Bihari Dániel

A dilemma hogy génjeik továbbörökítése érdekében mibe fektessenek inkább energiát: a fiókák nevelésébe, vagy minél több utód létrehozásába.

A meteorológiai mérések történetében nincs példa olyan anomáliára, amit az Antarktiszon tapasztaltak.

Szerdán még nyári nap lesz 24 fokkal, a hét második felében azonban visszatér a tél.

Úgy tűnik, kétcsúcsos lesz az omikronhullám, az időtényezőt is figyelembe véve legalább három oltás szükséges a megfelelő mértékű immunizációhoz.

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. A téli és a nyári idő váltogatás a lehető legrosszabb, mindenkit negatívan érint.

Berobban a tavasz, a csütörtökön várható 18-22 fok márciusban szinte már hőségnek mondható. Marad is a meleg.

Kezdődik a csillagászati tavasz, a nappalok már hosszabbak az éjszakáknál. Napunk „áthaladt” a tavaszponton, de nem 12–12 óra a sötét és világos periódus hossza.

A baj akkor kezdődik, amikor inváziós fajok érkeznek potyautasként.

Az ukrajnai háború miatt a meteorológiai adatok is hiányosan érkeznek, romlik az előrejelzések minősége.

Szaharai homok hullott hazánkra a szerdai hidegfront csapadékából. Hűvös lesz a folytatás, de már látszik, mikor tervez betörni a valódi tavasz.

A forradalom és szabadságharc a spártai anyákat állította példaként a magyar nők elé, akik büszkén fogadják fiuk hősi halálát. Kivételnek számított, de néhány nő fegyvert is fogott a magyar szabadságért.

A szarvasagancs gyűjtése lopásnak minősül, ha pedig napi szinten sokan, csatárláncban járják az erdőt, az komoly szenvedést okoz az állatoknak.

Nehéz proaktívan fellépni a koronavírus ellen, az új változatok hirtelen, mondhatni a semmiből bukkannak fel. A jövőre vonatkozóan képtelenség pontos jóslatot adni, a járvány végéről beszélni pedig felelőtlenség.

Esterházy János a felvidéki magyarságnak szentelte életét. Szembeszállt a náci ideológiával, a zsidók üldözésével, bátor és határozott kiállása veszélyt jelentett a kommunista diktatúra számára is.

Agresszor nagyhatalom, széles társadalmi összefogás és ellenállás, a Nyugat tétlensége – miért nem állítható mégsem párhuzamba 1956 Magyarországa és 2022 Ukrajnája?

Bearagadtunk a meridionalitásba, a hideg pénteken éri el mélypontját. A hosszú hétvégén pedig – jelen állás szerint – megjön a tavasz.

Miért hirdeti magát Attila utódjának egy dinasztia olyan közegben, ahol a hun király maga az Antikrisztus? Úgy ráadásul, hogy az Árpád-házi szent királyok révén létezett már olyan legitimáció, ami az egész mezőnyt lemosta.

A Mongol Birodalom durva, kegyetlen hadjáratban számolta fel a Kijevi Nagyfejedelemséget, az elfoglalt városokat porig rombolták, tényleg a „felszántják és sóval behintik” szintjéig.

Északkeletire fordult az áramlás, tiszta, napos, száraz idő következik éjszakánként erős mínuszokkal.

Az orosz elit számára a birodalmi gondolat az identitás alapjává vált az elmúlt évszázadokban, és Putyin elnökségével az utóbbi években tért vissza ennyire nyíltan a perspektívavesztés kompenzációjaként.

Kovács Béla főtitkár kulcsfontosságú áldozata lett annak, hogy a világháború után a kommunisták felőröljék a népszerű kisgazdapártot. Az ő elhurcolása miatt a mai kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja.

Az 1945-ös választáson a Magyar Kommunista Párt a legkevésbé sem hozta a szovjetek elvárásait, így beindult a végeredmény „korrigálására” irányuló politika. Kovács Béla kisgazda főtitkár elhurcolása mérföldkő a diktatúra kiépítésében.

Erős, sokszor viharos széllel telik a hét első fele, majd hétvégére lehűlés érkezik.

A magyarországi tatárjárás mongol részről soha nem állt az érdeklődés középpontjában. Ráadásul a mai mongolok egyenesen úgy tartják, mi vagyunk a legmesszebbre eljutott nomád rokonaik.

Egy hangya nem hangya, a kolónia olyan szuperorganizmusként működik, amely alapvető módon határozza meg élőhelyét: a mikrovilágban az történik, amit a hangyák „megengednek”.