Figyelő Top 200 (2000): Élelmiszeripar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • A nemzetközi tőzsdék fellendülése, a külföldi befektetők visszatérése a budapesti parkettre • Kedvező hazai kormányzati intézkedések a tőzsdei befektetések ösztönzésére • Újabb társaságok megjelenése a pesti tőzsdén …negatívan befolyásolhatja: • A rossz tőzsdei hangulat folytatódása • A forgalom megrekedése alacsony szinten • A hazai befektetői réteg tartós elpártolása a tőkepiactól

A látszat csal a csillogó számok ellenére tavaly rájárt a rúd az élelmiszer-gyártókra. A kergemarhakór (BSE) és a száj- és körömfájás miatti piackorlátozó intézkedések mellett egyes keleti szomszédaink pótvámmal nehezítették a magyar áruk útját. Mégsem ez okozta a legnagyobb problémát a 2000. év gazdálkodásában, hanem az elszabaduló költségek és a szeszélyes szabályozás.

Az ágazat eddigi legnagyobb, 2000 milliárd forintos árbevételét érte el az elmúlt évben. Változatlan áron számolva nem csak a belföldi értékesítése növekedett mintegy 6 százalékkal, hanem ugyanennyivel – összesen 360-370 milliárd forintra – bővült a közvetlen export is. Mindezt úgy érték el, hogy 3 százalékkal csökkent az iparági foglalkoztatottak száma, vagyis lényegesen javult a termelékenység.

A számok alapján tehát sokan azt hitték, hogy teljesül a feldolgozók régi vágya: a mérföldkőnek számító Bokros-csomag utáni legsoványabb 1997-es esztendő, illetve az 1998-as orosz válság következményei után, 2000-ben az ágazat termelése eléri az 1996-os szintet. A feldolgozók mégis csalódottak a tavalyi teljesítményük láttán. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének adatai alapján ugyanis az élelmiszeripar árbevétel-arányos profittermelő-képessége a tavalyi 2 százaléknál is soványabb lett.

Az egyes szakmák közül ugyan csökkent a hús-, a baromfi-, a takarmány- és a dohánytermelés, de növekedett a tejipar, továbbá átlagon felül gyarapodott a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, az üdítőital-, a kenyér- és finomtészta-gyártás, valamint a söripar. A belföldi kereslet szerkezete is folyamatosan változott. Az átlagnál dinamikusabban nőtt például a kenyér és a friss tésztafélék eladása, meglepetésre azonban csak alig 2 százalékkal több tejet vásároltak, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszeripar fogyasztási célú – lakossági, belkereskedelmi – értékesítése összességében tavaly változatlan áron számolva 3,6 százalékkal csökkent. Hogyan lehetséges ez 6 százalékos növekedést mutató belföldi értékesítésnél? Úgy, hogy az ágazat közvetett exportja növekedett meg, mintegy 30 százalékkal, elérve a 130-140 milliárd forintot (s a statisztika a közvetett exportot és a termelő célú eladást is belföldi értékesítésnek veszi). A jelenséget a szakmában azzal magyarázzák, hogy az egész évben hektikusan változó, kiszámíthatatlan exporttámogatás miatt a gyártók igyekeztek csökkenteni a kockázatot. Sok cég inkább közvetítő kereskedőnek adta el az áruját, így a közvetett export a direkt kivitel csaknem harmadára bővült.

A belföldi árfolyamatok sem kedveztek tavaly a feldolgozóknak. Bár a termelői áraik infláció felett, mintegy 13 százalékkal nőttek, ám a termelői költségek – a szövetség adatai szerint – még nagyobb mértékben emelkedtek. A “veszteség” 3-4 százalékos, ágazati összesítésben eléri a 80 milliárd forintot, amelyet a cégek főleg a termelékenység javításával igyekeztek kigazdálkodni.
Mindez közrejátszott abban, hogy az élelmiszeripar vállalkozásai tavaly összesen csak mintegy 40 milliárd forint adózott eredményt könyvelhettek el. A mérleget készítő mintegy 3900 vállalkozásból – az egy évvel korábbi 1100-ról – 1300-ra szaporodott a veszteségesek száma.

A cégek a veszteséget, a kiesebb jövedelemtermelő képességet részben a beruházások visszafogásával próbálták ellensúlyozni. Folyó áron számolva az 1999-es 64 milliárd forintnál 13 százalékkal kevesebbet, összesen 55,8 milliárd forintot költöttek az ágazatban a fejlesztésekre. Bár ez még mindig felette volt a szinten tartáshoz minimálisan szükséges összegnek, elemzők szerint sok vállalkozás fennmaradása érdekében “megeszi a jövőjét”.
A tavaly nyáron kezdődött mezőgazdasági áremelkedési hullám hatása az idei év eredményeit is meghatározza; az első félévben 16 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A készletek halmozódnak, ami nem olcsó mulatság (a termelés ugyanis 3,2 százalékkal nőtt, miközben a belföldi értékesítés csak 2,3 százalékkal gyarapodott, a közvetlen export pedig 9,3 százalékkal csökkent).

A legfájdalmasabb, hogy az élelmiszeripar gerincét alkotó húsipar termelése (változatlan áron számolva) 20 százalékkal csökkent, miközben belföldi értékesítése 23 százalékkal, exportja pedig 29 százalékkal apadt. Visszaesett a tejtermelés, s leszálló ágba került a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás is. A kép annál is inkább lesújtó, mert ebben még nem érvényesül a forinterősödés hatása. Iparági adatok szerint a forint felértékelődése máris 8 milliárd forintot vett ki a külföldre is szállító feldolgozók zsebéből, s ez a szám az év végéig pedig elérheti a 30 milliárdot. Az élelmiszer-feldolgozók abban bíznak, hogy az idei második félévben végre megmutatkozik az életszínvonal emelkedése a fogyasztásban, nem csökken tovább a kereskedelemnek eladható árumennyiség, s a kormány segíti kompenzálni az exportérdekeltség romlását.

Élelmiszer-ipari cégek toplistája, 2000. (millió forint)