Figyelő Top 200 (2000): Gépipar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • A külföldi tőkebeáramlás üteme 2000-ben 15 százalékkal, 2,14 milliárd euróra nőtt, és az idén is hasonló nagyságrend várható …negatívan befolyásolhatja: • A hazai beszállítók továbbra is szerény mértékben vesznek részt a nemzetközi cégek magyarországi termelésében, inkább alacsonyabb hozzáadott értékű termékeket szállítanak, s a kormányzati erőfeszítések sikere is kérdéses

Magyarországon járva tavaly már a keleti országrészben is mind gyakrabban tűntek fel a hagyományos termelő vállalatok új zöldmezős épületei, s a tudósításokban is hetente legalább egy kisebb-nagyobb gyártó beruházás megvalósulásáról, vagy ambiciózus tervéről lehetett olvasni. Ezek közül talán a leglátványosabb, mintegy 110 millió dollár értékű beruházást tavaly a Flextronics magyarországi leánycége valósította meg. Devecz Miklós, a Flextronics International Kft. közép-európai fejlesztési igazgatója ugyan továbbra is fejlődésre számít az elektronikai iparban, ám véleménye szerint 2001-et követően véget ér az az idő, amikor évente 30-40 százalékos bővülésről lehet beszélni. A következő két-három évben sokkal valószínűbb a 10 százalék körüli ráta. Ennek ellenére a cég, melynek jelenlegi gazdasági éve 2002 március végével fejeződik be, Devecz szerint tartani tudja majd a magyarországi gyáregységek összesített, 1,3-1,4 milliárd dolláros árbevételi tervét.

A száraz statisztikai adatok vissza is igazolják a szabad szemmel nyomon követhető növekedést. Eszerint 2000-ben az ipar termelési értéke 18,3 százalékkal nőtt, de például a villamosgép- és műszergyártásban 54,4 százalékos bővülést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – igaz, a gépek-berendezések gyártása csupán 10,7 százalékkal nőtt. Ennél is többet mond az iparban termelt hozzáadott értéket jelző mutató: az ipar egészét tekintve tavaly 9,2 százalékkal nőtt a hozzáadott érték, miközben a gépipari ágazatban 19,9 százalékot mértek.

A tőkebeáramlásból a legtöbbet profitáló gépipar néhány év alatt az ipari termelés legmeghatározóbb ágazatává nőtte ki magát, s ezt a pozícióját 2000-ben tovább erősítette. Az ipar 12,16 ezer milliárd forintos termelési értékének közel 30 százalékát képviselik a gépgyártó ágazatok (nem számítva a járműgyártást); ezen belül a villamosgép- és műszergyártás 24,8, a gép és berendezés gyártása pedig 3,7 százalékát adta az ipari termelésnek.

Az export 30,5 milliárd eurós értékének pedig 2000-ben már közel 40 százalékát produkálta a gépipari termékek kivitele, amely 1999-hez képest 56 százalékkal bővült. (A járműgyártással együtt 64 százalékos lenne a részesedés.) Látszólag nincsen gond a termelékenységgel sem, hiszen az egy főre jutó termelési érték 16,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A gépipari termelés és kivitel bővülése 2001-ben is folytatódott, ám a forint árfolyamsávjának májusi kiszélesítését követő forinterősödésre a szektor legtöbb szereplője egyszerűen nem volt felkészülve. Igaz ugyan, hogy az ipar exportjának immár 45 százalékát vámszabad területeken állítják elő, ezért e cégeket alig érinti a devizaárfolyam változása, a magyar alapanyagokból dolgozó, jellemzően hazai tulajdonú kis és közepes cégeket azonban komolyan fenyegeti a megerősödött hazai fizetőeszköz.
Hegyháti József, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének elnöke, a Ganz Gépgyár Holding stratégiai vezérigazgató-helyettese szerint – az iparágban szokásos 3-8 százalékos árbevétel-arányos nyereséget alapul véve – a kiszélesített sáv erősebbik oldalához közel tanyázó forint a gyártók nyereségének jelentős részét felemészti. Ugyanakkor kérdéses a jegybank által megfogalmazott azon tétel, miszerint a fenti negatív hatás hosszabb távon kiegyenlítődik azzal, hogy a belföldi alapanyagok ára csökken (vagy legalább is az inflációnál lassabban nő), továbbá az sem biztos, hogy a fogyasztói árak mérséklődésével a bérkiáramlás visszafogható. A szerény nyereségesség a szakértők szerint abból adódik, hogy a legfejlettebb országokban a távol-keleti gyártók alacsony árszintjével kellene versenyezniük az általában nem túl magas feldolgozottságú termékeket szállító magyar termelőknek, s ez még a növekvő hatékonyság mellett is nagyon nehéz feladat.

A helyben megtelepedett nemzetközi óriáscégek beszállítói piacán közben komoly lehetőségek kínálkoznak a magyar gépgyártók számára. Más kérdés azonban, hogy ezeket mennyire képesek kihasználni a vállalatok, hiszen a régi termelési struktúra miatt még számos gond nehezíti a nagycégek és a beszállítók együttműködését.

A probléma komolyságát mutatja, hogy a vámszabad területi vállalkozások bruttó termelésére vetítve mindössze 8 százalékos a hazai beszállítói arány. Ez a szám az újonnan betelepült iparágak esetében is jellemzően 10 százalék alatti. A nagy gyártási hagyománnyal rendelkező termékeknél (például világítástechnika, háztartásigép-gyártás) ugyanakkor már 40-50 százalék körüli a beszállítói arány – igaz, ez utóbbi termékek hozzáadott értéke jóval alacsonyabb.

A kis és közepes gépipari vállalkozások legtöbbje számára mégis a beszállítóvá válás jelentheti a hosszú távú talpon maradás lehetőségét, hiszen a hazai piac felvevőképessége kicsi, ráadásul a külföldi konkurencia itthon is erős. A beszállítóvá válást viszont változatlanul hátráltatja az akut tőkehiány, hisz ha van is vagyonuk e cégeknek, az is jellemzően a privatizáció során megszerzett nehezen mobilizálható ingatlanok, vagy elavult termelőeszközök formájában van jelen.

Ezeken a gondokon próbált segíteni a Gazdasági Minisztérium beszállítói célprogramja, amely 2000 novemberében átadta a helyét az átgondoltabb integrátori beszállítói programnak. Az előző kezdeményezéssel lényegében egy másfélezer vállalkozást tartalmazó adatbázist hoztak létre, amelyből a nagyvállalatok válogathattak. A gyakorlatban azonban a magyar cégek közül csupán minden ötödik felelt meg a vevők követelményeinek. A legtöbb gondot a korlátozott kapacitások, a termékek minősége és a határidők be nem tartása okozta. Az új kezdeményezés lényege, hogy nem a kisebb cégeket, hanem a közepes, vagy nagyobb, már beszállító, vagy könnyen beszállítóvá alakítható vállalkozásokat támogatja, amelyek úgynevezett integrátorként több kisebb beszállítót is maguk alá szervezhetnek. Ezzel a gazdasági tárca évi 4-5 százalékkal szeretné növelni a hazai beszállítás arányát.

Az állami ösztönzés részeként 2000-ben a minisztérium a gazdaságfejlesztési pályázatokra 9 milliárd forintot költött, amellyel összesen 121 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. Az összeget 2001-ben 12 milliárd forintra emelik. A beszállítóvá válást támogató program keretében a beruházás legfeljebb 30 százalékáig terjedő (maximum 26 millió forintos) vissza nem térítendő támogatás igényelhető, ha az árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig 250 fő alatt van. Emellett ettől az évtől az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások 10 millió forint nyereségig teljes társaságiadó-mentességben részesülnek, ha profitjukat fejlesztésre költik.

Gépipari cégek toplistája, 2000. (millió forint)