Pénzügy

Pimaszul is kereshetünk állást

Nem a leghatékonyabb álláskeresési forma, ám néha, szerencsés esetben akár igen jó állásokat is megcsíphet az, aki „hideghívással” keres munkát. Kudarctűrő, nyitott, optimista személyiség kell ehhez. Pontosan tudnunk kell, mit akarunk, és azt hogyan érhetjük el. A kitartás, a „ha kidobnak az ajtón, visszamászok az ablakon” mentalitás is segíthet.

Az állások nagy része valójában láthatatlan: egyes felmérések szerint a szabad pozíciók 80 százaléka „kéz alatt” kel el, nem hirdetik meg az állásportálokon vagy az apróhirdetési újságokban, és nem szerepelnek a munkaügyi központok adatbázisában sem. A rejtett vagy zárt munkaerőpiacra vagy ismerősökön keresztül, vagy a cég spontán megkeresésével törhet be egy álláskereső.

Más technika szükséges

Szinte mindenki találkozott már olyan biztosítási ügynökkel vagy értékesítővel, aki ismeretlenül telefonálva próbált eladni egy terméket. Ezt a sémát alkalmazhatjuk az álláskeresés során is – csak akkor a termék mi magunk vagyunk. Sajnos azonban kevés ember hallgatja végig az ilyen „hideghívásos” ajánlatot, s még kevesebben vannak, akik vásárolnak is. Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezetője szerint a spontán megkereséses módszerrel is lehet állást találni, ám másféle technikákat kell alkalmazni, mint amikor a nyílt álláspiacon meghirdetett pozíciókra adja be valaki az önéletrajzát.

A karrier-tanácsadó az fn.hu-nak elmondta: felértékelődik a motivációs levél szerepe, hiszen ebben kell megmagyaráznunk, miért az adott munkaadót választottuk, miért szeretnénk náluk dolgozni, és hangsúlyozni kell, hogy miért éri meg a cégnek, ha meghallgat minket. Itt nem konkrét állásra pályázunk, hiszen nem olvastunk álláshirdetést. Nem ajánlott azonban túl tágan meghatározni a munkakört, mert nem vet jó fényt a jelentkezőre, ha azt írja: bármilyen munka megfelelne neki. Le kell szűkíteni arra a feladatra, amire a jelentkező lenne a tuti választás.

Az önéletrajzot is kissé másképp kell megszerkesztenünk, ha ismeretlenül kopogtatunk egy cégnél: ha korábban olyan helyen dolgoztunk, amely ismert és jól cseng a neve a szakmában, akkor érdemes beleírni ezeket referenciaként (egyébként a hagyományos pályázás során a referenciákat nem szokás feltüntetni a CV-ben). Azt az előző munkahelyet kell kiemelnünk, az ottani feladatainkat részleteznünk, amely hasonló a megcélzott pozícióhoz. Csak olyan munkakörre érdemes pályázni, amelyben a közelmúltban dolgoztunk, mert az évtizedekkel ezelőtt végzett munkánkra hiába hivatkozunk, nem találnak majd alkalmasnak az elvégzésére. Általában egy teljesen új terület „meghódításához”, a karrierváltáshoz sem alkalmas ez a módszer.

A „hideghívás” során a HR-vezetőt meg kell kerülni, kivéve, ha emberi erőforrás szakemberek vagyunk, és ilyen állást keresünk – véli a karrier-tanácsadó. A szakmai vezető felkutatása azért fontos, mert az ötleteinket ő tudja igazán értékelni, és ha tetszik a bemutatkozásunk, úgy érzi, hogy használni tudna minket, akkor nagyobb az esélyünk az elhelyezkedésre. Először érdemes elküldeni az önéletrajzunkat, és utána telefonon érdeklődni egy személyes találkozóról az illetékes személynél. Ha viszont a HR-nél kopogtatunk, akkor a legjobb esetben is azt a választ kapjuk: jelenleg nincs üres pozíciójuk.

Mindent tudni kell a cégről

A karrier-tanácsadó felhívta a figyelmet: az álláskeresőnek jobban kell ismernie a cég profilját, felépítését és tevékenységét, mint aki ott dolgozik. Ez azért fontos, mert – szabad pozíció híján – meg kell magyaráznia, miért járnak jól, ha őt alkalmazzák. Fontos, hogy lássuk a hiányosságokat is, és megoldást kínáljuk rá.

Juhos Andrea egyik ügyfele, egy kommunikációs igazgató ezzel a módszerrel tudott elhelyezkedni. Volt egy olyan vállalkozás, amelynél nagyon szeretett volna dolgozni, ám történetesen ott nem volt ilyen poszt. Ennek ellenére megkereste az ügyvezetőt, elbeszélgettek. A kommunikációs szakember elmondta az ötleteit, a terveit, és levezette, hogy mennyire megérné a vállalatnak, ha létrehozna egy ilyen pozíciót. Sikerült neki, alkalmazták.

Egy másik álláskereső, egy meteorológus végzettségű fiatalember az Álláskereső Klub segítségével keresett munkát. Ott azt tanácsolták neki, hogy spontán megkereséssel kutasson fel olyan cégeket, amelyeknek szükségük lehet egy „időjósra”. Végül bejött a számításuk: egy vízműhöz került, ahol külön az ő részére hoztak létre egy meteorológus állást.

A DBM Magyarországot is megkereste már több karrier- és outplacement-tanácsadó, hogy van-e valamilyen munkalehetőség náluk. Épp nem kerestek embereket, ezért Juhos Andrea, mivel tudta, hogy egy másik tanácsadó cég ilyen szakembereket keres, így átirányította hozzájuk a jelentkezőket. Az ehhez hasonló gesztusok azonban csak a kisebb cégeknél működnek, a nagy kereskedelmi láncoknál például ez nem szokás.

Érzékeny embernek nem való

Csak a nyitott, bátor, kitartó embereknek ajánlja Juhos Andrea az efféle nem hagyományos álláskeresést. Fontos az önbizalom, hiszen itt tudatosítani kell egy cég döntéshozójában, amiről eddig nem is tudott: valóban szüksége van egy új emberre. A „hideghívás” hosszadalmas folyamat is lehet: előfordult, hogy a jelentkező bekerült a cég adatbázisába, és egy év is eltelt, mire értesítették, hogy munkába állhat. Akkor azonban már neki nem volt aktuális.

A tanácsadó az fn.hu-nak elmesélte, hogy néhány ügyfele nehezen dolgozta fel, hogy az állásinterjúra készített prezentációjában felvázolt ötleteket felhasználta a cég anélkül, hogy megkapta volna a munkát. Ez azonban sajnos benne van a pakliban. A pozitív hozzáállás nagyon fontos, nem szabad elkeseredni a kudarcok miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik