Közélet

Egy hétvége alatt darabjaira szedte a központosított oktatást a koronavírus

Az iskolák hirtelen bezárása után magukra maradtak a tanárok: ahány iskola, annyi megoldással próbálkoznak. Szülőket, diákokat, pedagógusokat kérdeztünk az első tapasztalatokról, hogy kiderüljön, működőképesnek tűnik-e a távoktatás.
Korábban a témában:

Egy hét tanítási szünetet kellett volna elrendelni. Ezeket a változásokat tanárokra, diákokra ilyen gyorsan nem lehet ráerőltetni. Aki így döntött – nem politizálok, ez egy szakmai kérdés – az legfeljebb kívülről látott iskolát

– háborgott Krisztina, akit többszörösen is érintett, hogy a kormány nagy hirtelen az összes iskola bezárása mellett döntött múlt pénteken, ugyanis egyrészt tanít egy zuglói iskolában, másrészt egyedül nevel négy általános iskolás gyereket.

Aznap délelőtt még arról beszélt Orbán Viktor, hogy ha be kell zárni az oktatási intézményeket, akkor a tanárok nem fognak fizetést kapni, majd este bejelentette, hogy hétfőtől mégis bezárják az iskolákat. Azonban nem tanítási szünetet rendelt el a miniszterelnök, hanem az úgynevezett tantermen kívüli digitális munkarend elindítását hétfőtől, ami annyit tesz, hogy a tanároknak egy hétvége alatt kellett kitalálniuk, miként fogják megoldani a diákok távoktatását.

Káoszba fullad a totális centralizáció?

Az ország különböző pontjain a diákok más és más eszközök által igyekeznek felvenni az új oktatási rend tempóját. Sokszor ugyanis még egy-egy tantestületen belül is más módszereket, programokat, tanítási metódusokat használnak a pedagógusok.

Példaértékű összefogást hozott a távoktatás a magyar iskolákba
Pedagógusok ezrei tudták meg péntek este, hogy hétfőtől teljesen átalakul a munkájuk. A hír azonban kétségbeesés és tehetetlenség helyett cselekvést és együttműködést eredményezett.

Amire egyelőre nem látszik jó megoldás, az a számonkérés, dolgozatíratás és az értékelés. Ezek ugyan szintén megoldhatók online, de nem nagyon látszik, hogyan szűrhető ki a csalás, a puskázás vagy a szülői segítség. Osztályozni, értékelni pedig valahogy muszáj lesz, ha le akarják zárni ezt a tanévet. Ebben semmilyen, de a távoktatás egészére nézve is csak minimális módszertani segédletet kaptak a pedagógusok a Maruzsa Zoltán, oktatási államtitkár által vezetett akciócsoporttól: nem sokkal többet, mint egy linkgyűjteményt, és azt is csak hétfőn, amikor elvben már tanítaniuk kellett.

Eddig másról sem szólt az oktatáspolitika, mint a központosításról, az egységesítésről. Ugyanaz a tankönyv, szigorúan betartandó tanterv, centralizált irányítás. Ez most szétesett, mindenki megy a feje után, és úgy oldja meg a tanítást, ahogy tudja

– összegezte az elmúlt két nap egyelőre szerény tapasztalatát egy pesti gimnázium igazgatója, aki szerint a jövő zenéje, hogy káoszba fullad-e ez a „társadalmi kísérlet”, de az biztos, hogy nagy egyenlőtlenségekhez vezet majd iskolák és diákok között.

„Holnaptól YouTube Live-on lesz történelem és magyar óránk” – mondta Kinga, egy budapesti gimnázium végzős tanulója. A tanárok preferenciái azonban változók, hiszen matematikából például Facebook-üzenetben érkeznek majd a feladatok, biológiából pedig a Zoom konferenciahívását használják, ennek mikéntje egyelőre még számára is ismeretlen. Azért választottak ennyi különböző alkalmazást a pedagógusok, mert mindannyian mást éreznek komfortosnak. A diáklány úgy látja, mindez jól mutatja, hogy az eddig használt központi alkalmazások (például a Moodle) nem elég jók egy ilyen helyzet megoldásához.

Egy csanádalberti pedagógus azt mondta nekünk, ő videóhívások segítségével oldja majd meg az online oktatást. Választását azzal indokolta, hogy ezzel a módszerrel láthatja a kisiskolás gyerekek reakcióját, akinek a szülők adják kölcsön telefonjaikat. A pedagógus egy kis létszámú iskolában tanít, ahol összevont oktatás zajlik – ez bevett gyakorlatnak számít a kisebb magyar településeken –, így a létszám nem akadályozza a videóhívást, a gyerekek pedig már reggel a gép előtt ültek.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

„Ez egy olyan időszak, amit a pedagógusoknak, gyermekeknek és a szülőknek közösen kell megoldani. Mindenkinek tennie kell azért, hogy azt a feladatot, ami a személyes kapcsolat nélkülözése okoz, át tudjuk vészelni” – vélekedett a tanár, de szülők közül nem mindenki ilyen optimista.

Lelkiismeretes helytállást látok a pedagógusok részéről: megpróbálják megoldani a helyzetet, de még nem látják, hogy mi lesz. Az viszont kiderült az első napon, hogy a tanárok nagyban számítanak a szülőkre, hogy otthon segítsenek a gyereknek. Ez érthető, de a felelősség áttolásának is érzem

– mondta Flóra, aki egy másodikos kislányt nevel egyedül, miközben az egyik félállásban egyetemi oktatóként neki is tanítania kellene, a másikban pedig a munka jellegéből adódóan nem kérhet szabadságot. Az első éles nap alapján nem tudja, ezt hogyan fogja megoldani.

Homály és nehezített home office

A „nem tudom” egyébként is visszatérő válasz volt azoknál, akikkel beszéltünk. Tudunk olyan iskoláról, ahol erre a hétre még tanári értekezletet sem hívtak össze, miközben papíron hétfő óta oktatniuk kellene, és leginkább valamiféle központi utasításra várnak a hogyant illetően, de a legtöbb helyen ennél jobb a helyzet, több budapesti iskolából is azt jelezték, hogy szerdától a lehetőségek szerint normál menetrendben folyik a távtanítás.

A bizakodók szerint a rendszer majd kinövi a gyerekbetegségeit, mások borúlátóbbak, szerintük kudarcra van ítélve a mindenféle előkészítés nélkül bevezetett digitális távoktatás.

Órarend helyett napirend kellene. Nem lehet úgy folytatni a tanulást, mintha mi sem történt volna. Olyan nincs, hogy a gyerek reggel nyolc órakor odaül a laptop elé, és akkor kezdődik a matekóra

– mondta a cikk elején idézett Krisztina, akinek a harmadikos gyereke kapott is ilyen „digitális órarendet”, ami teljesen más, mint a rendes órarend: van benne csendes pihenő és játék is.

Az anyuka arról beszélt, hogy „a legkisebbekkel a legnehezebb, fogni kell a kezüket, hogy jól olvassanak, jól számoljanak, ők folyamatos pedagógusi jelenlétet igényelnének. A nagyobbak már önállóbbak, egy gimnazistánál más problémák vannak, de náluk működhet a távoktatás”.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban is életbe lépett a digitális tanítás keddtől, Bene Tünde, a digitális munkaközösség egyik vezetője a 24.hu-nak elmondta, megpróbálják az önálló tanulást elősegítő módszereket alkalmazni, hiszen úgy vélik, a gimnazisták képesek erre. Az iskolában nem történtek nagy változások a szoftvereket illetően, maradtak a tanév során is alkalmazott platformok: a Microsoft Teams és az E-Kréta rendszer.

Vannak tanárok, akik az előbbit is rendszeresen használták, máshol viszont most kezdik alkalmazni. Egy pesti középiskola tanára ezzel kapcsolatban azt mesélte, a hétfői értekezlet után kedden tájékoztatást és képzést tartottak nekik a Microsoft Teams használatáról, és bár alapszintű elsajátítása nem bonyolult, a készségszintű használatától messze van a tanárok többsége. Az alkalmazással videócsatornán keresztül is lehet órát tartani, és előre felvett videók is lejátszhatók a diákoknak, chatelni is lehet, valamint oktatási anyagok, segédletek is feltölthetők. Egyes funkciókat azonban sokan olyan komplikáltnak találtak, hogy a napi rutinban aligha alkalmazzák a közeljövőben. Elsősorban a nyelvtanároknak vannak feltölthető anyagaik, de azoknak, akiknek pár nap alatt kellene előképzettség nélkül beletanulniuk a rendszerbe, most aligha lesz módjuk erre. Náluk egyelőre úgy tűnik, a pedagógusok többsége inkább élő videós bejelentkezést tervez a diákoknak.

Krisztinának viszont éppen a történelem-magyar szakos tanári munkája tűnik megoldhatatlannak, mert a Kréta rendszerben kell tanítania négy kisiskolás mellett: az órákhoz ezentúl mindig óravázlatot is fel kell töltenie, ezen kívül a napi átlagban hét óráján feladatokat kell adnia, majd a visszaküldött megoldásokat ki kell javítania. „Ez napi hét óravázlat, és 25 gyerekkel számolva osztályonként 175 beadott feladat. Ez horror” – mondta a tanárnő, megjegyezve, hogy a Kréta ráadásul rendszeresen lefagy a nagy terhelés miatt.

Helgáéknál sem sokkal jobb a helyzet.

Nálunk senki nem kérdezett semmit, csak jönnek a meghívók a Google tanterembe és holnap reggel 8-tól tanítás lesz. Ezt hogy gondolják? Legalább körülbelül leírhatnák, hogy mire számíthatnak a szülők

– mondta az ötödikes kislány anyukája, aki egy XIII. kerületi iskolába járatja a gyerekét. Őt az zavarta, hogy nem mérték fel, kinek milyen eszközei vannak otthon, amin folyhat az oktatás. Ez egyébként sok helyen megtörtént, de nem mindenütt.

Helgát az is zavarja, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak az iskolától, így nem tudja, hogy mire számíthatnak a férjével a következő hetekben. Márpedig a munkájukat valahogy össze kell egyeztetniük a távoktatással, ami azért sem egyszerű, mert nekik is szükségük van laptopra a távmunkához. Flóra úgy hidalja át ezt a helyzetet, hogy rendelt egy tabletet a lányának, mert különben ő nem tud dolgozni, de ezt sem engedheti meg minden család.

A különbségek csak mélyülni fognak így

Bár az internetelérés Magyarországon közelít a „közmű jelleghez”, a saját digitális eszközök birtoklása nem azonos arányban jellemzi a gyerekpopulációt, a családok anyagi helyzete erős hatással van a gyerekek saját eszközparkjára, a szegényebb családok harmada nem tud saját készülékeket biztosítani a 8-17 éves gyerekeknek – derült ki az Ipsos tavalyi kutatásából.

Fotó: Máthé Zoltán /MTI

Ezen a ponton talán sokan gondolnak arra, hogy ez a leszakadó (vagy már leszakadt) régiókban élő családok problémája főleg, pedig Budapesten és más nagyobb városokban is létező probléma.

Négy gyerek van a hatodikos osztályomban, aki jelezte, hogy nekik nincs otthon számítógépük. Velük mit kezdjek?

– kérdezett vissza egy kispesti pedagógus, aki szerint a tantestületből még senki nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

A Heves megyei Tarnabodon például kevésbé általános a digitális eszközhasználat: az osztályfőnök egy Facebook-csoportba vette fel a gyerekeket és az őket tanító tanárokat, így zajlik most az oktatás – számolt be Máté, a helyi általános iskola diákja. Kész az órarend is, minden nap két tanítási órával. A feladatokat a diákok kénytelenek önállóan megoldani, ami egész más helyzetet eredményez, mintha a tanárok folyamatosan tudják javítani az esetleges hibákat. „Így arra kell törekedni, hogy minél tökéletesebben oldjuk meg a feladatainkat”, mondta a tarnabodi diák.

A szegényebb régiókban nem csak az alkalmazások, hanem az eszközök hiánya is gyakran gondot okoz:

A mi gyerekeinknek nincs otthon internet. Hozzánk, a közösségi házba járnak netezni. Telefon még csak-csak akad, de laptopja szinte senkinek nincs

– mesélte Mária, egy gyöngyösi szociális munkás. A gyerekek oktatását így úgy próbálják megoldani, hogy az iskola elküldi a tananyagot, majd a gyerekek papíron kapják kézhez. A megfelelő eszközökkel nem rendelkező helyi diákoknak a közösségi ház biztosítja a helyet a tanuláshoz, de eddig csak két számítógép állt rendelkezésükre, ez a szám bővült eggyel egy felajánlásnak hála.

„Az lesz a különbség, hogy az arcomat most nem látjátok, csak a kezemet”

A Békés megyei Magyarbánhegyesen két kisgyerek családjában nincs olyan digitális eszköz, amelyre a feladatokat elküldhetnék a pedagógusok. Sódarné Varga Gyöngyi polgármester szerint ők megkapják nyomtatásban a feladatokat, de akár elmehetnek a községi könyvtárban működő e-Magyarország pontra is, ahol használhatják a számítógépeket.

A kistelepüléseken is szinte a legtöbb családban akad ma már okostelefon, sokaknak tabletjük is van, viszont laptop vagy asztali számítógép nincs mindenhol, márpedig írni, feladatokat megoldani igazán azokon lehet.

Egy Baja melletti faluban élő első osztályos kisgyereket és édesanyját hétfőn személyesen látogatta meg a kisdiák osztályfőnöke. A családnak van egy régi tablete, de azt végül nem tudták használni, a mobiltelefon képernyője pedig túl kicsi ahhoz, hogy azon feladatokat lehessen megoldani. A nagypapa azonban vállalta, hogy elmegy Bajára, és vásárol egy új tabletet.

„Az lesz a különbség, hogy az arcomat most nem látjátok, csak a kezemet, ahogy írom majd a betűket” – magyarázta a kisfiúnak az osztályfőnök. A hat elsős gyermek szüleinek eddig is volt egy zárt Facebook-csoportja, ebbe most fölvették a tanárokat is, így mindenki látja a feladatokat, amelyeket körbeküldenek. A fiú családjának most jól jött, hogy az anyuka jelenleg nem dolgozik, pár hónapja bedőlt az a kft., amely munkát adott neki. Így tud a kisfiúnak segíteni, bár az érdemi utasításokat úgyis videón kapják.

Egy Duna menti falu iskolájának matematikatanára kérdésünkre azt mondta: náluk már küldik is vissza a diákok a megoldott matekfeladatokat. Osztályzatot azonban egyelőre nem kapnak, és még az is kérdés, mennyi marad majd meg a fejükben a most tanultakból. De szerinte amúgy is az a legfontosabb, hogy lekössék a gyerekeket a következő nehéz hetekben, hónapokban, és mindenki egészséges maradjon, minden más bepótolható.

Sokszor az is kérdés, hogy egy szegényebb családban, ahol gyakran csak egyetlen okostelefonra vagy tabletre futja, ki tartja magánál a készüléket. Takács Imre, a Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete elnöke szerint ebben a közegben alig fordul elő, hogy a szülők oktatási célra számítástechnikai eszközt vásárolnának. Nincs miből, és nem is része az életüknek. A legjobb munkaerőpiaci időszakban is napi vagy heti fizetéssel dolgoznak az emberek, de már érződik a víruspánik okozta visszaesés: nincs munka, nincs jövedelem.

Kajtár Hajnalka, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun megyei elnöke ugyanakkor úgy véli: a számítástechnikai eszközök hozzáférhetősége szempontjából nem olyan jelentős a kistelepüléseken élők hátránya. A járványra tekintettel a szolgáltatók megnövelték a felhasználható adatforgalmat, arról viszont a szakszervezeti vezető nem tud róla, hogy ugyanez vonatkozna az oktatási intézményekre is.

Eddig elvétve használtak digitális eszközöket

„Felmérték a tanárok eszközparkját, nekem van laptopom, iPadem, egyébként is használok ilyen eszközöket órán, de mi lesz a 60 feletti kollégákkal? Közülük sokan tanácstalanok” – mondta Kriszta. A 2016-ban közreadott digitális oktatási stratégiából kiderült, hogy akkor

Magyarországon a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka használt a tanórák több mint 25 százalékában akármilyen infokommunikációs technológiát.

Ezt erősíti, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei iskola fiatal tanára arról számolt be lapunknak, hogy náluk a tantestület mintegy felének eddig email-címe sem volt, a levelezőrendszert sem tudták kezelni. Most ő próbálja gyorstalpaló módszerekkel átadni kollégáinak a legalapvetőbb tudnivalókat.

Mint mondja, a digitális oktatás lényegét sokan nem látják át, azt hiszik, csupán a tanár és a gyermek közti földrajzi távolságban van a különbség. Szerinte az „iskolatelevíziós” oktatás is azt sugallja, hogy a digitális képzésben kizárólag az eszközök mások, a módszertan ugyanaz. Van az előadó és van a befogadó, kreativitás, önálló véleményalkotás nincs. Persze a diákok oldalán is nagy a lemaradás. Hiába van még a legszegényebb településeken lakó gyerekeknek is okostelefonjuk, azt eddig leginkább játékra, illetve közösségi oldalak látogatására, online jelenlétük demonstrálására használták.

Vannak sikerélmények is, szögezte le ugyanakkor egy idősebb Vas megyei tanárnő, majd ironikusan megjegyezte: az elmúlt két napban ő biztosan többet tanult a digitalizációról, mint a gyerekek a tananyagból.

A szülő is lehet tanár

Azt a miniszterelnök is elismerte a pénteki bejelentésekor, hogy digitális oktatási stratégia ide, képzett pedagógusok oda, az ország még messze nem áll kész egy ilyen átállásra. Nemcsak a tanárok többsége tapasztalatlan ezekkel az eszközökkel, módszerekkel, hanem a diákok digitális írástudásában is ordítóak a különbségek. Így pedig a gyerekek szüleinek társadalmi helyzetén rengeteg múlik a távoktatási időszakban, hiszen ez nagyban meghatározza, hogy mennyire tud segíteni a szülő, és azt is, hogy mennyire jó iskolába tudja járatni a gyerekét.

Én vagyok a tanár! Igazából tök jó, hogy lehet olyanokat csinálni a gyerekekkel, ami érdekli őket és persze fejleszti is

– lelkendezett Gergely, akinek három fia közül még csak a legnagyobb iskolás. Mivel a család nemrég bővült egy kisbabával a két másik fiú mellé, náluk sem a legegyszerűbb az élet, de a gyesen otthon lévő anyukával együtt tudja menedzselni a helyzetet a budapesti család, és Gergely még az otthoni munkavégzést is meg tudja oldani.

„Facebookon terjed egy csomó minden, én a Khanacademy-n találtam egy programozó kurzust, amit imád. Reggel jön le, és ül neki, ilyen sulis cuccal sosem volt” – mesélte Gergely, ahol a gyerekek egyelőre nagyon élvezik, hogy sokat vannak otthon. „Minden este valami koncertet nézünk, cirkuszt, színházat” – mondta az apa, amiből érezhető, hogy vannak családok ahol jó lehetőségként is kihasználhatják a helyzetet, ami másoknak terhet vagy akár megoldhatatlan feladatot jelent.

Ugyanilyen jó példákat hallottunk több alternatív iskolából: van olyan iskola, ahol már régen nagyon magas szinten használnak digitális eszközöket, így a távoktatásra átállás sem okozott gondot. Máshol pedig – mivel nem az állam a fenntartójuk, így megtehették – tanítási szünetet rendeltek el, hogy kitalálják, hogyan fognak oktatni a következő nehéz időszakban. Egy biztos: nem úgy, ahogy eddig tették.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

orvos (ápoló, nővér, )
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.