Stéger Dávid

Kapu Tibor és Farkas Bertalan mellett van egy harmadik honfitársunk is, akinek sikerült elhagynia bolygónkat, ráadásul két alkalommal is, mára mégis kevesen emlékeznek rá.

Az egész tudományos világot megdöbbentette, amikor egy mélyen a föld alatt húzódó járatrendszerben két barlangász emberi csontokra bukkant. A maradványok ugyanis egy olyan, addig ismeretlen fajhoz tartoztak, amelynek létezését a mai napig nem tudják megmagyarázni a szakértők.

A heidelbergi ember hihetetlen képességekkel rendelkezett, mégis eltűnt a Föld színéről – de miért?

Bart Istvánnal beszélgettünk, aki többek között azt is elárulta, miben hasonlít az emberiség egy 30 éve piáló alkoholistára.

Korai őseink sokáig csak azután juthattak hozzá a tápláló állati tetemekhez, ha a nagyragadozók már jóllaktak. Mintegy 1,5 millió éve azonban valami megváltozott: már az oroszlánnak kellett várnia az emberre.

Talán nehéz elképzelni, de volt olyan kor, amikor több különböző emberfaj is létezett egymás mellett, és egymással versengtek az erőforrásokért, a fennmaradásért.

Dávid-Barrett Tamás evolúciós viselkedéskutató elárulta lapunknak, hogyan változtak csimpánzszerűvé az emberi közösségek, mi pusztíthatja ki az emberiséget egy éven belül, hogyan csináltak őseink fűből rizst és kukoricát és miért érdemes elgondolkodni azon, mit csinált jól a Gyurcsány-kormány.

Az első emberek megjelenése előtt az Australopithecusok lehettek a legértelmesebb lények a bolygón. Jelenlegi tudomásunk szerint két lábon jártak, eszközöket készíthettek és kiválóan alkalmazkodtak környezetük változásaihoz.

Máig megannyi tévhit él a köztudatban az emberi evolúcióval kapcsolatban, cikkünkben ezeket kíséreljük meg lerombolni.

Bár az ártérben élők örülhetnek, hogy nem kell a folyó kiöntésével számolni, az alföldi mezőgazdaság kárát láthatja mindennek.

A szakértő szerint helyi járványról van szó, ami könnyen megfékezhető, ehhez azonban az kell, hogy az emberek komolyan vegyék.