Izrael biztonságpolitikai gondolkodását továbbra is az elrettentés igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt igazolja az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.
Maszúd Peszeskján kisebbségi családból származik, és a nők jogainak erősítése mellett is kampányolt.
Szalai Máté szerint sok párhuzam vonható a Tisza Párt vezetője és Donald Trump között.
Ha betartja az ígéretét Benjamin Netanjahu, és Izrael katonai figyelme hamarosan áthelyeződik a libanoni határszakaszra, azzal a közel-keleti válság újabb, az eddiginél sokkal veszélyesebb szakaszába lépne.
Ugyan szinte folyamatosak a nemzetközi egyeztetések egy lehetséges gázai tűzszünetről, mintha senki nem hinne igazán benne, hogy belátható időn belül elérhető lenne a fegyvernyugvás.
A konzervatív irányba tolódó rezsimben nincs biztos befutó, aki pótolhatná a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt. Még nagyobb gond, hogy ő lehetett volna az 1989 óta hatalmon lévő legfőbb vallási vezető utódja.
Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?
Izrael történetében ez volt az első eset, hogy a kormány bezárjon egy, az országban működő tévécsatornát. A döntéssel Netanjahu megmutathatja, hogy keménykezű vezető, az okok azonban messzebbre vezetnek. Szalai Máté írása.
Az izraeli-iráni konfliktus súlyos eszkalációval fenyegetett, ám úgy tűnik, mindkét ország lezártnak tekinti a három hete húzódó ügyet. Érdemes összeszedni, milyen tanulságok szűrhetők le az eseményekből.
A félelmek ellenére a regionális háború még nem robbant ki, és az, hogy mire számíthatunk, három szereplőn múlik majd.
A rövid távú és szimbolikus győzelmek helyett az Orbán-kormány jobban tenné, ha stabil kapcsolatokat építene az Egyesült Államokkal – annak belpolitikai folyamataitól függetlenül. Ez ugyanis a valódi magyar érdek.
Az Iszlám Állam Khorászán tartománya az elmúlt két évben nagyon ráállt Moszkvára, az iszlám ellenségének beállítva Oroszországot.
Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban.
Bár a Fidesz valószínűleg nem akar nagy formátumú államfőt, Novák Katalin utódjának is lehet szerepe az imázsépítésben.
Sem a népszerűtlenség, sem a nemzetközi kritika nem jelent rövid távon stratégiai korlátot az ország vezetése számára. Mindez tavasszal könnyen megváltozhat.
Motivációkat, elérhető célokat és ijesztő lehetséges kifutásokat is latolgatunk a forrongó Közel-Keleten Szalai Máté külpolitikai szakértővel az Első kézből podcastban.
Az izraeli hadsereg napokon belül megindulhat az egyiptomi határ mellett fekvő Rafah városba, ahol több mint egymillió palesztin zsúfolódott össze. A civilek védelmén túl számos más szempontból is stratégiai jelentőségű, hogyan alakul a rafahi csata.
Az elmúlt napokban Jemen mellett Irakban és Szíriában is bombázott Iránhoz és szövetségeseihez köthető célpontokat az amerikai hadsereg. Kérdés, hogy ami az elmúlt évtizedekben látványosan nem működött, az miért működne épp most.
Szalai Máté írása.
Az amerikai kezdeményezések visszafogására épülő stratégia ellehetetlenült.
Feszült hangulatban indult az új év a Közel-Keleten, ám Szalai Máté szerint a tragikus eseményeket nem szabad egy nagy háború első lépéseként értékelni, hanem külön-külön érdemes vizsgálni – már csak azért is, mert az eszkaláció veszélye a különböző helyszíneken jelentősen eltér egymástól.
2023 azt mutatta meg, hogy a magyar külpolitikát nem lehet mindig úgy értelmezni, mint az orosz érdekekhez való folyamatos igazodást. Az Orbán-kormány az idei év két nagy geopolitikai válságába is Moszkva céljaival ellentétes módon foglalt állást – írja Szalai Máté.
Szalai Máté írása arról, hogyan vált toxikussá az egyetemi közeg az izraeli-palesztin háború miatt.
Október 7-e óta a kilencedik nemzetközi akcióját hajtotta végre a hétvégén a jemeni húszi mozgalom Izraellel és nyugati partnereivel szemben.
