Kovács Márta

Egy Teheránban élő magyar nő mesélt arról, miként lehet már közel 40 ezer fertőzött az országban, illetve hogyan próbálnak megbirkózni a koronavírus okozta kihívásokkal.

Egy Milánóban élő fiatal mesélt lapunknak a karanténban töltött mindennapokról, a helyiek legfőbb félelmeiről és arról, mit tanácsol azoknak, akik nem szeretnék, hogy ugyanarra a sorsra jussanak, mint az olaszok.

Szív- és keringési rendellenességgel küzdött, illetve számos anyagcsere-betegsége is volt.

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki a koronavírust.

Hat új döntés született hétfőn, ezeket jelentette be a miniszterelnök.

Az intenzív osztályon lévő betegek átlagéletkora 66 év, a halottaké pedig 69 év.

Meghalt két idős fertőzött beteg.

Az iskolák hirtelen bezárása után magukra maradtak a tanárok: ahány iskola, annyi megoldással próbálkoznak. Szülőket, diákokat, pedagógusokat kérdeztünk az első tapasztalatokról, hogy kiderüljön, működőképesnek tűnik-e a távoktatás.

Pedagógusok ezrei tudták meg péntek este, hogy hétfőtől teljesen átalakul a munkájuk. A hír azonban kétségbeesés és tehetetlenség helyett cselekvést és együttműködést eredményezett.

A kávézók és az éttermek délután háromig lehetnek nyitva, az élelmiszerboltokat nem érintik a korlátozások.

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki a fertőzést.

A családtagok tekintetében a járványügyi hatóság a szükséges intézkedést megtette.

A Van Helyed Alapítvány jóvoltából ózdi családok tucatjai végre kitörhetnek a szegregátumok kilátástalanságából: a gyerekek magzati kortól fiatal felnőtté válásukig mindent megkapnak ahhoz, hogy az újratermelődő nyomor helyett valódi lehetőségük legyen egy boldog életre.

A miniszterelnök bejelentette: új munkarend lép életbe, a diákoknak otthon kell maradniuk, a tanárok digitális eszközökkel folytatják a tanítást akár otthonról, akár az iskolából.

Európa nagy részében már zárva tartanak a közoktatási intézmények. Mi szól a bezárás mellett, és mi ellene?

Beutazási tilalmat rendel el a kormány Kínából, Dél-Koreából, Iránból és Olaszországból is.

Két iráni diák, akik hazánkban tanulnak.

Miközben a kormány szerint csekély a Nat ellen tiltakozók aránya, csak arról feledkeztek meg, hogy épp az ország legjobb iskoláinak tanárai szólaltak fel az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen.

Látványos akcióval fejezték ki elégedetlenségüket és csatlakoztak tanáraikhoz az egyik budapesti gimnázium diákjai.

Komoly vita bontakozott ki a Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásról szóló részeiről, de a szaktanárok szerint a Nat az igazi csapást a természettudományos tárgyakra méri.

Mihályi Barnabás számos informatikai fejlesztéssel írta be magát a saját iskolája történelmébe, legújabb ötlete viszont már nem csak a Rákóczi gimnáziumban hódíthat: országos érdeklődés mutatkozik a tankönyvrendelést forradalmasító applikációja iránt.

Noha nyilvánosságra hozták a Nat-ot, az iskolák helyzete továbbra is bizonytalan marad: a lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók szerint minden intézményben gondot okoz majd az új alaptanterv bevezetése.

Értelmiségiek összeállítottak egy jelentést, hogy megmutassák, mekkora károkat okozott a kormány 2010 óta az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.

Tizenöt elitgimnázium vezetője kérte a kormánytól, hogy leghamarabb 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv. Hiába. Az Emmi nem foglalkozik az iskolák kérésével.