Ami az ágazat jövőjét…
…pozitívan befolyásolhatja:
• A nemzetközi tőzsdék fellendülése, a külföldi befektetők visszatérése a budapesti parkettre
• Kedvező hazai kormányzati intézkedések a tőzsdei befektetések ösztönzésére
• Újabb társaságok megjelenése a pesti tőzsdén
…negatívan befolyásolhatja:
• A rossz tőzsdei hangulat folytatódása
• A forgalom megrekedése alacsony szinten
• A hazai befektetői réteg tartós elpártolása a tőkepiactól
Alig jutottak túl ugyanis a 2000-es évi dátumváltást megelőző félelmeiken, alig tértek napirendre afölött, hogy az év elején továbbra is szépen gyarapodott a forgalom, emelkedtek az árak és áramlott a pénz a tőkepiacra, máris beütött a krach. Igazuk lett azoknak, akik a nagy “tündöklés” közben is arra figyelmeztettek, hogy “bukás” lesz a vége, vagyis, hogy a tőzsdeléggömb előbb-utóbb kidurran.
A tavaszi rekordok után a nemzetközi tőkepiaci hangulat rosszra fordult, Amerikában előbb a növekedés lassulásától, majd egyenesen a recesszió rémétől kezdtek tartani a befektetők, akik menekülőre fogták a dolgot. Itthon csak fokozta a bajt, hogy a kormány gázár- és gyógyszerár-ügyben tanúsított magatartása elijesztette a forgalom nagy részét adó nemzetközi befektetőket, a belföldiek pedig nem voltak képesek betölteni az így támadt űrt.
Az egész évet összegző számok is ezt a felemásságot jelzik. A forgalmi adatokból például az derül ki, hogy a brókertársaságok szinte hónapról hónapra voltak kénytelenek szembesülni a kemény realitásokkal: míg az első negyedévre 9932 milliárdnyi forgalom jutott, addig a másodikban ennek alig több mint a felét, a harmadikban pedig az egyötödét tudták csak realizálni.
Mindeközben romlott a szektor eredményessége: a befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye 5,6 százalékkal, 6,36 milliárd forintra csökkent. Kevesebb lett ugyan a veszteséges cég, hiszen az egy évvel korábbi 30 helyett 2000 végén “csak” 19-en mutattak ki mínuszt, ráadásul a “pirosban” járó társaságok összesített vesztesége is közel 37 százalékkal lett alacsonyabb, de a nyereséges vállalkozások profitja is mérséklődött. (Ez utóbbinak azonban a szakértők nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, hiszen ez részben valószínűleg annak a következménye, hogy a banki hátterű brókercégek némelyikénél ide-oda csoportosították az eredményeket.)
Vért, verejtéket és könnyeket sejtet az az adat is, amely szerint ugyan a befektetési szolgáltató tevékenység összességében nyereséges volt, az ebből származó eredmény azonban 10,5 százalékkal visszaesett, miközben a brókercégek “kétségbeesetten” próbálták lejjebb srófolni a költségeket. A legnagyobb átrendeződés természetesen a személyi ráfordításokban látható: míg a költségeket átlagosan 11,4 százalékkal fogták vissza, addig a dolgozókon – az elbocsátásokkal vagy éppen a bónuszok elmaradásával – 15,5 százalékot spóroltak.
A nyereségesség csökkenését okozta az is, hogy a “zsíros” külföldi megrendelések elmaradása után minden egyes fillérért többszörösen meg kellett küzdeni: előtérbe kerültek a hazai befektetők kisebb, főleg napon belüli day-trade ügyletei, a túlkínálat miatt pedig erős jutalékverseny is beindult. A versenyben háttérbe szorult, elsősorban független vállalkozások közül 16 önként adta vissza tevékenységi engedélyét, 5 pénzintézeti érdekeltségű szolgáltatót magába olvasztott az anyabank, vagyis csaknem kéttucatnyi szereplő dobta be a törülközőt.
A piaci szereplők nagy része úgy fejezte be a 2000-es évet, hogy nem sok jóra számíthatott. A legtöbben azt valószínűsítik, hogy a nemzetközi tőzsdei hangulat egyhamar nem fordul jobbra, a Budapesti Értéktőzsdét érintő negatív kormányzati intézkedések hatása pedig még egy esetleges fellendülés beköszöntével is óvatosabbá tehetné a külföldieket. Ráadásul a hazai megtakarítókban sem igen bízhatnak, hiszen a “kisbefektetők” jó részét az árfolyamok lemorzsolódása és az adókedvezmények megkurtítása elijesztette a közvetlen tőzsdei próbálkozásoktól, s a banki és biztosítási formákba menekítették inkább a pénzüket.
A legtöbben tehát – a forgalom további szűkülése mellett – a szereplők számának csökkenésére számítanak, aminek elsősorban a “piaci” formáját valószínűsítik, vagyis azt, hogy a nagyobbak, a tőkeerősebbek az ügyfélállomány megvásárlásával növekednek, a banki hátterű cégek között pedig tovább folytatódik a szervezet-racionalizálási és költség-hatékonysági indokokkal végrehajtott beolvasztási hullám.
Sokan felvetik, hogy a Budapesti Értéktőzsde szerepét is át kellene gondolni, s nem ártana megpróbálni valamelyik nagyobb nyugati tőzsdeszövetséggel “összeboronálni” a pesti parkettet, hogy nagyobb forgalommal és szélesebb kínálattal lehessen a befektetőket a tőzsdére csalogatni.
Brókercégek toplistája, 2000. (millió forint)
| Rang- sor |
Brókercég | Tőzsdei forgalom, azonnali piac | Adózott eredmény |
| milliárd Ft/ HUF billion |
millió Ft/ HUF million | ||
| Rank | Brokerage firm | Turnover on spot rates | Profit after tax |
| 1. | OTP Értékpapír Rt. | 746,2 | 18,8 |
| 2. | Erste Bank Befektetési Rt. | 681,1 | 108,8 |
| 3. | CA-IB Értékpapír Rt. | 539,1 | 1151,5 |
| 4. | Buda-Cash Brókerház Rt. | 469,6 | -334,8 |
| 5. | ConCorde Értékpapír Rt. | 452,4 | 427,9 |
| 6. | MKB Értékpapír Rt. | 423,2 | 2,0 |
| 7. | ABN Amro Equities Rt. | 419,7 | n. a. |
| 8. | Credit Suisse First Boston Rt. | 410,0 | 664,7 |
| 9. | Cashline Értékpapír Rt. | 384,3 | 258,7 |
| 10. | Eastbrokers Befektetési Rt. | 371,6 | 48,8 |
| Forrás: BÉT | |||
Részvénypiaci toplista, 2000. (millió forint)
| Rang- sor |
Brókercég | Forgalom |
| Rank | Brokerage firm | Turnover |
| 1. | Erste Bank Befektetési Rt. | 610,4 |
| 2. | CA-IB Értékpapír Rt. | 479,9 |
| 3. | Buda-Cash Brókerház Rt. | 468,6 |
| 4. | ConCorde Értékpapír Rt. | 452,2 |
| 5. | ABN Amro Equities Rt. | 419,7 |
| 6. | Credit Suisse First Boston Rt. | 410 |
| 7. | Cashline Értékpapír Rt. | 384,1 |
| 8. | Eastbrokers Befektetési Rt. | 328,1 |
| 9. | MKB Értékpapír Rt. | 278,3 |
| 10. | Takarék Bróker Rt. | 265 |
| Forrás: BÉT | ||
