Figyelő Top 200 (2000): Kiskereskedelem

Alig két százalékkal, 4822 milliárd forintra bővült a hazai kiskereskedelmi forgalom 2000-ben. Ez komoly megtorpanást jelent az 1999-es 7,7, s különösen az 1998-as 12,3 százalékhoz képest. A helyzet különösen érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint tavaly a fogyasztási céllal felvett lakossági hitelek összege (amely nem tartalmazza a lakáscélú hiteleket) a megelőző évi 232 milliárd forintról 341 milliárd forintra emelkedett, ami reálértéken számolva is 33,4 százalékos bővülést jelent. A háztartások eladósodottsági hajlamát a hitelintézetek termék- és szolgáltatáspalettájának folyamatos kiszélesítése, a lakosság egy részének jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett pozitív változás, illetve a kedvező makrogazdasági környezet erősítette. A magyarországi háztartások múlt esztendei 7 százalékos eladósodottsági szintje azonban így is messze elmarad az uniós tagállamok 50 százalékot meghaladó mutatójától.
A hazai kereskedelem gyors ütemű átalakulásában – nagyságrendjük és forgalomkoncentráló képességük alapján – meghatározó szerepet játszanak a bevásárló-szolgáltató és szórakoztató központok, valamint a hipermarketek. Ezen új típusú létesítmények hazai megjelenése mindössze néhány éves múltra tekint vissza, ennek ellenére tömeges piacra lépésük eredményeként a régióban már Magyarországon a legmagasabb a kereskedelem koncentrációja. A múlt esztendő végén például a napi fogyasztási cikkek forgalmának 52 százalékát az üzletek 5 százaléka bonyolította, miközben a teljes forgalom 25 ezer bolt között oszlott meg.
Az egyre élesebb versenyre a tőkeerős piaci szereplők jellemzően hálózatfejlesztésük gyorsításával reagáltak, mely folyamat 2000-ben tovább erősödött. A gyorsütemű fejlődésre jellemző, hogy a múlt esztendőben a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége adatai szerint összesen 78 olyan objektum építése zajlott, amelyek alapterülete meghaladta a 10 ezer négyzetmétert. A bevásárlóközpontok dinamikus fejlesztését gazdasági szempontok is motiválják, amelyet jól szemléltet, hogy jelenleg már a belkereskedelmi forgalom 13 százaléka ezekben bonyolódik, ezen belül az itt található üzletek részesedése a napi fogyasztásicikk- forgalomból 15 százalékos, az élelmiszer-forgalomból pedig 40 százalékos. Az AC Nielsen adatai szerint e tekintetben megelőzzük Görögországot (36 százalék) és megközelítjük az olasz (43 százalék) és a spanyol (47 százalék) adatokat.
A bevásárlóközpont-fejlesztési expanzió súlypontja az utóbbi időben áttevődött a vidéki városokra. A fővároson kívüli mall fejlesztések két csoportra oszlanak. A városi modell 20 ezer négyzetméter körüli vagy nagyobb alapterülettel, míg a regionális 10-15 ezer négyzetméteres objektumokkal jellemezhető. A tavaly elkészült szegedi, miskolci és nyíregyházi építésekkel lezárult az első ütem, amelynek eredményeként valamennyi nagyobb vidéki városban működik bevásárlóközpont, sőt Debrecenben és Miskolcon kettő is. A múl év decemberében megnyílt Kaposvár Plaza már a kisebb alapterületűek közé tartozik, amelyet további hat követ szerte az országban. Szűkülés következett be ugyanakkor a bevásárlóközpont-fejlesztők piacán, mivel a korábbi három jelentős beruházó-csoportból – TriGránit Rt., Transelektro Rt., Plaza Centers – jelenleg többnyire csak az utóbbi terjeszkedik idehaza lendületesen.
Természetesen a főváros sem marad el a vidék mögött: az itteni bevásárlóközpont-fejlesztések közül feltétlenül megemlítendő az ez évi átadásra tervezett Mammut II és az ugyancsak 20 ezer négyzetméteres MOM Centrum, valamint megkezdődött Európa egyik legnagyobb mall fejlesztő társaságának, a német ECE cégnek beruházásában az 50 ezer négyzetméter alapterületű Árkád bevásárlóközpont felépítése. Ennek átadása 2002 márciusára várható.
Ezzel összefügg a hazai kiskereskedelem átalakulásának másik látványos eleme, a modern bolttípusok – szupermarketek, hipermarketek, nagy diszkontok, Cash & Carry (C+C) áruházak – térhódítása. Valamennyi bevásárlóközpont jellemzője egy-egy nagyméretű – többnyire jelentős külföldi tőkével létrehozott – kereskedelmi lánchoz tartozó üzlet (például Match, Media Markt, Spar) megjelenése, tovább erősítve a kereskedelem koncentrációját.

A nemzetközileg is ismert kereskedelmi cégek (Tesco, Auchan, Cora, Metro, Spar, Match) “zöldmezős” beruházásaival, illetve a már meglévő kiskereskedelmi hálózat általuk történő felvásárlásával az értékesítési formák gyökeresen átalakultak, s a korlátozott hazai piacon a kereskedelmi hálózatfejlesztési boom 2000-ben is tovább folytatódott. A multinacionális cégek éles konkurenciaharcot folytatnak a piaci részesedés növeléséért, akár a veszteséget is vállalva.
Ennek mértékéről sokat elárul, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 10-10 millió forintra büntette meg az angol érdekeltségű Tesco Global Áruházak Rt.-t és a francia tulajdonú Auchan Magyarország Kft.-t. Előbbi cég 2000. november 21-én Pesterzsébeten, november 29-én pedig Budaörsön nyitott áruházat a versenytárs Auchan áruházainak szomszédságában, s a Versenytanács indokolása szerint mindkét társaság november 22-től kezdve – megszakításokkal – december 22-ig egymás árait is felhasználó ár-összehasonlító listákat tett közzé szórólapokon, reklámtáblákon. Az azonos rendeltetésű összehasonlított áruk márkáját és gyártási helyét egyik társaság sem tüntette fel, ezek rendszerint eltértek egymástól, s a bemutatott árak sem mindig bizonyultak valósnak. Ennek ellenére előfordult, hogy a Tesco abszolút értékben, az Auchan pedig százalékban a náluk történő vásárlás esetén elérhető megtakarítást is megjelenítette.
A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint a modern bolttípusok öt év alatt úgy elterjedtek Magyarországon, hogy a háztartások vásárlásainál a napi fogyasztási cikkekből már 59 százalékkal részesedtek a múlt évben. Ugyanez az arány 1996-ban mindössze 36 százalékot ért el, az intézet által mért 75-80 termékcsoportban. Jellemző a változások gyorsaságára, hogy öt éve még hiányoztak a kereskedelmi csatornák közül a hipermarketek és C+C áruházak. Utóbbiak forgalmából a nagykereskedelmi tevékenység mellett figyelemre méltó rész jut a lakossági fogyasztásra is.
Az ismertté vált hálózatfejlesztési stratégiák szerint az Auchan hipermarket-lánc 16 milliárd forintos költségelőirányzattal megkezdte legnagyobb áruházának felépítését, amelynek eladótere 19,6 ezer négyzetméter lesz, s amelyhez mintegy száz kis üzlet kapcsolódik majd további 8 ezer négyzetméteren. A kedvező tapasztalatok alapján a cég az elkövetkező öt évben további 16 hipermarket felépítését irányozta elő. A piaci verseny hatásának tudható be az is, hogy a Metro felülbírálta korábbi álláspontját, miszerint a megfelelő és optimális országos lefedettséget már elérte, s az idén további három C+C áruház megépítését irányozta elő.

Nagy- és kiskereskedők toplistája, 2000. (millió forint)