Izrael péntek reggel az eddigi legnagyobb légitámadást indította el Iránnal szemben. A hivatalos adatok szerint az izraeli légierő kétszáz gépe több hullámban, körülbelül száz célponttal szemben intézett támadást, ami még a délutáni órákban is folytatódott. A kiterjedt akció nemcsak az iráni nukleáris létesítményeket, de iráni katonai vezetőket is célzott, kiiktatva többek között Husszein Szalamit, az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét és Mohamed Bagherit, a fegyveres erők vezérkari főnökét.
Ugyan tavaly Izrael és Irán már kétszer is kölcsönösen megtámadta egymást, a jelenlegi eszkaláció mégis szintlépés. Tavaly Irán Izrael gázai és libanoni offenzívájára válaszul indított közvetlen támadást. Akkor úgy érződött, hogy Teherán kényszerhelyzetben van, és az Izrael elleni fellépésnek inkább üzenetértéke volt, mintsem tényleges katonai célja. Éppen ezért akkor a feszültségek csökkentése kölcsönös érdeknek tűnt az arcvesztés elkerülése mellett. A jelenlegi helyzet ennél jóval bonyolultabb, ezért most nehezebb megjósolni, hogy merre mennek tovább az események.
A támadás előzményei
Paradox módon az izraeli akció egyszerre volt várható és meglepetésszerű. Egyrészt a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette kormány már korábban jelezte, hogy felkészültek az Iránnal szembeni fegyveres fellépésre, amit sokan 2025 közepére jósoltak. Másrészt a Trump-kormány igyekezett kordában tartani Izraelt, esélyt adva az Iránnal való nukleáris tárgyalásokra. Ezek a kezdeti lelkesedést követően megakadtak, különösen az urándúsítás kérdése miatt: Teherán ragaszkodott e képességének a megtartásához, Washington viszont elzárkózott tőle.
