovszkij londoni fellépésén elemezte az orosz elnök rendszerét. Beszélt a büntetőtáborokról és a bírósági rendszer működéséről egyaránt.
Tovább tart a botrány a magyar miniszterelnököt náci karlendítéssel ábrázoló címlap miatt.
A megegyezés nélküli kilépést elkerülni akaró honatyák megint épp a no dealhez sodorták közelebb hazájukat, a lemondását bejelentő miniszterelnök pedig a maradását próbálja bebetonozni a távozását lebegtetve. Egy átlagos nap az Egyesült Királyságban.
Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is gyengülőben vannak a Fideszt idéző bal- és jobboldali populista pártok. Csehországban és Lengyelországban viszont továbbra is erősek.
A brit politikai elit képtelen megoldást találni az Európai Unió elhagyására.
A londoni parlament csütörtök este előbb elutasította a második brexit-referendumot, ezután majdnem lerombolta a hatalommegosztáson alapuló brit demokráciát, és végül kezdeményezte, hogy halasszák el a brexit, azaz az EU-ból való kilépés határidejét.
Újabb csúfos bukás Theresa Maynek.
Továbbra is bizonytalan a brexit sorsa. Szerdán a megállapodás nélküli kilépésről szavaznak, majd a kilépés elhalasztásáról szavaznak Londonban.
Bár az olasz és a spanyol jobboldal valóban erősödik, Európa másik három meghatározó államában a szélsőséges vagy idegenellenes pártok nem veszélyeztetik a politikai egyensúlyt. Sőt a németeknél a Zöldek inkább kerülhetnek hatalomra, mint az idegenellenes AfD.
Theresa May bejelentette, hogy akár a kilépés elhalasztásáról is szavazhat a brit parlament, bár ő ezzel nem ért egyet. Változtatott álláspontján a Munkáspárt vezetője is, miközben új politikai erő jelent meg Londonban.
Nem hozta meg a várt eredményeket az a kétéves finn kísérlet, amellyel az alapjövedelem bevezetését tesztelték. Sokan azonban vitatják, egyáltalán az alapjövedelemről szólt-e ez a projekt.
Olaszországot recesszióba vitte a populista kormány, recseg-ropog a koalíció, közben a két miniszterelnök-helyettes egymással verseng az uniós tagállamok provokálásában.
Az észak-ír terror feltámadásától tart Brüsszel és London is a brexit miatt: ezért akar mindenki nyitott ír határt a britek EU-ból való kiválása után is. Ám az Ír-sziget egészére vonatkozó szabad határátlépés garanciája egyben a megállapodás nélküli brexit gátja is.
Míg a kormányfő továbbra is az időt húzza, Jeremy Corbyn elmozdult korábbi álláspontjáról és kompromisszumot javasolt Maynek.
