Egy új és időtálló amerikai-iráni egyezmény ugyan nem oldaná meg a legtöbb regionális problémát – köztük a gázai háborút és a humanitárius válságot –, ám érdemben csökkentené a közel-keleti válság kiszélesedésének veszélyét.
A tavaly év végén hatalomra jutott új szíriai kormánynak sikerült elkerülnie a nemzetközi izolációt és javítania az imázsát.
Kik és hogyan profitálnak ebből? Szalai Máté írása.
Érdemes óvatosnak lennünk, mielőtt bármit biztosra vennénk a most bejelentett gázai tűzszünettel kapcsolatban. Szalai Máté írása.
Bár nagyon nehéz előrejelezni bármit is, egy biztos: az Aszad-rezsim bukása nem csak a szíriai történelemben jelent fordulópontot, de a közel-keleti regionális politika szempontjából is komoly változásokat hozhat. Szalai Máté írása.
Az összes érintett féI győzelemként értékelte a pár napja bejelentett libanoni tűzszüneti megállapodást. De vajon tartós lesz-e? Szalai Máté írása.
Szalai Máté írása.
Megváltozna-e – és ha igen, miként – az USA politikája a gázai konfliktusban attól függően, hogy a demokrata vagy a republikánus aspiráns költözik be a Fehér Házba.
Az elmúlt években a Nyugat egyre kevesebb figyelmet fordított az Iszlám Államra, így a békés polgárok azt hihették, végleg sikerült felszámolni a dzsihádista terrorszervezetet. A bécsi Taylor Swift-koncertre tervezett akció talán még nem egy megkésett figyelmeztetés.
Irán egy Izraelt érintő válaszcsapást helyezett kilátásba a Hamász egyik vezetőjének teheráni likvidálása miatt. Ennek lassan két hete. Mire vár Irán?
Katarra és az Egyesült Arab Emírségekre oda kell figyelni, ha meg akarjuk érteni a palesztin politika jövőjét.
Izrael biztonságpolitikai gondolkodását továbbra is az elrettentés igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt igazolja az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.
Maszúd Peszeskján kisebbségi családból származik, és a nők jogainak erősítése mellett is kampányolt.
Szalai Máté szerint sok párhuzam vonható a Tisza Párt vezetője és Donald Trump között.
Ha betartja az ígéretét Benjamin Netanjahu, és Izrael katonai figyelme hamarosan áthelyeződik a libanoni határszakaszra, azzal a közel-keleti válság újabb, az eddiginél sokkal veszélyesebb szakaszába lépne.
Ugyan szinte folyamatosak a nemzetközi egyeztetések egy lehetséges gázai tűzszünetről, mintha senki nem hinne igazán benne, hogy belátható időn belül elérhető lenne a fegyvernyugvás.
A konzervatív irányba tolódó rezsimben nincs biztos befutó, aki pótolhatná a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt. Még nagyobb gond, hogy ő lehetett volna az 1989 óta hatalmon lévő legfőbb vallási vezető utódja.
Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?
Izrael történetében ez volt az első eset, hogy a kormány bezárjon egy, az országban működő tévécsatornát. A döntéssel Netanjahu megmutathatja, hogy keménykezű vezető, az okok azonban messzebbre vezetnek. Szalai Máté írása.
Az izraeli-iráni konfliktus súlyos eszkalációval fenyegetett, ám úgy tűnik, mindkét ország lezártnak tekinti a három hete húzódó ügyet. Érdemes összeszedni, milyen tanulságok szűrhetők le az eseményekből.
A félelmek ellenére a regionális háború még nem robbant ki, és az, hogy mire számíthatunk, három szereplőn múlik majd.
A rövid távú és szimbolikus győzelmek helyett az Orbán-kormány jobban tenné, ha stabil kapcsolatokat építene az Egyesült Államokkal – annak belpolitikai folyamataitól függetlenül. Ez ugyanis a valódi magyar érdek.
Az Iszlám Állam Khorászán tartománya az elmúlt két évben nagyon ráállt Moszkvára, az iszlám ellenségének beállítva Oroszországot.
Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban.
