A gázai béketerv egyik fontos eleme a nemzetközi stabilizációs haderő (ISF) létrehozása. Ebben csak olyan államok juthatnak szerephez, amelyeket mind Izrael, mind az USA elfogad. Magyarország ilyen állam – kérdés, hogy szerepet és felelősséget akarunk-e vállalni valamilyen módon a palesztin kérdés rendezésében.
Az izraeli hadsereg megkezdte az egyezmény értelmében az övezet kisebb feléről való kivonulást. Ha minden rendben megy, rövid időn belül a segélyek mértéke is drasztikusan emelkedni tud.
Az ENSZ által korábban kivetett, de felfüggesztett szankciók szombaton életbe léphetnek, ha nem történik addig diplomáciai áttörés.
A háború újabb szakaszába lépett, aminek súlyos következményei lehetnek. Szalai Máté elemzése.
A Közel-Kelet két regionális nagyhatalma, Izrael és Irán között kirobbant nagyszabású konfliktus magával ránthatja az egész régiót, sőt a politikai, gazdasági és biztonsági következményei globális hatással lehetnek. Szalai Máté elemzése.
Szalai Máté gyorselemzése.
A hétre ígérte Izrael az új gázai humanitárius mechanizmus beindítását, ám a sokak által kritizált projekt újabb nyomás alá került.
Egy új és időtálló amerikai-iráni egyezmény ugyan nem oldaná meg a legtöbb regionális problémát – köztük a gázai háborút és a humanitárius válságot –, ám érdemben csökkentené a közel-keleti válság kiszélesedésének veszélyét.
A tavaly év végén hatalomra jutott új szíriai kormánynak sikerült elkerülnie a nemzetközi izolációt és javítania az imázsát.
Kik és hogyan profitálnak ebből? Szalai Máté írása.
Érdemes óvatosnak lennünk, mielőtt bármit biztosra vennénk a most bejelentett gázai tűzszünettel kapcsolatban. Szalai Máté írása.
Bár nagyon nehéz előrejelezni bármit is, egy biztos: az Aszad-rezsim bukása nem csak a szíriai történelemben jelent fordulópontot, de a közel-keleti regionális politika szempontjából is komoly változásokat hozhat. Szalai Máté írása.
Az összes érintett féI győzelemként értékelte a pár napja bejelentett libanoni tűzszüneti megállapodást. De vajon tartós lesz-e? Szalai Máté írása.
Szalai Máté írása.
Megváltozna-e – és ha igen, miként – az USA politikája a gázai konfliktusban attól függően, hogy a demokrata vagy a republikánus aspiráns költözik be a Fehér Házba.
Az elmúlt években a Nyugat egyre kevesebb figyelmet fordított az Iszlám Államra, így a békés polgárok azt hihették, végleg sikerült felszámolni a dzsihádista terrorszervezetet. A bécsi Taylor Swift-koncertre tervezett akció talán még nem egy megkésett figyelmeztetés.
Irán egy Izraelt érintő válaszcsapást helyezett kilátásba a Hamász egyik vezetőjének teheráni likvidálása miatt. Ennek lassan két hete. Mire vár Irán?
Katarra és az Egyesült Arab Emírségekre oda kell figyelni, ha meg akarjuk érteni a palesztin politika jövőjét.
Izrael biztonságpolitikai gondolkodását továbbra is az elrettentés igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt igazolja az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.
Maszúd Peszeskján kisebbségi családból származik, és a nők jogainak erősítése mellett is kampányolt.
Szalai Máté szerint sok párhuzam vonható a Tisza Párt vezetője és Donald Trump között.
Ha betartja az ígéretét Benjamin Netanjahu, és Izrael katonai figyelme hamarosan áthelyeződik a libanoni határszakaszra, azzal a közel-keleti válság újabb, az eddiginél sokkal veszélyesebb szakaszába lépne.
Ugyan szinte folyamatosak a nemzetközi egyeztetések egy lehetséges gázai tűzszünetről, mintha senki nem hinne igazán benne, hogy belátható időn belül elérhető lenne a fegyvernyugvás.
A konzervatív irányba tolódó rezsimben nincs biztos befutó, aki pótolhatná a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt. Még nagyobb gond, hogy ő lehetett volna az 1989 óta hatalmon lévő legfőbb vallási vezető utódja.
