Nagyvilág

Magyarországról és a Lengyelországról tárgyalnak az EU miniszterei

A közös értékekről, a jogállamiságról és az alapjogok betartásáról tárgyalnak az EU igazságügyi miniszterei pénteken Helsinkiben. A reggeli holland, lengyel és finn nyilatkozatok szerint a fókuszban Magyarország és Lengyelország áll majd. Az új magyar miniszter is megerősítette, hogy tárgyalnak az alapjogokról, de részletekbe nem bocsátkozott.

Finnország vette át az idei év második felében az Európai Unió soros elnöki tisztét, és az északi állam élni akar a lehetőséggel: számos témát próbál előrébb sorolni az EU-tárgyalásokon, ezek közül számukra a klímavédelem a legfontosabb, de a menekültügyi megoldásokat is igyekeznek elősegíteni. Csütörtökön meg is próbálták a német-francia javaslatot a mediterrán migránsok esetében döntésig eljuttatni, de az olasz Matteo Salvini, aki bevándorlásellenes retorikával szerzi a szavazatait, megtorpedózta az együttműködést.

A finnek azonban nemcsak az említett területeken aktivizálják magukat. Tytti Tuppurainen, az európai ügyekért felelős miniszterük máris felvetette a jogállamiság kérdéseit csütörtökön Brüsszelben, és külön kiemelte Magyarország és Lengyelország esetét.

Ismeretes, mindkét kelet-európai országgal szemben európai uniós eljárások zajlanak, illetve folytatódnak szeptemberben a jogállamiság kérdésében. Mint azt írtuk, elvileg nem elképzelhetetlen, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás következménye lehet akár a magyar szavazati jog elvétele is az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.

Miközben Tuupurainen Brüsszelben hozta fel a magyar és a lengyel problémákat, Helsinkiben Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter hangsúlyozta ugyanezeket a kérdéseket – ám sokkal diplomatikusabban. Reggeli nyilatkozatában a svéd kisebbségi pártot a helsinki kormánykoalícióban képviselő politikus elmondta, elsősorban a tárgyalásokra helyezik a hangsúlyt, főleg amikor arról kérdeztük a minisztert, mi az álláspontja Lengyelország és Magyarország jogállamiságot érintő ügyeivel kapcsolatban.

Anna-Maja Henriksson. Fotó: Antti Yrjonen/NurPhoto/AFP

A finn igazságügy-miniszter tehát óvatosabb volt, mint európai ügyekért felelős kollégája, aki az EU alapszerződés 7-es cikkelyéről is beszélt, mint lehetséges szankcióról. E szankciókat emlegette az igazságügyi kérdésekért felelős EU-biztos, Vera Jourová is. Jourová dicsérte a finn kormányt, amiért határozottan fellép a jogállamiságért, és igyekszik ezt a kérdést minél erőteljesebben felvetni. A finn sajtó szerint a helsinki politikusok sokkal fontosabbnak tartják ezt a problémakört, mint ahogyan azt az előző félévben a román elnökség.

Még keményebb volt péntek reggel a holland igazságügyi miniszter Helsinkiben: a 24.hu kérdésére Fred Grapperhaus elmondta, hogy legutóbb februárban járt Budapesten, és akkor éppen a Juncker-ellenes plakátok virítottak a magyar főváros útjai mentén. A holland politikus alapvetőnek tartja a jogállamiságot, a közös európai értékek védelmét, a nyílt társadalmat és bízik abban, hogy az új összetételű Európai Bizottság is fellép ezeknek a védelmében. A bíróságok függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása az európai jogállamiság alapja szerinte.

Az új magyar igazságügyi miniszter, Varga Judit mindössze egy mondatot mondott az újságíróknak péntek reggel: tárgyalni fognak az alapvető jogokról.

A lengyelek képviselője a tanácskozásokon Łukasz Piebiak helyettes államtitkár volt. Ez mutatja, hogy Varsónak mennyire fontos a jogállamiság – még csak nem is a második vagy a harmadik embert küldték el az igazságügyi miniszter helyett Helsinkibe, hanem a sokadik beosztott vezetőt a tárcánál.

Łukasz Piebiak  Fotó: EU2016 SK

Piebiak persze rendesen betanulta a szövegét: amit mondott az újságíróknak, abból a lényeg az, hogy Varsónak igaza van, mindenben megfelelnek az EU követelményeinek, nem sértik az alapjogokat. Amikor viszont az újságírók rákérdeztek, hogy akkor az Európai Bíróság miért hozott Lengyelországot elmarasztaló döntést a bírák kényszernyugdíjazása ügyében és az Európai Bizottság miért ír újabb elmarasztaló véleményt „a lengyel bírák politikai ellenőrzéssel szembeni védelme érdekében”, nem válaszolt érdemben a lengyel politikus.

Szerinte ők már sokszor elmondták, hogy nekik igazuk van, és majd tárgyalnak tovább – így egyelőre nagy változás aligha várható lengyel részről. Annak viszont örült, hogy most nem a külügyminiszterek, hanem a jogászok, azaz az igazságügyi kérdéseket ismerő politikusok tanácskoznak ezekről a kérdésekről, így szerinte szakmaibbá válhat a vita.

Változás a 24.hu információi szerint nem is lengyel részről várható. Az előzetes nyilatkozatok és az európai biztos nyilatkozatai alapján érdekes az lehet a jövőben, ha valóban összekötik a jogállamiság problémáit az EU vezetői a financiális kérdésekkel. Azaz az EU-támogatások a jövőben nem lennének függetlenek a jogállamiság helyzetétől, a bíróságok függetlenségétől, a hatalmi ágak szétválasztásától a tagállamokban. E kérdésekben azonban aligha pénteken születik döntés, viszont hírek szerint a finnek ez utóbbi témákban is előrelépést szeretnének elérni.

Kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter (b) és Tytti Tuppurainen finn európai ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésén 2019. július 18-án. Fotó: Stephanie Lecocq / EPA / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik