Figyelő Top 200 (2000): Gyógyszeripar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • További exportlehetőségek megnyílása • Regionális vállalati kapcsolatok kiépítése • A kutatás-fejlesztésre fordított összegek növelése …negatívan befolyásolhatja: • Az állami gyógyszerkiadások féken tartása • Az egészségügyi rendszer átalakításának késése • A hazai piac jövedelmezőségének csökkenése

Tíz százalékkal emelkedtek Magyarországon a fogyasztói áron számított gyógyszerkiadások tavaly, kismértékben meghaladva a 275 milliárd forintot, az inflációt is figyelembe véve viszont csupán stagnálásról beszélhetünk. Eközben a világpiac dollárban számítva 10 százalékkal bővült, és a forgalom elérte a magyar léptékkel gigászi 317 milliárd dollárt, durván Magyarország 8 évi GDP-jét.
A hazai piac növekedési kilátásai ugyanakkor kedvezőek, hiszen tőlünk nyugatra kétszer-háromszor annyit költenek medicinákra, mint nálunk – igaz, a vásárlóerő paritáson számított különbség már nem ennyire szembeötlő.

Az elmúlt tíz évben az itthon kapható gyógyszerek száma az ötszörösére nőtt. Ezzel párhuzamosan, a liberalizáció következményeként, számottevően csökkent a magyar gyártók piaci részesedése: 2000-ben már a 30 százalékot sem érte el, holott 1994-ben e cégek még fele-fele arányban osztoztak a külföldiekkel. Az eladások volumenét vizsgálva viszont még mindig jelentős, kétharmados az itteni gyártók súlya. A termelés döntő hányada, több mint 86 százaléka, a gyógyszertárakon keresztül kerül a fogyasztókhoz, miközben a kórházak súlya egyre csökken.
A gyógyszerpiac egyik fő jellegzetessége, hogy a fogyasztó, a megrendelő és a számlát fizető személye elválik egymástól. Ez sajátos marketinget tesz szükségessé, hiszen a termékismertetés és a meggyőzés – különösen a nagy értékű és csak receptre kapható szerek esetében – az orvosokra hárul. Közben pedig vita folyik arról, hogy alacsony, avagy éppen ellenkezőleg, magas az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás, rendben lévő-e a medicinákra fordított támogatások aránya az egészségügyi kiadásokon belül, továbbá megfelelő-e ez utóbbiak GDP-hez viszonyított mértéke. Az egészségügyi kormányzat 2000-ben a gyógyszerkiadások jelentős lefaragását igyekezett elérni, kevés sikerrel: az Egészségbiztosítási Alap a tervezett 135 milliárd forint helyett 151 milliárdot költött a gyógyszerek ártámogatására.

A stabil és kiszámítható szabályozást kívánó magyar gyártók kifogásolták, hogy a tárgyalások során a kabinet – az Országos Gyógyszerminősítő Intézet ajánlásait is figyelmen kívül hagyva – csupán az azonos hatóanyagot figyelembe véve sorolt egy csoportba olyan készítményeket, amelyek dóziserőssége, kiszerelése és alkalmazási módja is eltérő. Eközben a társadalombiztosítás, az egészségügy rendszere és finanszírozása – beleértve a magas tb-járulékokat is – változatlan maradt. Így az egészségügyi kiadások megtakarításait a magyar gyártóknak kellett finanszírozniuk.

A tavaly júliusban életbe lépett, fél évre szóló árbefagyasztás valamennyi Magyarországon forgalmazó gyártót kedvezőtlenül érintett. Az eredetileg 8,5 százalékosra tervezett áremelés elmaradása egységet teremtett az egyébként megosztott hazai és külföldi gyártók között, s tárgyalások kezdődtek a kormánnyal, ám – noha ígéretes lépések történtek – a támogatási és árkérdések 2000 végéig nem oldódtak meg. Azóta azonban a helyzet az érintettek számára megnyugtatóan rendeződött. Hosszas egyeztetéseket követően a kormány és a gyártók 2001 márciusában középtávú, a gyógyszerárak és a támogatási rendszer változtatását szabályozó megállapodást írtak alá. Az Egészségügyi Minisztérium 2001. július elsejével módosította a támogatási rendszert és a dotált gyógyszerek árát, s lehetővé vált számos új termék forgalomba hozatala.

A magyar cégeknek nem sok babér termett az elmúlt években a hazai piacon, hiszen már a tavalyi árstopot megelőzően is évek óta az inflációnál kisebb mértékben emelték áraikat. Azon társaságoknak, melyek a belföldi forgalom hanyatlását nem tudták exporttal ellensúlyozni, számottevően romlott a jövedelemtermelő képességük. Az eladási adatok szerinti első húszba csak a legnagyobb hat honi gyártó tudott bekerülni.

Az idei első féléves gyorsjelentések azt mutatják, hogy mostanra a hazai értékesítés magához tért: a júliusi áremelés előtt a kereskedők feltöltötték készleteiket. A kulcsszerepet ugyanakkor továbbra is a kivitel játssza. A két tőzsdei gyógyszergyár, az Egis és a Richter esetében a FÁK-országokba és a kelet-európai régióba irányuló export az orosz válság előtti szintre emelkedett. Mindkét cég céljai között szerepel az orosz piaci jelenlét fokozatos erősítése, valamint a nyugati kivitel növelése, ami az elmúlt egy-két évben meg is valósult. A stratégiaváltást jól időzítették, hiszen idehaza jelentős mértékben veszítettek piaci részesedésükből. A Richter 1998-ban még 10,2 százalékot szakított ki a tortából, ma pedig már csak 8,8 százalékos aránnyal szerénykedhet; az Egisnél ugyanez a mutató 9,2 százalékról 7,0 százalékra zsugorodott. A kőbányai társaság összforgalmán belül 72 százalékot képviselő kivitelen belül még mindig a fejlett országok viszik a prímet, de a FÁK-export – dollárban számítva 30 százalékos – növekedésének dinamikája azt sejteti, hogy hamarosan az orosz piac veszi át az első helyet. A nemrég még termékeinek több mint 60 százalékát itthon értékesítő Egis pedig bevételének csaknem kétharmadát ma már külföldi eladásokkal gyűjti be.

A gyógyszerpiac teljes forgalma 1999-ben termelői áron 214,4 milliárd, fogyasztói áron pedig 275,5 milliárd forint volt, amiből a magyar gyártók 66,2, illetve 88,8 milliárd forinttal részesedtek.
Az elmúlt tíz évben lezajlott a privatizáció a magyar gyógyszeriparban; mindössze a Richterben maradt 25 százalékos állami részesedés. Egyedül ez a gyár maradt független – azaz meghatározó szakmai tulajdonos irányítása nélkül működő – társaság, magyar menedzsmenttel az élen. A szektorban megjelenő külföldiek között jelentős a francia szakmai befektetők szerepe. A tőzsdén forgó Egis részvényeinek több mint 50 százalékát a Servier családi vállalkozás birtokolja, a Chinoin pedig 100 százalékban a Sanofi tulajdona. A Biogált közvetlenül a privatizáció során vásárolta meg egy izraeli gyógyszergyár, a Teva, amely – a kanadai Novopharm társaságot magába olvasztva – közvetve hozzájutott a Human többségi részesedéséhez is. A Teva akcióját a Human-részvények tavaly év végi tőzsdei kivezetése követte. A Bristol-Myers Squibb csaknem kizárólagos tulajdonában lévő Pharmavit Rt. időközben kft.-vé alakult. A tavalyi megafúzióval világelsővé előlépett GlaxoSmithKline érdekeltségeit is egybevonta, ami a hazai erőviszonyokat is átrendezheti.

A magyar gyógyszergyárak árbevételük 5-11 százalékát költik kutatásra, melynek jelentős része természetesen a hazai termelés döntő hányadát adó generikus szerekkel kapcsolatos. A magyar gyógyszeripar története során mintegy 30 originális – azaz teljesen új és eredetvédettséget élvező – molekulát fejlesztett ki. Jelenleg az Egisnél, a Humannál és a Ricternél is folynak originális kutatások, a szerek esetleges piaci bevezetéséhez azonban mindhárom társaságnak tőkeerős stratégiai partnerrel kell szövetséget kötnie, mivel az originális fejlesztés 10-12 évet és temérdek pénzt, mintegy 300 millió dollárt emészt fel.

Gyógyszeripari cégek toplistája, 2000. (millió forint)