Stéger Dávid

Épületek dőltek romba pillanatok alatt, teljes utcákat nyelt el a víz, a csapást sokan nem is élték túl.

Hiába érint sokakat a magas vérnyomás, mégis kevesen mérik rendszeresen, még kevesebben helyesen vérnyomásukat. Megmutatjuk, hogyan lehetünk biztosak benne, hogy nem hibázunk a mérés közben.

A 24.hu utánajárt, miért kockázatos, ha elmegy az áram egy évtizedek óta lekapcsolt atomerőműben, és tényleg jelenthet-e akár Magyarországra nézve is veszélyt egy ilyen incidens.

Senki sem immunis a reklámok hatásával szemben, de Albert Einstein egyik távoli rokona elárulta lapunknak, hogyan védekezhetünk ellenük.

Köztudott tény, hogy napjainkban egyetlen emberfaj él csupán a Földön, ez azonban nem volt mindig így. Néhány tízezer éve még számos rokonunk járta a kontinenseket, ám szinte egy időben mindannyian eltűntek, ezzel mi maradtunk nemünk utolsó képviselői a világon. De vajon hová lettek a többiek?

Úgy látszik, Donald Trump ismét a saját képére igyekszik formálni a világhírű szervezetet.

Ezt azonban egy elismert tudós nem volt hajlandó elfogadni, ezért ellopott a kutatóintézetből egy páratlan csontvázat.

Katasztrófával felérő ökológiai krízis lehet a vége annak a tervnek, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya idén bejelentett.

Néhány tízezer évvel ezelőtt őseink más értelmes, akár a miénkhez hasonló beszédre is képes emberekkel osztoztak az élőhelyeken, köztük egy rejtélyes fajjal, amelyről máig meglehetősen keveset tudunk.

With the help of an expert, our paper explored how much truth there is to recent concerns.

Hónapok óta lyukak tátongnak a csernobili atomreaktort elzáró szarkofágon, így az építmény jelenleg nem nyújt megfelelő védelmet, a belsejében található radioaktív anyagok akár ki is juthatnak belőle. Szakértő segítségével járunk utána a lehetséges következményeknek.

Kapu Tibor és Farkas Bertalan mellett van egy harmadik honfitársunk is, akinek sikerült elhagynia bolygónkat, ráadásul két alkalommal is, mára mégis kevesen emlékeznek rá.

Az egész tudományos világot megdöbbentette, amikor egy mélyen a föld alatt húzódó járatrendszerben két barlangász emberi csontokra bukkant. A maradványok ugyanis egy olyan, addig ismeretlen fajhoz tartoztak, amelynek létezését a mai napig nem tudják megmagyarázni a szakértők.

A heidelbergi ember hihetetlen képességekkel rendelkezett, mégis eltűnt a Föld színéről – de miért?

Bart Istvánnal beszélgettünk, aki többek között azt is elárulta, miben hasonlít az emberiség egy 30 éve piáló alkoholistára.

Korai őseink sokáig csak azután juthattak hozzá a tápláló állati tetemekhez, ha a nagyragadozók már jóllaktak. Mintegy 1,5 millió éve azonban valami megváltozott: már az oroszlánnak kellett várnia az emberre.

Talán nehéz elképzelni, de volt olyan kor, amikor több különböző emberfaj is létezett egymás mellett, és egymással versengtek az erőforrásokért, a fennmaradásért.

Dávid-Barrett Tamás evolúciós viselkedéskutató elárulta lapunknak, hogyan változtak csimpánzszerűvé az emberi közösségek, mi pusztíthatja ki az emberiséget egy éven belül, hogyan csináltak őseink fűből rizst és kukoricát és miért érdemes elgondolkodni azon, mit csinált jól a Gyurcsány-kormány.

Az első emberek megjelenése előtt az Australopithecusok lehettek a legértelmesebb lények a bolygón. Jelenlegi tudomásunk szerint két lábon jártak, eszközöket készíthettek és kiválóan alkalmazkodtak környezetük változásaihoz.