Figyelő Top 200 (2000): Építőipar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • Az építési beruházásokat generáló programok, továbbá a kereskedelmi központok és a lakóparkok térhódítása várhatóan hosszú távú keresletet teremtenek az építési piacon …negatívan befolyásolhatja: Az építőanyagok tavalyi árrobbanása további árnövekedést vetít előre

Lendületesen, összehasonlító áron 5,8 százalékkal növelte teljesítményét tavaly az építő- és építőanyag-ipar; összesen 954,2 milliárd forint értékű építési-szerelési munka valósult meg. S az elemzők egyre derűlátóbbak, az idén már 10-12 százalékos bővüléssel számolnak, amit az építési vállalkozások által kötött szerződések is alátámasztanak (a 2000-ben tető alá hozott új szerződések értéke 25,7 százalékkal haladta meg a korábbi, nem utolsósorban az útépítésekre megkötött kontraktusoknak köszönhetően).

Az alágazatok tavaly is eltérő teljesítményt mutattak. Az építési-szerelési tevékenység közel 65 százalékát adó szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése csupán 2,6 százalékkal tudta növelni teljesítményét, miközben az épületgépészeti szerelés 8,2 százalékkal, a befejező építés pedig 8,6 százalékkal bővült. Az építési munkák költségalapon számított árai 11,2 százalékkal emelkedtek. Az építőanyag-ipari termelés árszínvonala ennél kevésbé, 10,1 százalékkal haladta meg az 1999. évi szintet.
Az építési piacot a vállalkozások magas, de stabilizálódó száma jellemzi. Az ágazatban december végén – beleértve a nem jogi személyiségű és egyéni vállalkozókat is – 81,5 ezer szereplőt regisztráltak. Ezek túlnyomó többsége, 95 százaléka – hasonlóan az Európai Unió építési piacához – 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott. A termelés közel 62 százalékát az 50 fő alatti kisvállalkozások produkálták.

Az építésügyi hatóságok 1989 óta tavaly adták ki a legtöbb lakásépítési engedélyt: 44,7 ezer új lakás építése kezdődhetett el, ami 46 százalékos felfutást takar. A nem lakóépületek építésénél 1998 óta stagnálást mutatnak az adatok, míg ugyanezen időszak alatt a lakóépület-építés dinamikusan nőtt. Tavaly a lakóépületek száma az előző évben létesítettekhez képest 25 százalékkal, hasznos alapterületük pedig 43 százalékkal növekedett. Az év folyamán 21,6 ezer lakást vettek használatba, 12 százalékkal többet, mint 1999-ben.

A lakástámogatási rendszer átalakítása nyomán jelentős változások indultak meg az építőipar lakásépítési szektorában. A Gazdasági Minisztérium szerint új jelenség a vállalkozói lakásépítés szerepének növekedése, egyúttal tovább csökkent a lakossági házilagos kivitelezés jelentősége. Országos átlagban a lakások fele épült meg így, egyötöd-egyötöd részüket pedig gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók építették. E tendencia egyik eredménye a feketemunka visszaszorulása.

A lakásépítések átfutási idejét tekintve nőtt a gyors építkezések aránya. Az értékesítési céllal épített lakások száma 33 százalékkal, míg az új többszintes, többlakásos épületeké 26 százalékkal bővült. Ezzel együtt, a lakások 78 százaléka változatlanul családi házas formában készült.

A jelenlegi fellendülés elsősorban a fővárosban mutatkozik meg: itt háromszor annyi új építkezés kezdődhet el, mint amennyit befejeztek. A Dunától keletre eső országrészben ez az arány másfélszeres. Hazánk valamennyi megyéjében – Tolna kivételével – több építési engedélyt adtak ki 2000-ben, mint egy évvel korábban. Átlag feletti növekedés a dunántúli megyéket jellemzi.
Az építőipart a piacgazdaságra történő átállással – hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz – a foglalkoztatás radikális leépülése jellemezte. 1997-ben azonban ez a folyamat megállt, majd megfordult. Az 5 fő feletti építőipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók átlaglétszáma 1999-ben már 6,5 százalékkal, 2000-ben pedig további 4,1 százalékkal emelkedett, s ezzel elérte 115,6 ezer főt.

Építőipari cégek toplistája, 2000. (millió forint)