Nagyvilág
Communication towers

Van, amiben Európa a harmadik világ része

A valaha volt leggyengébb kormány alakult meg Helsinkiben egy finn politikus-tanácsadó szerint az elmúlt napokban. Egy pesti cégalapító szerint ez Magyarországról nem mondható el. A két országnak ugyanakkor rá kell ébrednie, hogy a legfejlettebb gazdasági ágazatban, az információ-, illetve adatgazdálkodásban a harmadik világ szintjére szorult vissza Európa.

Nemrég új kormány alakult Finnországban, a szociáldemokraták vezetésével sokpárti koalíció irányítja az országot. Antti Rinne miniszterelnök kabinetje rácáfolt a félelmekre, hogy a szélsőséges jobboldali erők túlzottan megerősödnének az idei választás után. Bár a szélsőjobboldal a második legerősebb párt lett, a nacionalista, bevándorlóellenes Igaz Finnek, Jussi Halla-aho pártja csak eggyel növelte mandátumai számát 2015-höz képest. Ugyanakkor a baloldalon három párt is jelentősen (összesen 15 mandátummal) javította a helyzetét, különösen a Zöldek erősödtek meg.

20 March 2019, Finland, Tampere: A sticker with the portrait of the former Finnish head of government Juha Sipilä sticks to the wall of a pub in Tampere.       (to choose dpa "The happy Finns - reforms and Russia in view") Photo: Steffen Trumpf/dpa
Finnországot mégsem kell annyira féltetni a populistáktól
A választási eredmények és a pártok sem teljesen azok, aminek messziről látszanak, a finn politikai kultúra pedig nem is említhető egy lapon a magyarral.

E baloldali pártok (szocdemek, Zöldek, Baloldali Szövetség) az idei voksoláson megbukott középpárttal, azaz a Finn Centrumpárttal és a Svéd Néppárttal fogtak össze a kormányalakításhoz. A Centrumpárt eddig egy jobboldali koalíciót irányított, viszont nagy rutinja van a koalíciós kormányzásban sok évtized óta, az 1945 utáni finn politika meghatározó erejéről van szó. Ehhez képest a szociáldemokraták 16 év után először adnak kormányfőt az északi országnak; ezzel Finnország csatlakozott Dániához és Svédországhoz, ahol szintén a baloldal kormányoz a nemrégiben tartott választások után.

„Ez a valaha volt leggyengébb finn kormány” – kommentálta mindezt egy múlt heti budapesti konferencián Mikael Jungner korábbi finn parlamenti képviselő, a Kreab kommunikációs ügynökség vezető partnere, aki miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett, dolgozott a Microsoftnál, sőt a finn közmédia vezére is volt.

The new centre-left coalition government was sworn in. Ministers of the new Finnish government pose for a group photo during a press briefing at the House of the Estates in Helsinki on 6 June 2019. Top row from left to right: Minister of Social Affairs and Health Aino-Kaisa Pekonen, Minister for European Affairs Tytti Tuppurainen, Economic Affairs Minister Katri Kulmuni, Minister for Development Cooperation and Foreign Trade Ville Skinnari, Minister of Employment Timo Harakka and Minister of the Environment Krista Mikkonen. Middle row from left to right: Minister of Science and Culture Annika Saarikko, Minister of Agriculture and Forestry Jari Leppa, Minister of Local Government and Ownership Steering Sirpa Paatero, Defence Minister Antti Kaikkonen, Minister for Nordic Cooperation and Equality Thomas Blomqvist and Minister of Transport and Communications Sanna Marin. Front row from left to right: Minister of Family Affairs and Social Service Krista Kiuru, Education Minister Li Andersson, Finance Minister Mika Lintila, Prime Minister Antti Rinne, Foreign Minister Pekka Haavisto, Justice Minister Anna-Maja Henriksson and Interior Minister Maria Ohisalo. (Photo by Antti Yrjonen/NurPhoto)
Az új finn kormány miniszterei eskütételük után. Fotó: Antti Yrjonen/NurPhoto/AFP

A konferencián, amelyet a finn kulturális és tudományos intézet, a Finnagora rendezett, egy hozzászóló felidézett egy a közelmúltban lejátszódott kétoldalú tárgyalást Helsinki és Budapest között. A magyar politikusok állítólag egy ismert magyar és egy még ismertebb finn óriásvállalat közötti együttműködést vetették fel. A finn tárgyalópartnerek megdöbbentek, hiszen nekik az északi óriáscégre nem volt ráhatásuk.

Mindez mutatja a két ország közötti vállalkozási kultúra különbségeit. Az egyenlőségen és a (protestáns) etikán alapuló finn, illetve a hierarchiára és az állam erős szerepére fókuszáló, politikai kapcsolatokat kihasználó magyar megközelítést. Tuomas Syrjänen, a Futurice nevű finn digitális mérnöki és innovációs tanácsadócég alapítója például a cégek átláthatóságát emelte ki:

nincs értelme a pénzügyi adatokat titokban tartani egy olyan modern világban, ahol a másodperc törtrésze alatt terjednek az információk.

A korábban a mobiltelefon-gyártásban óriásit bukó Nokia is az innovációs tevékenységéről számolt be a konferencián. A cég ma már nem a gyártásra koncentrál, hanem a világ egyik legnagyobb mobilhálózat-építő vállalkozása, legfőbb konkurense a kínai Huawei. A Nokia és a kínai cég ugyanis azon szereplők közé tartozik, amelyek a világ majdnem minden táján képesek mobilhálózatot építeni – ám a Huaweit Amerikában súlyos korlátozások sújtják. A Nokia mindeközben Észak-Amerikában olyan cégeket vásárolt fel, mint a Bell Labs, ahol Nobel-díjasok sora dolgozott.

A finn résztvevők az átláthatóságot, a hierarchia hiányát, az egyenlőséget hangsúlyozták hazájuk cégeinél. De a magyar vállalkozások kultúrája sem marasztalható el – derült ki Balogh Péter előadásából. Ő az NNG nevű vállalatot, az iGO navigációs rendszer kifejlesztőjét alapította meg. Korábban a Nokiánál dolgozott, és a finn vállalati kultúrát a magyarral párosítva ért el sikert saját bevallása szerint.

Egy konkurensük termékéről néztek promóciós anyagot, és le is másolták azt. A magyar kreativitásra jellemző szerinte, hogy úgy gondolták, a másolással legalább másodikok lesznek a piacon. Ám kiderült, hogy termékük az első lett, hiszen konkurensük csak egy promóciót csinált, a terméket nem fejlesztette ki, mert azt hitte, hogy az lehetetlen feladat.

Balogh kiemelte, hogy a kreativitás Magyarországon óriási, ugyanakkor a szabályok követése egészen más jellegű, mint Finnországban. A rendszerváltás miatt a magyar vállalkozások hozzászoktak a szabályok változásához, ahhoz, hogy semmi sincs kőbe vésve. Balogh egyébként ma már „üzleti angyalként” tevékenykedik, induló cégek, start-upok felfuttatását saját (és némi állami) pénzzel együtt segíti. Az egyik legismertebb befektetésük a Logiscool oktatási vállalkozás, ahol gyerekeket tanítanak programozni.

A magyar vállalatfejlesztésben nemcsak magán-, hanem közpénzek is forognak, ettől kap „sajátos ízt” a hazai vállalkozási kultúra. Persze még a legjobb start-upok sem versenyezhetnek azzal a fejlődéssel, amelyet néhány kormányhoz közeli cég mutat fel.

A photo taken on September 7, 2017 shows the Nokia Paris-Saclay campus research centre in Nozay, near Paris. - Finnish telecoms giant Nokia said September 7, it planned to cut around 600 jobs in France as it seeks to make cost-savings and refocus its loss-making businesses. The cuts in France will be focused on administrative and support services and will not effect research and development as it refocuses on high-speed 5G telecom networks, cybersecurity and internet-linked appliances, the group said. Nokia is aiming to make 1.2 billion euros (1.4 billion dollars) in total cost savings by the end of 2018 following net losses of 766 million euros last year. (Photo by Thomas SAMSON / AFP)
Fotó Thomas Samson / AFP

Míg Jungberg arról beszélt, hogy a legkisebb hatalmú finn kormány alakult meg június elején hazájában, addig Balogh szerint ez Magyarországon korántsem így van – amit a közönség nevetése fogadott. Jungberg szerint ugyanakkor a finn kormányváltásnak a gazdasági vezetés szempontjából nincs nagy jelentősége. A kormányok nem szólnak bele napi cégügyekbe – ez nyilvánvaló az északi országban.

Az új vállalkozások, start-up-ok egyébként igen nagy számban létesülnek Finnországban. Jungberg szerint azonban az évente alakuló ötezer ilyen cégből csak háromszáz marad életképes. Dollármilliárdos cég forgalmú pedig csak egy lett belőle, a számítógépes játékokat előállító Supercell.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a finn állam ne segítené a vállalkozásokat. A Sitra nevű vállalkozásfejlesztési alap folyamatosan változtatja azokat a formákat, amelyekben segítséget nyújt az induló kisebb cégeknek. Most éppen inkább az adatgazdaságra koncentrálnak, amire megvan az okuk: a globális információs gazdaságból Amerika 65 százalékkal veszi ki a részét (Google, Facebook, Apple, Amazon, csak hogy néhány céget említsünk), a második legnagyobb szereplő Ázsia (Kína miatt elsősorban) körülbelül 30 százalékkal, Európa és Afrika osztozik a maradék 5 százalékon.

Európában a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó SAP a legnagyobb szereplő, de a kontinens mindössze 3 százalékot képvisel e területen, míg Afrika 2 százalékot tesz ki. Ebből a szempontból tehát Európa a fejlődő országok szintjén áll – erről, vagyis hogy Európa az információgazdaság szempontjából a harmadik világ része, a Sitra illetékese, Markus Kalliola beszélt. Éppen ezért a finn állam most az adatfeldolgozást, az adatok közösségi felhasználását és megosztását támogató innovatív programokat támogatja. Kérdés, hogy kinő-e ebből a start-up világból ismét egy olyan cég, mint a Nokia, amelyik egy ideig a világpiac meghatározója volt a mobiltelefonok szegmensében.

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2018. szeptember 22.
Résztvevő pihen a katasztrófavédelem országos lépcsőfutó bajnokságán a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének lépcsőházában 2018. szeptember 22-én. A rajthoz álló tűzoltóknak teljes felszerelésben kellett teljesíteni a huszonkét emeletes versenytávot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Tűzoltók: Szopat minket a kormány

Egyre kevésbé alkalmas feladatára a magyar tűzoltóság: dagad a vízfej, a kedvezményeiket veszítő vonulósok éhbérért dolgoznak, felszerelésük korszerűtlen, s még a nevüket is elvették tőlük.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Police officers tear the shirt of a protester during a clash inside a shopping arcade in Sha Tin of Hong Kong after a rally against a controversial extradition law proposal in Sha Tin district of Hong Kong on July 14, 2019. - Riot police and protesters fought running battles in a Hong Kong shopping mall on July 14 night as unrest caused by a widely loathed plan to allow extraditions to mainland China showed no sign of abating. (Photo by Philip FONG / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.